Az október 23-i nemzeti ünnepről, Matolcsy György őrizetbe vételéről, a Tisza-kormány első költségvetéséről és Orbán Viktor lakitelki beszédéről beszélgetett Schiffer András Gavra Gáborral az ÖT YouTube-csatorna Közelkép című műsorában. A volt országgyűlési képviselő szerint a magyar politikának továbbra sem sikerült közös értelmezést kialakítania 1956-ról és 2006-ról, a kormány gazdaságpolitikai tervei pedig több súlyos kérdést vetnek fel. Schiffer úgy látja, hogy sem a korábbi kormány, sem a jelenlegi vezetés nem adott világos választ arra, hogyan lehetne hosszú távon fejlődő pályára állítani a magyar gazdaságot.
A nemzeti ünnepeknek nem pártversenyekről kellene szólniuk
Schiffer András régóta kifogásolja, hogy a nemzeti ünnepek pártrendezvényekké és erődemonstrációkká váltak. Elmondása szerint már 2010-ben is azért küzdött, hogy október 23-án, március 15-én és augusztus 20-án ne tartsanak külön pártünnepségeket. Szerinte a nemzeti ünnepeken nem a pártoknak kellene megmutatniuk, hogy hány embert tudnak mozgósítani, hanem a nemzet egységét kellene kifejezni. „A nemzeti ünnep, az, ami a nevében van, az a nemzet ünnepe” – fogalmazott.
Az 1956-os forradalom értelmezésével kapcsolatban azt mondta, a történelmi esemény sokszínűségét nem tükrözi megfelelően az, ahogyan a különböző politikai oldalak kisajátították az emlékezetét. Különösen fájlalja, hogy a munkástanácsok és a munkás-önigazgatás követelései háttérbe szorultak. A 2006-os rendőri erőszak megítélésében sem alakult ki konszenzus, ezért szerinte továbbra is jelentős különbségek vannak a társadalom egyes csoportjainak értelmezései között.
Matolcsy György ügyében a nyomozás késlekedése a fő kérdés
Matolcsy György őrizetbe vételéről Schiffer azt mondta, hogy a volt jegybankelnököt is megilleti az ártatlanság vélelme, ugyanakkor az MNB körüli ügyekben már évekkel korábban indokolt lett volna a hatósági vizsgálat. Szerinte nem az a legmeglepőbb, hogy a nyomozás eljutott az őrizetbe vételig, hanem az, hogy erre miért csak most került sor, miközben az MNB új vezetése már 2025-ben vizsgálatokat indított, és egyes esetekben feljelentést is tett.
Schiffer úgy vélte, az alapítványok létrehozása és működtetése már korábban is jogi kérdéseket vetett fel. Azt azonban, hogy történt-e pénzeltűnés, hűtlen kezelés, illetve került-e vagyon a Matolcsy családhoz, a nyomozásnak kell tisztáznia. A volt képviselő élesen bírálta azt is, ha az előzetes letartóztatást nem a büntetőeljárás törvényes céljainak megfelelően alkalmazzák. „A jogállam attól másabb, mint az önkényuralom, hogy nem a szubjektív igazságérzetet, az objektív igazság megelőzi” – mondta.
Schiffer szerint a költségvetés megszorításokat vetíthet előre
A Tisza-kormány első költségvetéséről Schiffer azt mondta, a 4,9 százalékos hiánycél jelentős csökkentést jelentene a korábban 7,5–8 százalék körüli szinthez képest. Szerinte kérdéses, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani anélkül, hogy a kormány jelentős megszorításokat vezetne be. Úgy vélte, a minisztériumi kiadások csökkentése a közigazgatásban elbocsátásokhoz vezethet, miközben a beruházások visszaesése a munkaerőpiacot is kedvezőtlenül érintheti.
A bejelentett intézkedések között ugyanakkor pozitív elemeket is látott: ilyen a minimálbér adókulcsának 9 százalékra csökkentése és a családi pótlék megduplázása. Schiffer szerint azonban az összképet kell vizsgálni, mert az árrésstop kivezetése szerinte elinflálhatja az alacsony jövedelműek és a nyugdíjasok jövedelmének vásárlóerejét. A tervezett vagyonadóval kapcsolatban pedig azt kifogásolta, hogy a luxusvagyontárgyak és a termelővagyon együttes kezelése versenyhátrányba hozhat magyar kis- és középvállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben.
A gazdaságpolitikai irányt bírálva Schiffer úgy fogalmazott: „Az a kormány, amelyik hiánycélfetisizmusban gondolkodik, és egyébként pedig kitűzi az euró bevezetését, az a kormány nem Magyarország érdekeit szolgálja, hanem a nemzetközi pénzpiacok, a hitelminősítő intézetek, illetve a globális nagytőke érdekeit szolgálja.” Szerinte a kormány egyelőre nem mutatta be kellő részletességgel, hogyan egyeztetné össze a hiány csökkentését a kampányban tett ígéretekkel.
Schiffer szerint a legfontosabb kérdés nem pusztán az, hogy pontosan milyen intézkedések szerepelnek a költségvetésben, hanem az, hogy a kormány képes-e hosszú távú gazdasági perspektívát adni az országnak. Úgy vélte, a magyar gazdaság szerkezeti problémáit sem a pénzek eltulajdonításának megszüntetése, sem a vagyonok esetleges elvonása nem oldja meg önmagában. Szerinte olyan hazai vállalatokra lenne szükség, amelyek képesek tartósan exportra termelni, beruházni és kutatás-fejlesztési kapacitásokat létrehozni.
Orbán hibát követ el
A volt képviselő Orbán Viktor lakitelki beszédéről is beszélt. Úgy látta, a volt miniszterelnök nem mutatott valódi önkritikát a Fidesz kormányzásával kapcsolatban, pedig a választási vereség után erre szükség lenne. Schiffer szerint Orbán hibát követ el, ha a nyilvános önkritikát a gyengeség jelének tekinti, és nem ad választ arra, hogy egy újabb felhatalmazás esetén mi garantálná, hogy a korábbi problémák nem ismétlődnek meg.
A beszélgetés végén Schiffer hangsúlyozta: a politikai szereplőknek nem elég a múlt hibáira vagy az ellenfeleikre mutogatniuk. A magyar gazdaság termelékenységének növeléséhez szerinte a hazai termelőkapacitások fejlesztésére, az oktatás és a kutatás-fejlesztés támogatására, valamint egy hosszú távon is működő gazdasági modell kialakítására lenne szükség.