Romániában kedden döntő szakaszához érkezett a több mint öt hónapja tartó kormányválság: a parlament délután 14 órakor szavaz Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kabinetjének beiktatásáról.
A politikai patthelyzet május 5-én kezdődött, amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványa nyomán megbukott Ilie Bolojan kormánya, miután a szociáldemokraták szembefordultak a költségvetési megszorításokkal és az uniós forrásokhoz kapcsolódó reformokkal.
Nicușor Dan államfő azóta három sikertelen kormányalakítási kísérlet után október 5-én bízta meg Niculescut,
Románia korábbi párizsi nagykövetét és OECD-képviselőjét a kabinet összeállításával. Az október 15-én benyújtott kormánylista 19 tagot tartalmaz, köztük a miniszterelnököt, 11 szocdem és nyolc független politikussal. A hétfőn megkezdett parlamenti bizottsági meghallgatásokon több miniszterjelölt már támogató véleményt kapott, kedden délelőtt pedig a fennmaradó tárcák jelöltjeit hallgatják meg. A beiktatáshoz legalább 233 képviselő és szenátor szavazata szükséges.
Niculescu kormányalakítási kísérlete az elmúlt napokban érdemi fordulatot vett:
a korábban elutasító Nemzeti Liberális Párt (PNL) szombaton úgy döntött, hogy támogatja a kabinet beiktatását,
vasárnap pedig Ilie Bolojan pártelnök megállapodást kötött a kijelölt miniszterelnökkel. Hétfőn Kelemen Hunor bejelentette, hogy az RMDSZ is támogatja a kormányt, és hat hónapra szóló együttműködési megállapodást köt vele. A PSD, a PNL és az RMDSZ együttesen 239 parlamenti mandátummal rendelkezik, vagyis elvileg már önmagukban biztosíthatják a szükséges többséget; további kisebb parlamenti csoportok is támogatást jeleztek.
A megállapodás azonban törékeny: a PNL egyes szervezetei nyíltan ellenzik a szociáldemokraták részvételével felálló kormányt, az AUR és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig bejelentette, hogy nemmel szavaz. A liberálisokkal kötött egyezség egyik fontos feltétele, hogy 2027-ben a költségvetési hiány ne haladja meg a GDP 5,3 százalékát. A kabinet programja emellett közigazgatási reformot, a nyugdíjak indexálását, a közszférában új bértörvényt és az uniós helyreállítási beruházások folytatását irányozza elő.