Magyarországon 1026 háziorvosi körzet betöltetlen, ami az összes praxis 16,3 százalékát jelenti a 2026. októberi adatok szerint. Közel 1,4 millió ember él olyan körzetben, ahol nincs állandó háziorvos – derül ki a Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser és bioinformatikus által készített Praxistérképből, amelyet a Telex mutatott be. Az érintett lakosokat jellemzően helyettesítő orvosok látják el, rövidebb rendelési időben.
A helyzet Nógrád vármegyében a legsúlyosabb, ahol a praxisok 29,8 százaléka betöltetlen,
míg Csongrád-Csanádban ez az arány mindössze 6,8 százalék. A jelenlegi tendencia folytatódásával egy év múlva már 1091 körzet maradhat állandó orvos nélkül.
A kutatás szerint a háziorvoshiány szorosan összefügg a szegénységgel, az alacsony foglalkoztatottsággal, a lakosság elöregedésével és az elkerülhető halálozások magasabb arányával, bár az adatok önmagukban nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot. A Baranya vármegyei Ibafán 22 éve nincs állandó háziorvos, országosan pedig a betöltetlen praxisok felében már több mint hat és fél éve hiányzik az állandó szakember. A megüresedett körzetek 52 százalékát öt év alatt sem sikerül betölteni.
Különösen súlyos, hogy 223 településen egyetlen háziorvosi körzetben sincs állandó orvos,
miközben a legközelebbi sürgősségi osztály legalább félórányira található. Több mint 15 ezer embernek tíz kilométernél messzebbre kell utaznia a legközelebbi háziorvosi ellátásért. Az összesített ellátási kockázat alapján a tíz legrosszabb helyzetű településből kilenc Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található.
A kormány a háziorvosi alapellátás átfogó reformjára 35,4 milliárd forintot különít el a 2027-es költségvetésben – közölte Porpáczy Krisztina alapellátásért felelős államtitkár. A betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek betöltésére, valamint a praxisjog-vásárlás támogatására fordítható keretet 40 százalékkal, 1,75 milliárd forintra emelik. Növelik a praxisok betegenkénti finanszírozását, a fiatal háziorvosok bértámogatását,
és további 500 millió forinttal ösztönzik a tartósan üres körzetek betöltését.
A beavatkozást az alapellátás tartósan romló helyzete indokolja: a GKI Gazdaságkutató elemzése szerint 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma Magyarországon.