Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi nagykövet a Magyar Közöny podcastban Zimon András vendégeként arról beszélt, hogy a franciaországi és más európai tüntetések hátterében elsősorban a megélhetési nehézségek, a gazdasági stagnálás, a növekvő társadalmi különbségek és az Európát sújtó válságok állnak, ezért szerinte félrevezető az eseményeket alapvetően migrációs problémaként bemutatni.
Magyar Péter miniszterelnök erre utaló nyilatkozatát „leegyszerűsítésnek” nevezte.
Úgy értékelte, hogy Ursula von der Leyen október 23-i budapesti látogatása Magyarország európai visszatérését jelképezi, az Orbán-kormány bukása pedig figyelmeztetés lehet a kontinens populista pártjainak.
Pragmatikus oroszpolitika
Az orosz–magyar kapcsolatokról azt mondta, helyes döntés volt, hogy Vlagyimir Putyin nem kapott meghívást az ünnepségre, és üdvözölte tíz, állítása szerint diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerző kiutasítását. A jelenlegi kormány oroszpolitikáját pragmatikusnak tartja, mivel Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiahordozóktól,
de szerinte megszűnt a korábbi, általa „kollaboránsnak” nevezett politikai viszony.
Az ukrán–magyar kapcsolatokban Szent-Iványi kezdeti megtorpanást látott, ugyanakkor jelentős előrelépésnek nevezte a kárpátaljai magyar kisebbség jogait érintő októberi ukrán törvénymódosításokat és Magyar Péter, illetve Volodimir Zelenszkij brüsszeli találkozóját. Úgy vélte, Ukrajna gesztusokat tesz Magyarország felé, a kapcsolatok normalizálása pedig stratégiai magyar érdek, a kárpátaljai magyarok helyzete és a háború utáni gazdasági együttműködés miatt egyaránt.
Magyari és orbáni diplomácia
Szent-Iványi István szerint Magyar Péter túlértékeli a magyar társadalom Ukrajnával szembeni fenntartásait, és a kormánynak nem alkalmazkodnia kellene az előző kabinet Ukrajna-ellenes kommunikációjának következményeihez, hanem változtatnia kellene a közvélekedésen.
Bírálta Magyar Péter európai uniós csúcstalálkozó utáni kommunikációját is:
szerinte a miniszterelnök győzelmi retorikája és vétófenyegetései túlságosan emlékeztetnek Orbán Viktor korábbi politikájára,
miközben a csúcson még nem születtek végleges, érdemi megállapodások.
A napi egymillió eurós uniós bírságról hangsúlyozta, hogy azt nem a magyar határok védelme, hanem az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt szabták ki. Álláspontja szerint a vitát azzal lehetne rendezni, ha Magyarország belföldön is lehetővé tenné a menedékkérelmek benyújtását. „Nem az az érdekünk, hogy mi jó kemények vagyunk, és fizetünk naponta egymillió eurót” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormánynak a kompromisszumkeresésre és az uniós források megszerzésére kellene összpontosítania.
Egyetértett azzal a megfogalmazással, hogy
Magyar Péter vállalja a külpolitikai konfliktusokat, Orbán Anita külügyminiszter pedig kezeli azokat;
szerinte a miniszterelnök konfrontatív retorikájával szemben a tényleges diplomáciai eredményeket inkább a külügyminiszter megegyezésre törekvő munkája hozza.
Végezetül a Tisza előtti ellenzék egészének megbélyegzését is kifogásolta Szent-Iványi István: bár megértette az „óellenzék” kifejezés választási kampányban betöltött szerepét, szerinte annak további használata káros, mert értékes szakembereket tarthat távol a kormányzati munkától.