(...)
A 2022 óta tartó teljes körű háború nem az ukrán területekért zajlik, hanem ukrán területen. A Kremlnek azért van szüksége területi nyereségekre, hogy igazolni tudja saját politikáját, és azokat annak bizonyítékaként mutassa be, hogy eléri a kitűzött céljait. Valójában azonban a cél Ukrajna politikai alárendelése.
Az ilyen alárendelés nem feltétlenül jelent teljes megszállást, és nem is kell rövid időn belül bekövetkeznie. Putyin következetesen azt hajtja végre, amit 2007-ben Münchenben és 2008-ban Bukarestben felvázolt. A cél a volt Szovjetunió területén egy befolyási övezet újjáépítése, amelynek összeomlását az orosz diktátor a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának tartja.
(...)
Sikerül-e Oroszországnak elérnie a céljait? Sok múlik a Nyugat és Ukrajna elszántságán. Az egyik kulcstényező az Egyesült Államok Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával kapcsolatos politikája.
Sajnos egy ideje jelentős következetlenséget látunk. Egyfelől szó volt állandó amerikai katonai bázisokról Lengyelországban, a litvániai katonai jelenlét fenntartásáról, valamint arról, hogy Trump aláírta a néhai Lindsey Graham által beterjesztett szankciókat. Másfelől továbbra sem tudjuk, hogy ezeket a szankciókat ténylegesen alkalmazni fogják-e Oroszországgal szemben.
Washington enyhített egyes szankciókon, köztük a belarusz káliumműtrágyát érintőkön. A Witkoff, Kushner és Putyin közötti tárgyalások szintén megnehezítik az optimizmust, és akkor még nem is említettük az Északi Áramlat vezetékek újranyitásának állítólagos ötletét. Arról nem is beszélve, mennyire abszurd Ukrajnát hibáztatni a jelenlegi üzemanyagválságért.
(...)
Az, hogy ez ukrán területen folyó háború, nem pedig ukrán területekért zajló háború, azt is jelenti, hogy ez egyben a Nyugatot is érintő konfliktus – különösen a NATO és az EU keleti szárnyának országait. Itt látjuk a legtöbb ellenséges szabotázsakciót és más hibrid műveletet.
Ukrajna alárendelt helyzetbe hozása vagy súlyosan legyengített állapotba taszítása az egyik cél. A nyugati szövetségek meggyengítése, vagy akár szétzilálása egy másik.
Egy hagyományos háború Európában jelenleg nagyon valószínűtlennek tűnik. Fontos azonban észben tartani, hogy maga a háború a politika folytatása, és politikai célok elérésének eszköze.
Aligha kétséges, hogy Oroszország ugyanazzal a következetességgel fogja továbbra is céljait követni, amelyet eddig mutatott. A harckocsik és rakéták eszközök a célhoz, ugyanúgy, mint a szabotázs, a dezinformáció, a gazdasági befolyás és a felforgató tevékenységek.
Ennek ellensúlyozásához valódi egységre van szükség a NATO-n és az EU-n belül – amely továbbra is látható –, valamint Ukrajna folyamatos támogatására. Ez a támogatás egyaránt függ nyugati partnereitől és Kijev külpolitikájától. E tekintetben azt is érdemes lenne elkerülni, hogy konfliktusok alakuljanak ki olyan partnerekkel, amelyek eddig megbízhatónak bizonyultak.
(...)