Az Európai Parlament szeptember 15-én 420 igen, 220 nem és 26 tartózkodás mellett elfogadta a European Democracy Shield különbizottság megállapításait és ajánlásait tartalmazó jelentést.
A dokumentum a már működő európai „demokráciapajzs” (European Democracy Shield) továbbfejlesztésére tesz javaslatokat, és
erősebb uniós fellépést sürget a külföldi beavatkozással, információmanipulációval, hibrid fenyegetésekkel és a választási folyamatok befolyásolásával szemben.
A parlamenti jelentés Oroszországot tekinti az európai demokratikus rendszereket érő legjelentősebb külső fenyegetésnek, miközben Belarusz, Kína, Irán és Észak-Korea tevékenységét is kiemeli. A képviselők határozottabb és összehangoltabb fellépést szorgalmaznak a külföldi információmanipulációval és beavatkozással, valamint az online választási befolyásolással szemben. Ennek részeként erősebb szankciókat és végrehajthatóbb eszközöket, továbbá nagyobb platformfelelősséget sürgetnek, különösen a botokkal és más koordinált módszerekkel végrehajtott befolyásolási műveleteknél.
A javaslatok fontos eleme a European Centre for Democratic Resilience, vagyis az Európai Demokratikus Reziliencia Központ megerősítése. Az EP szerint a központnak egyértelmű jogi mandátumra és saját költségvetésre van szüksége, hogy az uniós intézmények és a tagállamok között koordinálja a demokratikus rendszereket érő fenyegetésekkel kapcsolatos információcserét és fellépést.
A szélesebb demokráciapajzs emellett a választások tisztaságának védelmére, a politikai finanszírozás átláthatóságára, a mesterséges intelligencia választási alkalmazására, a digitális platformokra, valamint a „szabad és független” média védelmére is kiterjed.
A bizottsági kezdeményezés része továbbá a médiatudatosság és a társadalmi ellenálló képesség erősítése.
A Bizottság 2025 novemberében indította el a European Democracy Shield kezdeményezést, amelyre építve a Parlament különbizottsága 2026 júniusában fogadta el saját ajánlásait, a plenáris szavazásra pedig szeptember 15-én került sor.
A magyar EP-képviselők közül a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció képviselői szavazták meg a jelentést, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk leszavazta azt.
A szavazástól a tiszás Gerzsenyi Gabriella és a DK-s Dobrev Klára maradt távol.