Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök Magyar Péter meghívására érkezett Budapestre az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának rendezvényeire. A magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozata szerint „100 vagy 150 politikust” hívtak meg a jubileumi eseményre:
„az orosz elnököt leszámítva mindenkit meghívtunk.”
A georgiai kormány által nyilvánosságra hozott fényképen a két miniszterelnök egymás mellett ül a fogadáson, és beszélget. A Civil Georgia beszámolója szerint a georgiai kormányfő a gálakoncerten és a Magyar által rendezett hivatalos fogadáson is részt vett, ezt igazolják Kobakhidze fotókkal különösen gazdagon illusztrált Facebook-bejegyzései is:
Ünneplés Budapesten, tüntetés Georgiában
Aznap, amikor Budapest a szovjet elnyomással szembeni magyar szabadságküzdelemre emlékezett, Georgiában éppen az ellenzék legfontosabb pártjainak betiltását tárgyalta az alkotmánybíróság Kobakhidze és a Grúz Álom kezdeményezésére. A Transparency International Georgia nemzetközi NGO álláspontja szerint a kereset elfogadása felszámolná az érdemi választási lehetőséget, és a demokrácia végét jelentené. A nyugatos ellenzék 23-án és 24-én is georgiai, ukrán és EU-s zászlókkal, valamint sípokkal vonult az utcára, hogy így tiltakozzon a betiltás ellen.
Georgiában komoly hullámokat vetett a miniszterelnöki látogatás. A Magyar Péter, a Tisza és az Európai Parlament 2025-ös állásfoglalása által továbbra is legitimnek tekintett Salome Zourabichvili volt elnök azt kérte számon, hogy hogyan lehetett meghívni annak a kormánynak a vezetőjét, amely „hátat fordított az EU-nak, agresszív EU-ellenes kampányt indított, és támogatja, hogy a megszálló Oroszország visszanyerje befolyását Grúziában?”
Magyar Péter és a Tisza is kitiltaná az EU-ból
A georgiai kormányfővel és a Grúz Álommal szembeni szigorú európai fellépést a Tisza korábban több alkalommal is támogatta. 2025. február 13-án Magyar Péter mellett Dávid Dóra, Gerzsenyi Gabriella, Kollár Kinga, Kulja András és Lakos Eszter is megszavazta az EP elítélő állásfoglalását.
Az Európai Néppárt és három másik párt által kezdeményezett dokumentum a georgiai kormányt illegitimnek tekintette, új választásokat sürgetett, Salome Zourabichvilit pedig továbbra is az ország legitim elnökeként ismerte el. A 7. pontja
„felhívja az EU-t és tagállamait, különösen az EU-25 tagállamokat, hogy kétoldalú és összehangolt alapon
szabjanak ki személyes szankciókat a demokratikus visszacsúszásért, a választási csalásért, az emberi jogok megsértéséért,
valamint a politikai ellenfelek és aktivisták üldözéséért felelős grúz tisztviselőkre és politikai vezetőkre, köztük Irakli Kobahidzére...”
Az Európai Parlament legutóbb 2026. október 8-án, tizenöt nappal a budapesti fogadás előtt foglalkozott a georgiai ellenzék betiltására irányuló eljárással. Az elfogadott állásfoglalás elítélte a kezdeményezést, és a kereset azonnali visszavonását követelte. A dokumentum szerint a politikai pluralizmus felszámolása az orosz és a belarusz mintát követő egypárti rendszer felé vinné az országot.
A határozat név szerint is megjelölte azokat, akikkel szemben célzott szankciókat és vízumtilalmat sürgetett: Bidzina Ivanisvilit, Irakli Kobakhidzét, Salva Papuasvilit és Kaha Kaladzét. Az állásfoglalást 445 igen, 37 nem és 97 tartózkodás mellett fogadták el. A név szerinti szavazás alapján az Európai Néppárt frakciójával együtt a Tisza jelen lévő képviselői, Bogdán Csaba, Dávid Dóra, Kollár Kinga, Kulja András és Weisz Viktor is igennel szavaztak. (Gerzsenyi Gabriella és Lakos Eszter nem szavazott.)
Betiltással az egészségesebb ellenzékért
Georgiában október 21-én, 22-én és 23-án tartották Batumiban tartották az első tárgyalási napokat az ellenzék betiltásáról. A Civil Georgia tárgyalási tudósítása szerint a kormányzó Grúz Álom 88 parlamenti képviselője öt jelentős ellenzéki politikai erő betiltását kérte:
-
az Egyesült Nemzeti Mozgalomét;
-
a Koalíció a Változásért nevű formációét;
-
az Erős Georgia–Lelo pártét;
-
a Föderalistákét;
-
Giorgi Gaharia volt miniszterelnök Georgiáért pártjáét.
Az eljárás október 26-án folytatódik. A Transparency International Georgia elemzése azt állítja, hogy az érintett politikai erők kizárása gyakorlatilag a teljes nyugatbarát ellenzéki politikai spektrum betiltásával érne fel. A szervezet úgy számol: a választók hozzávetőleg negyven százalékát fosztanák meg az érdemi választási lehetőségtől.
Kobakhidze ezzel szemben arról beszél, hogy a külföldi ügynököket el kell távolítani a politikából, az ügynökhálózat nem lehet a politika része. Az érintett pártok képviselőiről így fogalmazott:
„Politikai rendszerünknek nem ilyen ellenzékre van szüksége, hanem egészséges, erős ellenzékre, amely párbeszédet folytat az emberekkel. (...) Saját szavaikkal bizonyítják, miért kellene betiltani őket.”
Az Európai Unió több intézménye, többek közt a Bizottság, az Európai Parlament és a Velencei Bizottság is súlyos aggodalmát fejezte ki az ellenzék betiltására tett kísérletek miatt, vagy egyenesen elítélte azokat. A georgiai kormányfő az eljárást bíráló európai megszólalásokat a bíróság függetlenségébe történő politikai beavatkozásként utasította vissza.
A brüsszeli folytatás
A Reakció által megkérdezett, névtelenséget kérő külpolitikai szakértők szerint az EU-ban aligha hagyják szó nélkül, hogy a magyar kormány ilyen helyzetbe hozta Ursula von der Leyent és António Costát. Georgia jelenlegi vezetését az unióban Putyin barátjaként és a demokrácia ellenségeként könyvelik el, ezért politikailag különösen érzékeny a kérdés.
Abban megoszlott a véleményük, hogy milyen irányt vehet az ügy. Volt, aki azt mondta, hogy inkább csak az Európai Parlamentben kell kellemetlen beszélgetésekre felkészülnie a Tisza képviselőinek, különösen, ha a többi centrumpárt a Néppárt támadására használja fel a történteket. Mások ennél súlyosabb eszkalációt valószínűsítenek, Kobakhidze meghívása az Európai Bizottság szintjén is hullámokat vethet. Akár a magyar miniszterelnöknek is szemére vethetik a történteket – jobb esetben csak a színfalak mögött.
(Nyitókép: Georgia Kormánya)