Tisztán emlékszem a nyolcvanas évekre, amikor szamizdat formájában olvastam Orwell vagy Szolzsenyicin nagyszerű köteteit. Egyszerre volt intellektuálisan pezsdítő és egyben veszélyes is, hisz tisztában voltam vele: ha fülön csípnek, könnyen bajba kerülhetek.
A kommunizmus bukása azonban magával rántotta a szamizdat irodalmat is, hiszen már nem volt többet szükség rongyosra olvasott, titokban előállított és terjesztett illegális kiadványokra. Azt hittem, ezt egyszer s mindenkorra magunk mögött hagytuk.
Vagy mégsem?
Több mint három évtizeddel a rendszerváltoztatás után, hogy történhet meg az, hogy az egykor a Terror Háza Múzeumot is működtető Alapítvány köteteit visszahívják a könyvesboltokból? Mi indokolta ezt a döntést? Miért döntött úgy a kormány és a kultúráért felelős miniszter, hogy visszahívjak ezeket a könyveket? Milyen veszélyt hordoznak ezek a kötetek?
A történelemben sajnos volt már arra példa, hogy mi történik azt követően, ha először csak “begyűjtik” a könyveket. Remélem, csupán adminisztrációs okai vannak mindennek és az abszolút filmszínház jegyében nem fognak könyveket égetni a Parlament lépcsője előtt – mondjuk október 23-án.
Napi Mari #5