Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a főváros és a kormány új megállapodásának legfontosabb közlekedési elemének a BKK regionális közlekedésszervezővé alakítását nevezte.
A tervek szerint Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedését a jelenleginél jóval egységesebb rendszerben szerveznék:
összehangolnák a BKK-, MÁV-, HÉV- és autóbuszjáratok menetrendjét, tarifáit és szolgáltatási színvonalát.
Vitézy szerint ma indokolatlan különbségek vannak attól függően, hogy egy települést történetileg kék vagy sárga busz szolgál ki: példaként említette, hogy a XVI. kerületben lakónként mintegy háromszor annyi buszos kapacitás jut, mint Érden, miközben mindkettő hasonló kertvárosi térség.
A regionális rendszerben
az állam és a főváros jövőre egyaránt 170-170 milliárd forinttal finanszírozná a közlekedést,
ami szerinte több tízmilliárd forinttal mérsékelné Budapest jelenlegi terheit.
A változás az utasok számára egységesebb jegy- és bérletrendszert, jobban összehangolt járatokat és az elektronikus fizetés kiterjesztését hozhatja: Vitézy azt szeretné, hogy bankkártyás érintéssel ne csak a budapesti járműveken, hanem az egész agglomerációban lehessen utazni. Szerinte a jobb elővárosi közösségi közlekedés Budapestnek is alapvető érdeke, mert ahol az agglomerációban gyenge a kínálat, onnan többen járnak autóval a fővárosba.
A miniszter a budapesti parkolási rendszer teljes átalakítását is indokoltnak tartja.
Szerinte a kerületenként működtetett rendszer drága és széttagolt: külön ügyfélszolgálatok és informatikai rendszerek működnek, egyes kerületek pedig saját kimutatásaik szerint a parkolási bevétel 75–90, egy budai kerületben 97,5 százalékát is az üzemeltetésre fordítják.
Vitézy Dávid ezért egységes fővárosi parkolást és korszerű, digitális ellenőrzést támogat; ehhez a kormány kész a szükséges jogszabály-módosításokat az Országgyűlés elé vinni. A parkolásból származó bevételek elosztásáról még egyeztetnek, és a fizetős parkolással érintett kerületeket az útfelújítási pénzek elosztásakor valamilyen módon előnyben részesítenék. Vitézy hangsúlyozta, hogy
a fővárosi utak állapotát „tarthatatlannak” tartja,
ezért a parkolási rendszer átalakítását nem pusztán pénzügyi intézkedésnek, hanem az útfelújítások forrásának is tekinti.
A miniszter a főváros pénzügyi stabilizálását a közlekedési szolgáltatások fenntarthatóságával is összekapcsolta. A megállapodás alapján Budapest 120 milliárd forintos egyszeri állami támogatást kap, amelyből 91 milliárdot szolidaritási hozzájárulásként visszafizet az államnak, ugyanakkor hozzájut azokhoz az állami támogatásokhoz is – köztük a BKK működésére járó összegekhez –, amelyeket korábban beszámítottak a tartozásaiba.
Vitézy szerint ezzel az év végéig megszűnik a főváros közvetlen fizetésképtelenségi veszélye,
jövőre pedig a szolidaritási hozzájárulás csökkentése, a regionális közlekedési finanszírozás és 20 milliárd forintos működési megtakarítás teremthet stabilabb költségvetést. Kiemelte, hogy a megtakarítás nem járhat a közszolgáltatások csökkentésével vagy a bérmegállapodás felmondásával. Országos közlekedési miniszterként azt is hangsúlyozta: a költségvetési konszolidáció ellenére azért küzd, hogy ne a vasúti és más közlekedési beruházásokon takarítsanak meg, hanem biztosítsák a szolgáltatások javításához szükséges forrásokat.