A mentelmi jognak "két pillére" van. Egyrészt a „más hatalmi ágak befolyásától való mentességet” szolgálja, másrészt pedig a „zavartalan és folyamatos működőképesség biztosítását" hivatott garantálni. Leegyszerűsítve tehát egyszerre szolgálja a külső befolyás és megfélemlítés megakadályozását és a törvényhozás ellehetetlenülésének megakadályozását is. Az utóbbit a jogirodalom funkcionális, vagy intézményi védelemnek nevezi. A védelem mindkét "pillére" lényeges és mindkettő fontos, a két "pillér" szimbiózisban van, egyik sem működik a másik nélkül.
Ha nincs külső befolyás elleni védelem, a képviselőket bebörtönzik/megfélemlítik (ez a politikai diktatúra).
Ha nincs működőképesség-védelem, a képviselőket piti ügyekkel folyamatosan távol tartják a szavazásoktól (ez a technikai megbénítás).
A végeredmény mindkét esetben ugyanaz: a törvényhozó hatalom működése ellehetetlenül.
4/2023. (V. 16.) AB határozat:
Az AB rögzíti, hogy a mentelmi jog korlátozása (vagy éppen annak megalkotása) mögött mint alkotmányos érték jelenik meg „az országgyűlés működésének hatékonysága, a zavartalan működés biztosítása”.
3093/2018. (III. 26.) AB határozat és a korábbi 339/B/2003. AB határozat:
"A mentelmi jog intézménye a közhivatali jogálláshoz tapadó funkcionális jogvédelmi eszköz.”
Végezetül a fenti határozat kimondja azt is, hogy nem alanyi jog:
„Ezért nincs a mentelmi jog alanyának a mentelmi jog felett rendelkezési joga. Mivel pedig a jogintézmény feladathoz, funkcióhoz kötődő garancia és nem az érintett saját jogát vagy jogos érdekét érdemben befolyásoló kérdés...” 3093/2018. (III. 26.) AB határozat.
A funkcionális vagy intézményi védelemmel foglalkozó szakcikket írt pl. Polt Péter, illetve Simon Ákos (ő OTDK I. díjas dolgozatban elemezte ezt a kérdést; mindkét írás elérhető a neten).
Az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának évtizedek óta rögzített gyakorlata - amely szétválasztja a közvádas és magánvádas ügyeket - is erre épül, a funkcionális, intézményi védelmet támasztja alá.
Az egyetemi tankönyvek is a fenti kettős dogmatikai felosztást különítik el. Konkrétan a Petrétei-tankönyv anyagi jogi természetű és eljárásjogi természetű védelemre osztja a mentelmi jogot. Az első az immunitás, tartalmi szabadság, külső befolyás elleni védelem.
A második a sérthetetlenség, az inviolabilitás, a zaklatás elleni funkcionális, technikai védelem.
