„A TISZA az adócsökkentés kormánya lesz. (...) Egyszerűbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb rendszert teremtünk,

ahol nem változtatjuk egyik napról a másikra az adózási szabályokat. Olyan országot építünk, ahol a vállalkozók bízhatnak a szorgalmas munka eredményében, mert az növekedést jelent, a munka pedig megbecsültséget és biztos megélhetést ad.” – ígérte a Tisza Működő Magyarországért választási programja. Ugyanitt az előző kormányról azt írják, hogy az adóemelés kormánya volt, ami bonyolult és kiszámíthatatlanul változó adórendszert vezetett be.

Ruszin Zsolt és a FairConto részletes elemzésében azt állítja, hogy a 2027-re tervezett intézkedések között olyan változtatások is szerepelnek, amelyeket a Tisza választási programja nem nevesített. A szakértő különösen a nagyvállalatokat terhelő társasági adó, a kiskereskedelmi különadó, a reklámadó és a jelenlegi katások tételes adójának emelését emeli ki.

ADÓEMELÉS+

A bejelentett, illetve előkészített változtatások a következők:

  1. Társasági adó: a jelenlegi 9 százalék helyett 11 százalékos adóterhelést irányoznának elő az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű vállalatoknál. A pontos jogi konstrukció még nem ismert, ezért nem tisztázott, hogy az új teher önálló adókulccsal vagy más megoldással valósulna meg.

  2. Innovációs járulék: növelnék a befizetéseket, de nem közölték, hogy a jelenlegi 0,3 százalékos kulcs, az adóalap vagy a fizetésre kötelezettek köre változna-e. A társasági adó és az innovációs járulék módosításából együtt 260 milliárd forintos többletbevételt várnak.

  3. Kiskereskedelmi különadó: az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételrész adókulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra, vagyis a háromszorosára emelkedne. Az egymilliárd forint alatti árbevétel továbbra is adómentes maradna.

  4. Cégautóadó: a második céges személygépkocsitól megszüntetnék a gépjárműadó beszámításának lehetőségét a cégautóadóba. Emellett emelkedne a nagy teljesítményű céges autók adóterhelése is.

  5. Reklámadó: a jelenleg nulla százalékos adómértéket 3,75 százalékra emelnék. A kormány több mint 14 milliárd forintos új bevétellel számol, de az intézkedés nem kizárólag a Google-t és a Metát érintheti, hanem a magyar médiavállalkozásokat is.

  6. Energiaágazati közterhek: további 100 milliárd forint befizetését várják az energiaszektortól. Nem ismert, mely meglévő adókat emelnék, vagy vezetnének-e be új fizetési kötelezettséget.

  7. Bányajáradék: 37 milliárd forinttal növelnék az ásványi nyersanyagok és más érintett természeti erőforrások kitermeléséből származó állami bevételeket. A járadék új mértékét nem ismertették.

  8. Dohánytermékek jövedéki adója: a már elfogadott, november 1-jén hatályba lépő módosítás alapján a cigaretta tételes adója ezer darabonként 33 690-ről 36 720 forintra, a minimumadó 47 140-ről 59 800 forintra nő. A hevített dohánytermékek adója szálanként 40-ről 50 forintra emelkedik.

  9. Égetett szeszes italok jövedéki adója: 2027-re további emelést jelentettek be, de konkrét adókulcsot és hatálybalépési időpontot még nem közöltek.

  10. Környezetvédelmi közterhek: a környezetszennyező tevékenységek után magasabb befizetéseket írnának elő. Nem ismert, hogy pontosan mely környezetvédelmi díjakat, adókat vagy járulékokat módosítanák.

  11. Banki különterhek: a pénzintézetektől nagyobb költségvetési hozzájárulást várnak. Az új adómérték, az érintett adónem és a többletbevétel összege még nem ismert.

  12. Biztosítói különterhek: a biztosítási szektortól is magasabb befizetést kérnének, de a részletszabályokat nem jelentették be.

  13. Vagyonadó: az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékos adót terveznek. Az egymilliárdos küszöb feletti vagyonadó szerepelt a választási programban, a magasabb felső kulcs viszont a FairConto szerint új elem. A kormány évi 200 milliárd forintos bevételt vár.

  14. Az anyák szja-mentességének korlátozása: a jelenlegi jogosultsági feltételekkel járó adómentességnél havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnének be. Az e fölötti, korábban adómentes jövedelemrész után 15 százalékos szja keletkezhet.

  15. A kétgyermekes anyák kedvezményének szűkítése: a kormány nem terjesztené ki 2027-ben az szja-mentességet a 40–49 éves kétgyermekes anyákra, noha a korábban elfogadott törvény ezt már előírta. Ez nem az általános adókulcs emelése, hanem egy törvénybe iktatott jövőbeli kedvezmény visszavonása lenne.

  16. A hivatásos sportolók EKHO-kedvezménye: az évi 500 millió forintos kedvezményes bevételi határt 60 millió forintra csökkentenék. A határ feletti jövedelemre a kedvezményes EKHO helyett az általános közteherviselési szabályok vonatkozhatnának.

  17. A Brent–Urals kőolajár-különbözet különadója: a korábban adómentes sáv szűkült. A hordónként 2 és 5 dollár közötti különbözetet 50 százalékos, az 5 dollár feletti részt 95 százalékos különadó terheli. Ez a változás már korábban elfogadott szabályozáson alapul.

  18. KATA: a jelenleg havi 50 ezer forintot fizető kisadózóknál 2027-ben 75 ezer, 2028-tól 100 ezer forintra emelkedne a tételes adó, ami előbb 50, majd 100 százalékos növekedés. Az új belépők számára külön szabályokat, 22 millió forintos éves bevételi határt és a vállalkozásoknak történő számlázás visszaállítását is tervezik. A cégeknek történő számlázás után 15 százalékos adókötelezettséget vezetnének be, amelybe a tételes adó beszámítható lenne.

Ruszin Zsolt szerint a felsorolt intézkedések közül több nem szerepelt a Tisza ADÓCSÖKKENTÉS+ programjában, amely alapvetően az adóterhek mérséklését ígérte. A szakértő különbséget tesz a már működő adónemek kulcsának növelése, az adókedvezmények megszüntetése, valamint a korábban elfogadott, de még életbe nem lépett jogosultságok visszavonása között. Más intézkedések, például az energiacégek, bankok és biztosítók többletbefizetései esetében azonban egyelőre a pontos jogszabályi tartalom sem ismert. A Portfolio összefoglalója szintén elkülöníti a konkrétan ismertetett adókulcs-változásokat azoktól a bevételi tervektől, amelyek végrehajtása még tisztázatlan.

ADÓCSÖKKENTÉS+

A kormány mindeközben adócsökkentő és családtámogatási intézkedéseket is bejelentett. A minimálbér személyi jövedelemadóját 9 százalékra mérsékelné, a családi pótlékot megduplázná, és megőrizné több jelenlegi adókedvezmény egy részét.

A korábban felsorolt adóemelésekkel szemben állnak a már megvalósított, illetve a most bejelentett adócsökkentési lépések:

  1. Vényköteles gyógyszerek áfája: 2026. szeptember 1-jétől 5 százalékról 0 százalékra csökkent. A vény nélkül kapható gyógyszerek továbbra is 5 százalékos áfával adóznak.
  2. Tűzifa áfája: 2026. szeptember 15-től 27 százalékról 5 százalékra csökkent. Az intézkedés a tűzifára, valamint meghatározott fűtési célú faanyagokra, köztük a pelletre és a brikettre vonatkozik.
  3. Személyi jövedelemadó: 2027. január 1-jétől a minimálbéresek tényleges szja-terhe 15 százalékról 9 százalékra csökkenne, adójóváírással. A kedvezmény fokozatosan mérséklődne havi bruttó 680 ezer forintos jövedelemig. A kormány közel 2,5 millió érintettel és évi 250 milliárd forintos adócsökkentéssel számol. Még tervezett intézkedés.

Magyar Péter a nagyobb vállalati és vagyoni terhek szükségességét a költségvetés helyzetével, a közszolgáltatások finanszírozásával és az arányosabb közteherviseléssel indokolta.

A Portfolio tudósítása alapján a családi támogatások és az adócsökkentések is jelentős részt képviselnek a tervezett költségvetésben. Az adóváltoztatások teljes gazdasági hatását ugyanakkor még nem lehet pontosan kiszámítani, mert számos intézkedésnél hiányzik az adótörvények végleges szövege, a jogosultsági szabályozás és a végrehajtási menetrend. 

+ −-9