(...)
A technológiai apokalipszisnek hosszú az előélete. Az emberiség szinte minden nagyobb technológiai ugrás mellé megtermelte a maga végítélet-forgatókönyvét. Az írástól az atomfegyverig újra és újra felbukkant a jóslat, hogy ez lesz az a találmány, amely vagy tönkreteszi a társadalmat, vagy egyenesen eltörli az emberiséget. A történelmi mérleg ebből a szempontból meglehetősen kijózanító. A kihalást jósoló forgatókönyvek rendre nem valósultak meg, miközben a kevésbé látványos figyelmeztetések mögött gyakran nagyon is valós károk húzódtak meg.
A próféciák a világvégében tévedtek, a veszély természetében viszont nem feltétlenül.
Éppen ezért az MI körüli vitát sem érdemes egyszerűen az optimisták és a világvégehívők párharcaként kezelni. Hasznosabb egy kétdimenziós térképet rajzolni. Az egyik tengelyen az áll, hogy pontosan milyen kimenetelt jósolnak, tömeges munkanélküliséget, kibertámadásokat, kritikus infrastruktúrák megbénítását vagy az emberi faj kihalását. A másikon az, hogy ki fújja meg a riadókürtöt. Nem ugyanaz az információs értéke egy politikus figyelmeztetésének, egy technológiai vállalat vezetőjének, egy távozó kutatónak vagy annak a szakembernek, aki közvetlenül a rendszerek biztonságán dolgozik. A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy igazuk van-e, hanem az is, hogy mit látnak, milyen információhoz férnek hozzá, és hogy milyen szakmai, gazdasági, ideológiai és szociológiai ösztönzők torzítják a független-objektív szakvéleményüket.
Ez a csak „szakértőkre hallgassunk” mantra több okból is félrevezető. Aki nem így gondolja, az úgy látszik, hogy a Covid-válság alatt egy kő alatt élt egy lakatlan szigeten. Igen, a helyzetleírást legjobb a technokratákra bízni, de a helyzetértékelés és a helyzetmeghatározás politikusok feladata. Hogy miért? Azért, mert mind a vélt, mind a valós technológiai válságoknak számtalan gazdasági, nemzetbiztonsági, szociális és egyéb következményük van. Ezeknek a doméneknek is megvannak a maguk szakemberei, akiknek érdemes kikérni a véleményét. A kondér pedig, amiben az összes fent említett összetevőt együtt főzik döntéssé, a politika kondérja.
(...)