Magyar Péter miniszterelnök a Telexnek adott interjújában a 2027-es költségvetésről, az adó- és családtámogatási rendszer átalakításáról, a nyugdíjemelésekről, a rezsicsökkentés jövőjéről és az állami kiadások visszafogásáról beszélt.
Ígéretek és hiánycsökkentés
A kormányfő szerint a Tisza-kormány első önálló költségvetésének egyszerre kell teljesítenie a választási vállalások jelentős részét és mérsékelnie az államháztartási hiányt. Magyar úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormánytól örökölt gazdasági helyzet jelentősen korlátozta a mozgásterüket: állítása szerint az előző kabinet által tervezett 3,7 százalékos hiány helyett 8,3 százalékos deficittel szembesültek.
Azt mondta, az elmúlt négy évben alig nőtt a magyar gazdaság,
miközben az államadósság finanszírozása is rendkívül megdrágult. Elismerte, hogy a mostani büdzsé nem tökéletes, de szerinte a kormány a rendelkezésére álló forrásokból a lehető legtöbbet hozta ki. Hangsúlyozta: „az a nagyon fontos egy költségvetésben, hogy őszinte legyen”, és a benne szereplő számok később is teljesüljenek.
Komoly viták voltak
A költségvetés összeállításának kulisszáiról Magyar elmondta, hogy a kabineten belül komoly viták voltak, különösen a családtámogatások mértékéről és bevezetésük időzítéséről. A Tisza 1200 pontos vállaláslistájából igyekeztek minél több intézkedést már a kormányzati ciklus elején megvalósítani, miközben a pénzügyi tárca a kiadások fenntarthatóságát tartotta szem előtt.
A miniszterelnök megerősítette, hogy egyes miniszterek nem tudták elsőre elfogadni a tervezetet,
és ő maga is elutasított bizonyos további kiadásnövelési javaslatokat. Mint mondta, szíve szerint nagyobb béremeléseket és adókedvezményeket adna, de figyelembe kell vennie az ország pénzügyi stabilitását. „Nekem nem csak ma kell az emberek szemébe néznem, hanem négy év múlva is” – indokolta álláspontját. A tervezett, 4,91 százalékos államháztartási hiánycélt ezért szigorúan ellenőrizni kell, és a kormány az állam működési költségeit is csökkenteni kívánja.
Büszke az szja-csökkentésre
A személyi jövedelemadó csökkentését Magyar a költségvetés egyik legfontosabb intézkedésének nevezte. A kormány tervei szerint több mint kétmillió ember adóterhe mérséklődik, az alacsonyabb keresetűek számára pedig megjelenik a 9 százalékos szja-kulcs. A miniszterelnök szerint ez egyszerre növeli a munkából származó jövedelmeket és ösztönzi a foglalkoztatást. Ugyanakkor leszögezte, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben
nem tudják minden adófizetőre kiterjeszteni az egy számjegyű kulcsot.
A Fidesz bírálatára reagálva vitatta Orbán Viktor azon értékelését, hogy a tervezet baloldali költségvetés lenne, amely szakít a munkaalapú gazdaságpolitikával. Magyar emlékeztetett arra, hogy szerinte Orbán korábban maga is ígéretet tett az egy számjegyű személyi jövedelemadóra. A kormányfő a mostani adócsökkentést a Tisza választási programjának végrehajtásaként mutatta be, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy további, fedezet nélküli adómérséklést nem kíván ígérni.
Megduplázzák a családi pótlékot
A családtámogatások átalakításáról szólva Magyar megerősítette, hogy 2027. január 1-jétől megdupláznák a családi pótlékot, amelynek összege hosszú évek óta változatlan.
Egy kétgyermekes család esetében ez havi 26 ezer forintos többletet jelentene.
Arra a kérdésre azonban, hogy az emelt összegű családi pótlékban részesülők támogatása is megduplázódik-e, nem adott végleges választ. Közölte, hogy erről még vita van a kormányon belül, de személyesen az emelés mellett áll. „Az én tervem az, hogy természetesen legyen” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte ez volna igazságos. Jelezte azt is, hogy a költségvetési törvényjavaslat parlamenti benyújtásáig, illetve a törvényhozási vita során egyes részletszabályok még módosulhatnak. A családtámogatási rendszer egészét illetően azzal érvelt, hogy a kormány a korábbiaknál szélesebb körben szeretné segíteni a gyermekes háztartásokat.
Egyes családok rosszabbul járhatnak
Az édesanyák személyijövedelemadó-mentességének korlátozása ugyanakkor a változtatások egyik vitatott pontja. A bemutatott tervek szerint az adómentességnél havi bruttó egymillió forintos jövedelmi határt vezetnének be, a kétgyermekes anyák pedig csak 40 éves korukig részesülhetnének a kedvezményben.
Magyar elismerte, hogy emiatt egyes családok rosszabbul járhatnak. Példaként egy olyan háztartás helyzetét ismertette, amelynél
a családi pótlék emelése sem ellensúlyozná teljesen az elvesző adókedvezményt.
Számítása szerint az érintett család havi 44 ezer forintos bevételkieséssel szembesülhet. A miniszterelnök úgy becsülte, hogy több mint egymillió család helyzete javulna, míg nagyjából 30–40 ezer család járhatna rosszabbul vagy vállalna nagyobb közterhet. Azt mondta, meghallja az érintettek kifogásait, de a kormánynak a teljes támogatási rendszer igazságosságát és finanszírozhatóságát kell mérlegelnie.
A kis nyugdíjakat emelik
A nyugdíjakról Magyar azt mondta, hogy megmarad a 13. havi nyugdíj, és a kormány megkezdi a 14. havi juttatás bevezetését is. Az első lépés a 14. havi nyugdíj egyheti részének kifizetése lenne, miközben a legalacsonyabb nyugdíjak jelentős, egyes esetekben több mint négyszeres emelését is tervezik. A kormányfő szerint a nyugdíjrendszerben különösen fontos, hogy a legkisebb ellátásból élők helyzete javuljon, mert náluk az alapvető megélhetési költségek is súlyos terhet jelentenek. A további nyugdíj-kiegészítések lehetőségét nem zárta ki, de ezek ütemezését a gazdasági és költségvetési mozgástértől tette függővé.
Érvelése szerint nem volna indokolt, hogy az állami többletforrásokból minden nyugdíjas azonos összegű vagy arányú előnyhöz jusson,
függetlenül a jelenlegi ellátásának nagyságától. A kormány ezért a nyugdíjasok támogatásában is nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a rászorultságra.
Béremelés az állami alkalmazottak körében
Az állami alkalmazottak béremeléséről szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy több mint 600 ezer dolgozó kaphat két számjegyű emelést az oktatásban, az egészségügyben, a rendvédelemben, a szociális ellátásban és más közszolgálati területeken. Elismerte ugyanakkor, hogy a szakszervezetek ennél lényegesen nagyobb emelést tartanának szükségesnek. A rendvédelmi dolgozók képviselői például a létszámcsökkenés megállításához legalább 50 százalékos béremelést sürgetnek.
Magyar Péter szerint a kormány nem tudja egyetlen év alatt pótolni a korábbi időszak elmaradt bérrendezéseit.
Arra hivatkozott, hogy több ágazatban évek óta nem történt érdemi emelés, miközben a dolgozók a magas infláció következményeit viselték. Kijelentette, hogy egyetlen fontos közszolgáltatási területet sem akartak magára hagyni, de a béremelések mértékét a költségvetés teherbíró képességéhez kellett igazítani. Szerinte a magasabb fizetések mellett az egészségügyi várólisták csökkentésére, az oktatás javítására és az infrastruktúra fejlesztésére is forrásokat kell biztosítani.
Valamikor hozzá fognak nyúlni a rezsicsökkentéshez
A rezsicsökkentés jövőjéről Magyar azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kívánja egyik napról a másikra megszüntetni a lakossági energiaköltségek támogatását. Álláspontja szerint a háztartásokra nem lehet hirtelen ráterhelni egy ilyen változtatás teljes költségét, különösen a bizonytalan nemzetközi energiapiaci környezetben.
A miniszterelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy
az energiatámogatási rendszer és a gazdaság energiafelhasználása hosszabb távon átalakításra szorul.
A kormány az energiahatékonysági beruházásoktól és a korszerűsítési programoktól várja a fogyasztás, illetve a költségek mérséklését. A költségvetés tervezésekor szerinte számolni kell azzal is, hogy a világpiaci energiaárak vagy a nemzetközi politikai körülmények kedvezőtlenül változhatnak. Ezért tartalékokat kell képezni, és a lakossági terhek mérséklését össze kell hangolni az államháztartás fenntarthatóságával.
Több pénzt a nagyvállalatoktól
A vállalatokat érintő adóváltozásokról Magyar közölte, hogy a kormány nagyobb hozzájárulást vár a legnagyobb cégektől, miközben meg kívánja szüntetni az árrésstopot. A miniszterelnök szerint a korábbi árszabályozási intézkedések torzították a kereskedelmi viszonyokat, és nem jelentettek tartós megoldást az élelmiszerárak problémájára. A nagy kereskedelmi láncok adóztatásával kapcsolatban azzal érvelt, hogy
a jelentős forgalmat lebonyolító vállalatoknak méltányos részt kell vállalniuk a közterhekből.
Hasonló indoklással beszélt a vagyonadó bevezetéséről és az adózási kiskapuk bezárásáról is. Azt mondta, a kormány nem a vagyonos emberek ellen kíván fellépni, hanem azt szeretné elérni, hogy a kiemelkedő vagyonnal és jövedelemmel rendelkezők nagyobb arányban járuljanak hozzá a közkiadásokhoz. Elismerte, hogy az új szabályok adótervezési és vagyonátrendezési kísérleteket válthatnak ki, ezért a részleteket körültekintően kell kidolgozni.
Index vs Telex
Az interjú végén Magyar a kormányzati működésről, a sajtóval való kapcsolattartásról és a politikai vitákról is beszélt. A Telex felvetette, hogy a külügyminiszter az Indexnek adott interjút, miközben a Telex megkereséseire nem válaszolt. Magyar azt mondta, nem tudott az esetről, és a következő kormányülésen megkérdezi annak okát,
de nem kívánja számon kérni a miniszteren, hogy melyik szerkesztőségnek nyilatkozik.
Hozzátette, hogy szerinte a Tisza-kormány tagjai és képviselői általában elérhetők az újságírók számára.
A kormányfő az állami apparátus átalakításáról is beszélt, amelynek céljaként a felesleges kiadások megszüntetését és a hatékonyabb működést jelölte meg. A politikai intézményrendszer változtatásait illetően hangsúlyozta a társadalmi egyeztetés jelentőségét, és arról beszélt, hogy a vitatott kérdésekben nem elegendő pusztán a parlamenti többségre támaszkodni. A költségvetés egészét illetően ismételten azt ígérte, hogy a kormány nem vállal teljesíthetetlen kötelezettségeket. „Felelőtlen ígéreteket tőlem ne várjon se most, se később” – fogalmazott.