A régi idők balettpolipja kritizálja mai balettegyüttesünk tagjainak származását, munkakörülményeit, a repertoárt és az előadásszámot, azon keresztül pedig a javadalmazásukat.
Eközben lényegesen nagyobb társulattal, kétszer több balett teremmel, rangosabb programmal, sokszorta magasabb helyárért és magasabb fizetéssel kétszer többet és minden bizonnyal jobban is táncolunk, ha tódul a közönség, a sok művész meg 5 kontinensről az üres státuszokra.
A senior balettpolipnak tehát valójában a művészeinkkel van baja, minden támadásuk őket sebezné. De ki lesz partner az Operából az önsorsrontáshoz? Ha pedig nyilván senki, akkor miért hangoztatnak ilyen sületlenségeket?
Mert azt mégse mondhatja a 4-6 balettjakobinus, hogy “igazgató akarok lenni, na!” Az idő meg közben elmúlt, és már azóta is csak egyre telik.
Hát, kedves Polip, rá kellene kapcsolni, mert ebből így nem lesz forradalom.