(...)
Amikor Vona kritikusai azzal jönnek, hogy nem nézett szembe korábbi dolgaival, tényszerűen tévednek. Megtette szóban és írásban, podcastban és műsorban, ezer és egy helyen. Az persze igaz lehet, hogy nem vetett számot minden egyes napjával és mondatával. És ki tett így? Ki lenne hajlandó ilyesmire?
Tévedés továbbá Vonát hibáztatni a radikáljobb (vagy szélsőjobb) előretöréséért és a Jobbik teljes politikájáért. A kétezres évek második felében tapasztalható jelenség eleve reakció volt. Megvolt persze az igen jelentős szerepe benne Vonának is. De végtelenül hamis azt állítani, hogy azért épült fel a Jobbik, mert Vona (vagy Dúró Dóra, Szegedi Csanád, Toroczkai László stb.) ezt vagy azt csinált. A jelek szerint sokan máig nem hajlandóak szembenézni azzal, milyen társadalmi jelenségek járultak hozzá a szélsőjobb erősödéséhez. Pedig amíg ez nem történik meg, addig a Mi Hazánk népszerűsége sem fog visszaesni – akár tovább növekedhet is.
Hallani olyan reakciókat is: na és Magyar Péter, Ruszin-Szendi Romulusz stb. múltja rendben van? Természetesen nekik is mindannyiuknak feltehetőek ezek a kérdések. Interjúszituációban, Facebook-bejegyzésben, bárhol és bármikor. Nem kell semmit a szőnyeg alá seperni. De azt sem lehet várni, hogy a másik élete egyetlen egybefüggő magyarázkodássá váljon. Ki lenne hajlandó felülvizsgálni bármit is, ha ezt kapja válaszul? Márpedig Vona tíz éve folyamatosan ezt kapja. Érdemes lenne mindenkinek végigtekintenie saját döntésein és tévedésein, mielőtt mindenféle erkölcsi magaslatokra emelkedik.