Pénteken újabb regionális klub alakulását jelentette be Nyugat-Ukrajnában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij a Kárpáti Nyolcak, vagyis a C8 elindításakor biztonsági, energetikai, közlekedési, logisztikai, katonai mobilitási és beruházási együttműködést hirdetett Ukrajna, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Csehország, Ausztria és Szerbia között. A C8 saját meghatározása szerint a közös földrajzi térséget közös gazdasági és biztonsági térré akarják szervezni; az alapító csúcshoz több száz üzleti szereplő és több tízmilliárd eurónyi potenciális beruházási projekt kapcsolódott.
A péntektől vasárnapig tartó eseményen
a házigazda Volodimir Zelenszkij mellett ott volt Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb államfő és Nicușor Dan román elnök.
Ausztriát Christine Schwarz-Fuchs, a Szövetségi Tanács elnöke, Csehországot Jiří Drahoš, a szenátus első alelnöke képviselte. A beteg Robert Fico helyett Szlovákia Marek Eštok külügyi államtitkárt küldte. Videókapcsolaton még Ursula von der Leyen is bejelentkezett.
Magyarország ennél alacsonyabb szinten képviseltette magát: a magyar külügy tájékoztatása szerint
Heizer Antal, a kijevi magyar nagykövetség vezetője ment el.
Magyarország tehát ott volt az alapító országok között, de sem Magyar Péter miniszterelnök, sem Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, de még csak Velkey György László külügyi parlamenti államtitkár nem vett részt a politikai csúcson.
Hiányolták is a magyarokat. Nagyon.
A Reakció helyszíni informátorai szerint visszatérő téma volt a folyosói beszélgetéseken a tüntető magyar távolmaradás, de még a nyilvánosság előtt, egy-egy panelben is szóvá tették mindezt a résztvevők. Pedig a témák között több olyan kérdés is szerepelt, amely Magyarország szempontjából közvetlen stratégiai jelentőségű. Zelenszkij külön beszélt az energiáról, a közlekedési és logisztikai útvonalakról, a katonai mobilitásról, a kritikus nyersanyagokról és a határokon átívelő kereskedelemről.
Ráadásul a csúcson az ukrán uniós csatlakozás magyar vétója is szóba került,
Zelenszkij arról beszélt, hogy Budapest és Kijev között több magyar felvetésről folyik egyeztetés, amelyekre az ukrán kormány törvényjavaslatot is készít.
De merre jártak eközben a magyar külpolitika vezetői?
Magyar Péter a világ talán legfinomabb boraival koccintott Szekszárdon:
Orbán Anita a Hungarian Business Leaders Forumon adott elő, és fotózkodott jókedvűen Tiborcz István bankjának vezetőjével, Hegedüs Évával:
Velkey György László államtitkár pedig diadalmasan bejelentette, hogy sikerült megszüntetni az Uzsoki Kórház VIP-részlegét:
A magyar kormány és diplomácia tehát tüntetően távol maradt az új ukrán kezdeményezéstől. Ez megnyugtató is lehetne, de...
a MOL viszont ott volt, és kifejezetten fajsúlyos megállapodást kötött,
ukrán stratégiai üzemanyag-tárolók épülhetnek a határ magyar oldalán, hogy védettek legyenek az orosz támadásoktól. Vagy legalábbis védettebbek.
A MOL és a magyar kormány hallgat, a Naftogaz büszkül
A nemzetközi és biztonságpolitikai szempontból is kifejezetten jelentős megállapodásról se a magyar olajcég, se a magyar kormány semmilyen formában nem kommunikált, az csak az ukrán Naftogaz diadalmas közleményéből derült ki. A nyilatkozatot a C8-hoz kapcsolódó Kárpáti Gazdasági Fórumon írták alá Bukovelben.
Sehol egy MOL-közlemény, sehol egy kormányzati kishír az ősz végi iskolakezdési támogatás vagy a visszavont kollégiumi kormányhatározat mellett.
Pedig lenne miről beszélni. A Naftogaz megbízott vezére, Szerhij Fedorenkó így foglalta össze a megállapodás jelentőségét:
„Az üzemanyag-infrastruktúránkat érő folyamatos orosz támadások közepette az ellátási útvonalak diverzifikálása, valamint a támadások hatókörén kívül eső további tárolókapacitások létrehozása létfontosságú az egész piac stabilitása szempontjából.
Hosszabb távon e közös projekt megvalósítása nemcsak az ukrán fogyasztók üzemanyag-ellátásának megbízhatóságát növeli, hanem hozzájárul az Ukrajna és Magyarország közötti, kölcsönösen előnyös, határokon átnyúló energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez is.” Ez lényegesen több egyszerű üzleti együttműködésnél. Az ukrán állami vállalat kifejezetten „stratégiai üzemanyag-tartalékokról”, azaz katonai jelentőségű infrastruktúráról beszél.
A Reakció által megkérdezett biztonságpolitikai szakértők szerint az ukrán stratégiai üzemanyagkészlet egy részének ukrán területről magyar területre helyezése jelentős lépés. Itt védett helyen lesznek – vagy legalábbis védettebb helyen. A lépés ugyanis kiválthatja az oroszok rosszallását és a tároló szabotázsakciók vagy egyéb hibrid műveletek célpontja lehet.
Külső és belső, ukrán és dízeles feszültségek a kormányzatban
A magyar kormányzati távolmaradás és a meghatározó mértékben állami tulajdonban lévő MOL által kötött stratégiai megállapodás inkoherenciájára a megkérdezett szakértőink nem tudtak egyértelmű magyarázatot adni. A Reakció korábban több forrásból is hallotta, hogy
a kormányzaton belül egyáltalán nincs egyetértés az ukránok felé tanúsítandó magyar politikában.
Orbán Anita és Ruszin-Szendi Romulusz a nyugati mainstream élmezőnyébe manőverezné Magyarországot Ukrajna támogatásában, a miniszterelnök azonban ezt nagyon erősen fékezi. Magyar Péter többek közt a belpolitikai kockázatokkal és a külpolitikai mozgástér megőrzésével magyarázza.
Egyrészt a magyar-ukrán viszony nem úgy alakul, ahogy azt a magyar kormányzat korábban diadalmasan jelentette. Az ukránokkal kötött megállapodás alapján az ukránok azonnal megkapták az uniós hitel és a csatlakozási tárgyalások magyar blokkjának feloldását, ők azonban eddig semmit sem teljesítettek az ő oldalukról. Másrészt az üzemanyag napról napra érzékenyebb belpolitikai kérdés, mind az ellátásbiztonság, mind a fogyasztói ár fontos politikai kérdés. Nehéz lenne elmagyarázni, hogy a magyar kormány és a magyar régiós energiacég miért Ukrajna energiabiztonságának ellátásán szorgoskodik éppen.
Az adófizetők vagy a magyar cégek fizethetik az orosz számlát
A stratégiai üzemanyagtárolás kiszervezéséhez Oroszországnak is lehet még egy-két szava. A tíz, alighanem kémkedéssel gyanúsítható orosz diplomata demonstratív kiutasítása is okozott már feszültségeket az elmúlt hetekben. Az orosz külügy „Kemény és fájdalmas” választ ígért a magyar kormánynak, az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese egyenesen azt üzente Moszkvából:
„A számlát a magyar adófizetőknek kell majd kifizetniük”
Nem csak az adófizetőknek, de a három magyar régiós multinak is sokba kerülhet a magyar-orosz viszony romlása.
Az OTP orosz leánybankja 2026 első felében 106,4 milliárd forint profitot termelt, de az osztalék és a tőke kivitele orosz engedélyektől függ. Moszkva ezért már pusztán a pénzmozgások korlátozásával is komoly nyomást tudna gyakorolni a bankra. A Richternél a pénzügyi mellett a fizikai kitettség is jelentős: Moszkva közelében 400 főt foglalkoztató gyára működik, az orosz piac pedig 2025-ben a csoport árbevételének közel 15 százalékát adta. Egy esetleges orosz intézkedés ezért nemcsak pénzkiáramlást, hanem gyárat, készleteket és értékesítési hálózatot is érinthetne.
A MOL helyzete a legkényesebb politikailag,
továbbra is van orosz kitermelési érdekeltsége, miközben a Naftogazzal Ukrajna ellátásbiztonságát szolgáló infrastruktúrát készül létrehozni. A BaiTex-befektetés értékét ugyan már nagyrészt leírta, de egy orosz retorzió így is érinthetné a kitermelést, a jövőbeli bevételeket, a bent rekedt pénzek visszaszerzését és az eszközállományt is.