SZAKÁCS PÉTER LAJOS (TISZA): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyíregyháza székhelyű, 2. választókerület képviselőjeként ‑ hat hónappal a rendszerváltásra felhatalmazó választás után ‑ arról szeretnék beszélni, hogyan lehet vidéken is feltárni a közpénzekkel és a közvagyonnal történt visszaéléseket. Hiszen a fővárostól 200-300 kilométerre élő választópolgároknak is tisztában kell lenniük azzal, mekkora romokat hagyott maga után az Orbán-rendszer; a közpénzzel, a közvagyonnal történt visszaélés itt sem maradhat következmények nélkül.

Az elszámoltatás és a felelősségre vonás iránti igény Szabolcs-Szatmár-Beregben is hatalmas. Mi még csak a feltárásnál tartunk, a romok eltakarítása és az építkezés még előttünk áll. Miért mondom ezt? A hátunk mögött hagyott 16 év legnagyobb bűne ‑ Ruff Bálint szóhasználatával élve ‑ a normaszegés kultúrájának elterjesztése, a polgármesterek azon hitének a megerősítése, hogy nem csak Orbán, ők is tudnak a vízen járni. Van polgármester, aki még ma is úgy érzi, minden törvényen felül áll: a nemzeti vagyon részét jelentő önkormányzati vagyont a sajátjának, a költségvetési pénzek felhasználását magánügynek tekinti. Tudniuk kell, hogy ennek vége.

(21.00)

Innen is üzenem: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagja közjogi tisztséget tölt be. A felhatalmazásukat a helyi köz- és nem a magánügyek intézésére, a helyi köz- és nem a magánhatalom gyakorlására, a köz- és nem a magánérdek szolgálatára kapták, és bizony nem védi őket büntetőjogi immunitás sem.

A TISZA képviselői hat hónappal ezelőtt óriási információs hátránnyal léptek a politika színpadára. A NER politikai propagandából szőtt vasfüggönyt húzott a hatalmat gyakorlók és annak elszenvedői közé. A közérdekűadat-igénylés az a jogállami eszköz, amely segíti a NER-be ágyazott helyi politikai hatalom ellenőrzését, számonkérését, az információs erőfölényük megtörését. Miért különösen fontos ez az önkormányzati ügyekben? Mert ami azokban történt, az kevésbé látható, mint az országos sajtó által felkapott ügyek, miközben például a megyei jogú városok önkormányzati vezetői óriási közvagyon, cégháló, ingatlanok, támogatások, beruházások felett rendelkeznek. Még ma is arról győzködik magukat, hogy ők döntik el, miről akarnak beszámolni, amiről pedig hallgatni akarnak, arra senki nem kérdezhet rá. Pedig igazán az beszédes, amiről nem akarnak adatot szolgáltatni.

A napokban több közérdekűadat-igénylésem kapcsán levelet kaptam Nyíregyháza Megyei Jogú Városának 16 éve regnáló polgármesterétől és címzetes főjegyzőjétől. A tartalma a jogállami működésük hiányát jelzi. Adatkiadás helyett panaszkodnak az adatigénylések nagy számára, az erőforráshiányra. Teljesen megfeledkeznek arról, hogy közfeladatot ellátó, közpénzből, alpolgármesterekkel és aljegyzővel, számtalan kabinettel, főosztállyal, osztállyal, több száz alkalmazottal működő hivatali apparátus élén állva kötelesek a jogszabályoknak megfelelően működni. A válaszuk alapján úgy tűnik, a városvezetés nem veszi komolyan az átláthatóságnak és a közélet tisztaságának az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében rögzített követelményét, azt, hogy a közpénzekkel kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni.

Mit válaszoltam a levélre? Természetesen azt, hogy semmi nem mentesíti őket a közérdekű adatok kiadásának kötelezettsége alól. Elzárkózó magatartásukkal megnyitják az utat más jogi és politikai lehetőségek előtt. A jogállami szabályozás minden közpénzügyi, közvagyoni területen a tájékoztatáshoz, a közérdekű adatok megismeréséhez, a közvagyon átlátható kezeléséhez és a nyilvánosság előtti elszámoláshoz rendel elsőbbséget. Az adatok kiadása érdekében fordulhatunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy a bírósághoz, de helye lehet a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának is. Kötelességemnek éreztem a tájékoztatásukat a közérdekű adattal visszaélés büntető törvénykönyvi tényállásáról is. Felhívtam a figyelmet arra a lehetőségre is, hogy kezdeményezhető az Állami Számvevőszéknél a helyi önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése. Természetesen azt sem felejtettem el megemlíteni, hogy az ügy akár parlamenti ellenőrzési szintre emelhető.

Eddig a képviselői felelősségemnek eleget téve négy esetben tettem büntetőfeljelentést. A mai felszólalásommal pedig megtettem a következő lépést: nyilvánosságot adtam a politikailag és közjogilag egyaránt súlyos ügynek. Mert aki közpénzzel gazdálkodik, annak nincs joga hallgatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu