DR. PANYI MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Több mindenre, több mindenkire reagálnék, de talán elsőként jó lenne helyre tenni ennek a háborús uszításnak a kérdéskörét, hiszen erre mind a Hantosi úr, mind Hende úr nagyon részletesen kitért, hogy mi volt ezzel a problémájuk a kampány alatt.

Na most, nekem a következő kérdéseim volnának. Tehát azt a nyilatkozatot, hogy Európának fel kell készülnie egy háborúra Oroszországgal, fel kell készíteni a társadalmat arra, hogy elveszítjük a gyermekeinket, és gazdasági nehézséggel kell szembenézni, ezt ki mondta? Ezt a francia vezérkari főnök mondta tavaly ősszel. A francia vezérkari főnök mondta. Ő háborús uszító? Ő háborús uszító?

Aztán 2029-re készen kell állnunk egy háborúra. Ezt ki mondta? A volt német védelmi miniszter mondta. Ő háborús uszító, kedves TISZA-s képviselők? Ő háborús uszító? Aztán: fel kell készíteni a német egészségügyi rendszert a háborús helyzetre ‑ bajor egészségügyi miniszter. Ő háborús uszító? Úgy látom, hogy úgy gondolják, hogy nem. Lehetne így sorjázni a naponta megjelenő hírekben, hogy Németországban milyen korlátozásokat vezetnek be a 18-45 év közöttiek kiutazására vonatkozóan, vagy éppen, hogy zajlik a német egészségügyi rendszer felmérése éppen a háborús helyzet és válsághelyzetek vonatkozásában. Valószínűleg nem földrengésre készülnek. Egészen elképesztő adatbekéréseket lehet ott is látni.

Amilyen országoknak a vezetőit én idéztem, ezek még nem is a leghéjább országok, tehát nem is Nagy-Britannia vagy Lengyelország vezetőit idéztem, hiszen ott sorjáznak, szinte naponta vannak ennél sokkal keményebb megnyilatkozások, és nem a TISZA-s vagy nem a fideszes közmédia tudósít róla, hanem a nemzetközi sajtó erről beszámol. Tehát legyenek kedvesek tájékozódni.

Nekem csak az a kérdésem, hogy ha ugye, mi háborús uszítással vagyunk vádolva, akkor amikor a magyar kormánytagok találkoznak ezekkel a vezetőkkel, ezekkel a szövetséges országokkal, vajon nekik az‑e az első mondatuk hozzájuk, hogy önök egyébként háborús uszítók. Nem gondolnám. Annak ellenére nem gondolnám, hogy nagyon mélyre ment a magyar külpolitika az elmúlt időszakban. Igen, Hantosi úr, azt hiszem, ezzel egyetért. (Dr. Hantosi István: Micsoda? Én egyetértek?) Nagyon mélyre mentünk az elmúlt időszakban. (Dr. Hantosi István: Nem értek egyet!) Nem ért egyet, jó. Csóválta a fejét, oké.

Azért ne legyünk vakok! Tehát nemcsak a nyilatkozatok mögötti akármilyen szándékot vagy politikai szándékot kell figyelembe venni, hanem azt, hogy alapvetően egy új fegyverkezési helyzet van Európában. Nagyon komoly új fegyverkezési helyzet van Európában. Ezek tények, ezek nemzetközileg is hitelesített, validált információk, ezekkel nem érdemes vitatkozni. Lengyelország most már 4,5 százalékon van egyébként GDP-arányos költésben védelmi kiadások tekintetében. És az is köztudomású információ, hogy egy szövetségesi rendszer részei vagyunk a NATO kötelékében. Tehát ha a szövetségeseinkben ilyen helyzet van, ilyen fejlemények vannak, ilyen nyilatkozatok vannak, akkor bizony érdemes ezeket a nyilatkozatokat számontartani, és ezekre is reagálni.

Én ezzel kapcsolatban csak azt szeretném kérni önöktől, hogy amikor erről a kérdéskörről beszélnek, akkor vegyék figyelembe ezeket a nyilatkozatokat, ezt a nemzetközi környezetet, ezt a megváltozott európai biztonsági térből és európai biztonsági kihívásokból fakadó helyzetet, mert ez nagymértékben összefügg országunk sorsával is. A következő években itt, bízzunk benne, hogy a szavakon túl sokkal inkább nem a háború, hanem a béke irányába fog elmozdulni majd ez a konfliktus. Viszont amiket idéztem, amilyen tényadatokat közöltem, azt mutatja, hogy bizony-bizony egy háborús felkészülési helyzet van Európában, az, amiről mi egyébként beszéltünk. Tényszerűen ez a helyzet.

Ebben a helyzetben azért ‑ még egy gondolat ehhez kapcsolódóan ‑ az mégiscsak aggodalomra ad okot, hogy ebben a nehéz nemzetközi térben a külpolitikánk egy kicsit felbolydult állapotban van, és aggasztó, hogy akár energetikai, akár kereskedelmi pozíciók miatt fontos, kiemelt országokkal egyre romlik a nemzetközi térben a kapcsolatrendszerünk. Említhetjük akár Oroszországot, akár egyébként Kínát, vagy éppen az sem túl szerencsés egy ilyen felfokozott nemzetközi helyzetben, hogy éjszaka áll neki miniszterelnök úr az ukrán külügyminiszterrel kommentcsatát vívni arról, hogy mi történt, vagy mi nem történt. Megvannak a diplomáciának a bevett eszközei arra, hogy ha van kifogásunk egy ország eljárásával kapcsolatban, akkor azt hogyan lehet kifogásolni. De valószínű ‑ és bízom benne, ezzel önök is egyetértenek ‑, nem biztos, hogy az a legmegfelelőbb formája, ha éjfélkor belegyalogolunk bármelyik ország külügyminiszterének az X-csatornájába. Nem részletezve itt az elmúlt időszak külpolitikai ténykedését, de azért ez mégiscsak ebben a megváltozott biztonsági térben aggasztó.

Ha önök azt mondják ránk, és itt több képviselői felszólalás is erre utalt, hogy mi háborús uszítók voltunk a kampányban, és mi hazudtunk, akkor tegyük tisztába: önök igazat mondtak a kampány során a 480 forintos benzinnel? (A kormánypárt sorai felé:) Bólogatott képviselő úr. Igazat mondtak? Mindannyian kiposztolták, mindannyian ezzel hergeltek. (Kőszegi Krisztián: Én nem posztoltam!) Van egy elhatárolódás, jó, köszönöm szépen, majd akkor ezt érdemes felmérni. (Kőszegi Krisztián: Most hazudott!) Elfogadom akkor, bárki másnak lehet majd jelentkezni.

Mos nem nyitom ki a benzinárvitát, de tucatjával voltak olyan ígéretek, hogy azonnali béremelés, azonnali családipótlék-duplázás, azonnali gyod-támogatás-duplázás, anyaságitámogatás-duplázás. Nagyon-nagyon sok ígéretük azonnali volt. Hát, a helyzet az, hogy ezekben a kérdésekben önök jelen állás szerint nem mondtak igazat. Akkor önök duplacsaládipótlék-uszítók? Vagy a 480 forintos benzinár uszítói? Hát, mi történt?! Csak azt akarom jelezni önök felé, hogy azért amikor háborús uszítással vádolnak minket, a nemzetközi környezet és az ott zajló folyamatok mellett tegyék mellé azt is, hogy önök a kampány során milyen olyan ígéretekkel dobálóztak folyamatosan, amelyekből egyelőre nem látni semmit.

Nem belemenve a gyermekvédelem témájába, de azért volt itt” Zsolti bácsi”-zás is végig. És mi volt a TISZA ígérete? Hogy majd bemutatják, megmutatják, hogy ki az a „Zsolti bácsi”. Vannak ezzel kapcsolatban a közösségi médiában dokumentált megnyilatkozások Tarr miniszter úr részéről is, a miniszterelnök úr részéről is voltak nagyon komoly megnyilatkozások, illetve demonstratív pózoló fotók is az ügy vonatkozásában, amiben nem szeretnék belemenni a részletekbe. Tehát ilyen szempontból önök lehetnének „Zsolti bácsi”-zó uszítók is vagy gyermekvédelmi uszítók is. Én csak arra akarok utalni, hogy önök a felszólalásuk egy jelentős részét itt a háborús uszítás narratívájába ágyazták, de egy kicsit a kontextusértelmezést tágítsák ki, amikor erről beszélnek.

(13.00)

Németh Balázs képviselőtársam sok mindenről mesélt az új közmédia működési logikája vonatkozásában. Nem mennék bele a felsorolásba. Én két dolgot emelnék ki. Azt gondolom, azért az mindenképpen szégyenteljes, és az elmúlt 36 év mélypontja volt, amikor a Magyar Pétertől rettegő MTI fotósai Sulyok Tamás akkori, demokratikusan megválasztott, legitim köztársasági elnököt levágták a kormány minisztereinek beiktatási fotóiról.

(Az elnöki széket Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Én elfogadom, hogy ez egy nehéz helyzet az önök számára, mindannyian érzik belül, hogy mennyire amorális volt ez az eljárás, de mégiscsak így indult el az új közmédia működése az új kormány megalakulásának a napján: levágták a köztársasági elnököt a kézfogásos fotókról. Tehát ha Európában láttak, és nagyon sokszor el szokta mondani Tarr miniszter úr is, hogy észak-koreai viszonyok voltak ilyen-olyan rendszerekben, hát, akkor bizony ez egy észak-koreai eljárás volt, amit alkalmazott a közmédia. Ebbe a sorba aztán szervesen illeszkedtek azok a példák, amiket képviselőtársam felsorolt.

Ami megint csak aktuálissá teszi a közmédia működését, utal is rá a határozati előterjesztés javaslata, szövege, hogy a pártatlan közmédia működésének megteremtéséről van szó. Akkor hogyan lehet az, hogy ez a pártatlan közmédia, hiteles és információgazdag közmédia nem számol be a gyermekvédelmi törvény tegnapi szavazásának arról az eleméről, ami most a nemzetközi sajtóban a címlapon szerepel. A nemzetközi sajtóban címlapon van a tegnapi szavazásnak az az eleme, hogy megszűnt az LGBTQ-propaganda iskolákba való beengedésének a tilalma, ez megszűnt. Lehet, hogy önök ezzel sokáig nem szembesültek, de talán aki itt volt a hétfő esti vitán, az szembesülhetett vele. Ez a tilalom megszűnt. Az egy dolog, hogy erről önök hallgatnak, az egy dolog, hogy Magyar Péter erről nem hajlandó kommunikálni, sőt minket vádol meg gyermekellenes magatartással, kórházban rekedt csecsemőkkel szembeni érzéketlenséggel.

Elmondtuk a vitán, nem tudom, képviselő úr itt volt‑e, mi a tegnap megszavazott törvényjavaslat 60 százalékával egyetértettünk, és ezért adtunk be külön módosító indítványokat. De nem akarom ezt a vitát most kinyitni. Én csak arra akarok rávilágítani, volt vele két súlyos problémánk, elmondtuk, ezért adtunk be külön módosító indítványt, amiben nem tudtunk egyetérteni. Tegnap történik egy szavazás, amiről a hazai közmédia nem számol be, elhallgatja, de a nemzetközi sajtó címlapjain szerepel.

Mi a helyzet ezzel az üggyel? Hogy lehet, hogy a Nyugaton működő közmédiumok számára, például a BBC számára ez hírértékű, de Magyarországon valamilyen okból kifolyólag nem fér bele a hírfolyamba? Ha esetleg erre van magyarázata, például Hende képviselő úrnak, akkor köszönöm szépen, ha elmondja, hogy itt vajon mi történhetett, ez egy új logikájú működés, valami hiba csúszott a gépezetbe, de nem feltétlenül tenném a felelősséget képviselő úrra e tekintetben.

Az a helyzet, zárva a gondolataimat, hogy ez a működés, ami most elindult a közmédia terén, és az, amit az elmúlt hetekben például a Médiatanács tagjainak a megválasztásánál átélhettünk, láthatták a választópolgárok is, egy olyan működési logikára enged következtetni, ami szöges ellentétben áll azokkal a nyilatkozatokkal, amiket önök a kampányban megtettek, és azokkal az ékes szólamokkal, amiket önök ebben a vitában is itt hangoztatnak. Pontosan a totális ellenkezőjét látjuk mind, ami a közmédia működését, mind pedig, ami az önök hozzáállását illeti például olyan esetekben, mint a Médiatanács tagjainak megválasztása.

Úgyhogy én e tekintetben is arra kérem önöket, mivel most jelenleg önöké a kormányzati felelősség, emiatt az önökön lévő felelősség jóval nagyobb, mint a parlamenti logika alapján is jóval kisebb százalékos parlamenti súllyal rendelkező ellenzéknek, hogy legyen e tekintetben, a közmédia működése vonatkozásában egy önreflexió, és ezeket a nagyon súlyos anomáliákat, amik egy nagyon súlyos működési logikát vetítenek előre, legyenek kedvesek korrigálni. Köszönöm szépen elnök úrnak a szót. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu