(...)
Mielőtt gyorsan menedéket keresnénk mondjuk Trockij vagy Mao fenekében, ők sem különböztek –sőt! – az alapító atyától abban, hogy az erőszak, a terrorizmus szerintük is igenis szükséges, elengedhetetlen eszköze a forradalomnak. Nekik volt szerencséjük gyakorolni is. A fentiek fényében rejtély, hogy ez a sok humanista miért alkalmazott terrort úgy Oroszországban, mint Kínában, Kambodzsában vagy az 1919-es honi Tanácsköztársaságban. Mintha ezek a lelkes humanisták mindig rászorulnának a terrorizmusra. Hiába, a szükségszerűség nagy úr.
A humanista eszmék által vezérelt kommunisták jó szándékból gyilkolásznak. Valami jót akartak, akarnak.
Amikor árokba lőnek, kitelepítenek, kényszermunkatáborokba hurcolnak, mindezt az emberiségért érzett lángoló szeretetből teszik, és nem alantas gyűlölet vezérli őket, mint a nácikat. Végső soron ők Rotterdami Erasmus és Morus Szent Tamás hűséges utódai, csak kicsit más eszközökkel kívánják megvalósítani az emberséges és működő világot.
Végezetül íme néhány kellemes idézet a nagy emberszerető, szakállas mackótól (a poén kedvéért az antiszemitizmust kutatóknak is javasoljuk):
„Itzig báró (…) zsidó nigger (…), zsíros zsidó, aki brillantinnal és olcsó ékszerekkel igyekszik leplezni mivoltát.” „Vizsgáljuk meg a valódi világi zsidót, nem a szombatzsidót, ahogy Bauer teszi, hanem a köznapi zsidót. (…) Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidóság világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. (…) A pénz Izrael féltőn szerető istene, aki előtt nem lehetett más isten.” A zsidónak „nincs egyéb hivatása idelenn, mint gazdagabbá lenni szomszédainál, (…) a föld nem egyéb, mint tőzsde.” „A pénz-zsidó korunk egyetemes antiszociális eleme lett.” „A zsidók jó üzletet csináltak a hódítással… Mivel a pénzügyi krízis be fog következni, és nem lehetetlen, hogy abban a zsidók nagy szerepet játszanak, így tőkéjüket meg fogják tízszerezni.” Disraeli „zsidó szédelgő”, akik pedig nem álltak az 1848-as német forradalom oldalára, „esztelen, gyáva (…), demokratikus zsidó söpredék”. „Demokráciánk csúcspozícióiban csak gyáva, hűtlen zsidó kufárok és frázishősök ülnek, el sem tudom képzelni, miképpen tudnánk győzni. (…) Minden demokratikus egylet, az egész sajtó élén csak zsidók állnak. (…) Ausztriában egy teljes millió zsidó él, aki csak kufárkodásból él, ami azt jelenti, harminc emberre jut egy vérszívó.” „Úgy véljük, minden tirannus mögött egy zsidó áll, ahogy minden pápa mögött egy jezsuita. Valóban, az elnyomók vágyódásai reménytelenek lennének, ha nem lenne egy sereg jezsuita, hogy elfojtsa a gondolkodást, és egy maroknyi zsidó, hogy kifossza a zsebeket.”