A választási kampány sűrűjében, 2025 novemberében jelentős belső vita alakult ki a Tisza Párt vezetésében, olvasható a 444 cikkében.
A vita középpontjában a kampánystratégia, Tóth Péter kampányfőnök megerősödött szerepe és Magyar Péter vezetési stílusa állt.
A párton belül többen úgy érezték, hogy véleményüket figyelmen kívül hagyják, hibásnak tartották a stratégiát, és Tóth befolyását is aránytalannak ítélték. A kritikus kör meghatározó alakja Radnai Márk volt; továbbá a források Nagy Ervint, Bódis Krisztát, Tóth Tamást, Ruszin-Szendi Romuluszt, Forsthoffer Ágnest, Zelcsényi Miklóst és Hanzel Henriket is ehhez a körhöz sorolták.
Sérelmek és vádak
Radnai és néhány társa egy szűk körű találkozón Magyar Péter és a párt felső vezetése elé tárta kifogásait. A kritikusok „antidemokratikus” döntéshozást és „autoriter” vezetési stílust róttak fel Magyarnak, sérelmezték véleményük mellőzését, és közölték, hogy nem értenek egyet a kampánystratégiával.
Magyar és támogatói rendkívül súlyos belső támadásként élték meg a történteket.
A beszámoló szerint Magyar Pétert és Tóth Pétert érzelmileg is megviselte a találkozó, Magyar pedig úgy érezhette, hogy a másfél éve tartó külső támadások után saját szervezetén belül is ellene fordultak.
Három forrás szerint Magyart azon az éjszakán meg kellett győzni arról, hogy érdemes folytatnia. A párton belül attól is tartottak, hogy a konfliktus kiszivárgása súlyos politikai károkat okozhat: az egyik forrás úgy emlékezett, azt gondolta, hogy ha az ügy nyilvánosságra kerül, „arra rámegy az egész közösség, és a választás is”.
A konfliktus nyomai a cikk szerint máig érződnek a Tiszában.
Az viszont nem állítható: a konfliktusban Magyarékkal szemben állók később következetesen kiszorultak volna a fontos pozíciókból. Forsthoffer Ágnes magas közjogi tisztséget kapott, Ruszin-Szendi Romulusz pedig miniszter lett. Ugyanakkor a novemberi vitában Magyar és Tóth mögött felsorakozók közül többen erős kormányzati vagy parlamenti pozícióhoz jutottak.
Magyar Péter, Radnai Márk, Tóth Péter és több más érintett nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
Az, hogy Ruff Bálint, a Tisza meghatározó vezetője mit képviselt, mit állított ebben a vitában, nem derül ki a 444 cikkéből.
Reagált Magyar Péter
Teljes a bizalma Radnai Márkban – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában, amikor a 444.hu-n megjelent írásról kérdezték.
Magyar Péter azt közölte: nagyon büszke a közösségükre,
és szerinte teljesen természetes, hogy egy új politikai közösségben, amelybe rengeteg helyről, irányból jönnek emberek különböző világlátással, családi háttérrel, kialakulnak konfliktusok. Ezeket a konfliktusokat, megbeszélték – mondta.
Reakciók a magyar sajtóban
A 444 súlyos, de végül kezelhető stratégiai és hatalmi konfliktusként mutatja be az ügyet: Radnaiék Magyar vezetési stílusát és Tóth kampánytervét vitatták, miközben a másik oldal a választást veszélyeztető belső támadásként érzékelte.
A HVG a hangsúlyt a konfliktus drámaiságára és Magyar Péter vezetési válságára teszi: „nagy belső konfliktusról” ír, kiemelve, hogy Magyart állítólag arról is győzködni kellett, hogy folytassa a politikai küzdelmet.
A Népszava elsősorban belső törésvonalként és személyi-stratégiai vitaként kezeli a Radnai–Tóth konfliktust, kevésbé épít belőle a Tisza egészének válságáról szóló narratívát; korábbi tudósításaiban is konkrét szereplőkre és a Tóth elleni szervezkedésre koncentrált.
A kormánypárti/jobboldali sajtóban a történetet jóval inkább Magyar Péter autoriter vezetési stílusának bizonyítékaként és a Tiszán belüli hatalmi harcként keretezi: a lényeg ebben az olvasatban az, hogy a nyilvánosan egységesnek mutatott párt vezetésében már a választás előtt komoly belső lázadás zajlott.
A radikális jobboldali Magyar Jelen értelmezési vonala ennél is tovább megy, és a későbbi Radnai–Tóth ügyeket már „belső leszámolásként”, illetve lehetséges titkosszolgálati módszerekkel zajló hatalmi harcként értelmezte.