Lopás vagy rablás? A különbség akár a Magyar Péter mandátumába is kerülhet.
Megnéztem egy megrázó interjút Magyar Péter telefonos ügyének sértettjével. Szendrei István állítja: a telefonja elvétele után Magyar Péter kétszer megütötte.
Pártállástól függetlenül ajánlom mindenkinek:
https://youtu.be/SiWCHfQIhas?is=tjAlPlww0kMXrq7p
De nézzük a jogi helyzetet, mert ez az, ami igazán érdekes: lopás, ha valaki más dolgát jogtalan eltulajdonítás céljából elveszi. Például felkapja az asztalon hagyott telefont.
Rablást valósíthat meg, ha ugyanebből a célból, a tulajdonos fizikai ellenállását megtörve tépi ki a kezéből a készüléket.
Külön ütés sem szükséges: a személy elleni erőszak már az elvételben megjelenhet. Btk. 370. § (1), 365. § (1); Kúria, Bfv.II.1818/2014.
Persze rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a megszerzett dolog megtartásáért alkalmaz erőszakot. Ezért az elvétel utáni ütés céljának is jelentősége lehet. Btk. 365. § (2).
És itt válik a minősítés közjogi kérdéssé.
Az ügyészség jelenleg lopás vétségével gyanúsítja Magyar Pétert; ő a bűncselekményt – nem világos, mire alapozva – tagadja. A rablás viszont bűntett, alapesetben két–nyolc év szabadságvesztéssel büntethető.
És most jön a lényeg: esetünkben a rablás bűntett, a lopás vétség!
A mandátum ideje alatt bűntett miatt jogerősen elítélt képviselőnél a törvény mandátumvesztést ír elő, viszont a vétség miatti elítélés önmagában ezt az összeférhetetlenségi okot nem alapozza meg. Ogytv. 88. § a), 93/A. §, 101. §.
Hogy melyik volt a kettő közül? Mindenki döntse el maga… (illetve a bíróság!)