Ceglédi Zoltán politikai elemző a Különutas Hangpróba című műsorában Móna Márknak és Hoppál Hunornak arról beszélt, hogy közel fél évre azért vonult ki a nyilvánosságból, mert fenntarthatatlannak érezte a politikai közbeszéd működését, és saját, választás előtti téves várakozásait is át akarta gondolni.
A Tisza-kormány első időszakáról azt mondta,
Magyar Péternek és pártjának most már a kormányzás hétköznapi problémáiért is felelősséget kell vállalnia,
ezért egyre kevésbé lehet a korábbi Fidesz-kormányra mutogatni.
Ceglédi szerint ugyanakkor indokolt, hogy legyen jogi következménye az előző 16 év esetleges visszaéléseinek, de vitatta, hogy Hankó Balázs ügye lenne a NER elszámoltatásának legfontosabb esete. Hangsúlyozta: csak feltételezi, nem tudja, hogy Hankó személyesen nem gazdagodott az NKA-pénzekből; szerinte inkább az történhetett, hogy nem mondott nemet egy politikai megrendelésre.
Az őrizetbe vétel körüli kommunikációt következetlennek tartotta,
és azt is problémásnak nevezte, ha a korábbi rendszer elszámoltatása politikai „bosszúhadjárattá” válik.
Ceglédi Zoltán szerint a Tisza győzelme nem hasonlítható az 1989–90-es rendszerváltáshoz, és úgy látja, Magyar Péter több szempontból inkább a 2010 körüli Fidesz politikai karakterét idézi, mintsem az orbáni rendszer tartalmi el és más állami szolgáltatások problémái immár közvetlenül rajta kérhetők számon. Magyar Péter közösségi médiára épülő politikáját továbbra is rendkívül erősnek tartja, de szerinte a miniszterelnöki szereppel nehezen összeegyeztethető az ellenfelekkel, a sajtóval vagy külföldi politikusokkal folytatott állandó online konfliktus.
Úgy látja, a Tiszával szembeni elégedetlenség önmagában nem teremt életképes ellenzéket: a Fidesznek és a többi ellenzéki szereplőnek saját politikai identitást, közösségeket és ajánlatot kell felépítenie, mert tömeges kiábrándulás esetén sem automatikus, hogy a választók hozzájuk fordulnak.