DR. HANTOSI ISTVÁN (TISZA): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem gondolom, hogy ezt a 15 percet túllépném.

Az első körös vitában is elmondtam, hogy a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratát fogadja el az Országgyűlés holnap. Ez egy merőben technikai, jogi eszköznek tűnik első olvasatra, illetve második olvasatra is, hiszen a nyáron elfogadott médiatörvény-módosítás által újonnan létrehozott közmédia alapító okiratának elfogadása szükséges annak a megfelelő működéséhez.

A határozati javaslat célja, hogy a közszolgálati rádió és televízió olyan szervezeti, pénzügyi és gazdálkodási keretek között tudjon működni, amelyek a függetlenségét szolgálják. Itt emlékeztetnék arra, hogy a független közmédia, a magyar állam tulajdona nem lehet valamely pártnak vagy a kormánynak tulajdona, hanem a célunk, amit a nyári törvényjavaslatokkal és a törvénymódosításokkal véghez vittünk, hogy egy valóban független és kiegyensúlyozott közmédiát hozzunk létre, amelyben kormánypárti, ellenzéki és más szereplők is ugyanúgy teret kaphatnak, és minden magyar állampolgár hozzáférhessen azokhoz a tartalmakhoz, legyen az hírszolgáltatás, kulturális műsorok, szórakoztató műsorok fiatalabb, idősebb rétegek, korosztályok számára, ami őket a leginkább érdekli, minőségi, tartalmas, objektív, független és valóban szakmai alapokon nyugvó közszolgálati médiaszolgáltatást szeretnénk.

Bilisics Zita képviselőtársam már bemutatta a törvényjavaslathoz benyújtott módosításoknak az érdemi részét, és kicsit zavarban is érzem magam, mert ma már másodjára érzem úgy, hogy a TAB-előadó kicsit ellopja a show-t. (Derültség.)

(21.00)

De azt gondolom, hogy ezt meg lehet bocsátani egymásnak, így a műfajnak a sajátossága az, hogy a TAB-on, a Törvényalkotási Bizottság előtt zárulnak le és kerülnek elfogadásra azok a módosítások, amelyek a törvényjavaslat végleges megszövegezéséhez szükségesek. Úgyhogy nagyon-nagyon röviden térnék ki én is csak arra, hogy a legfőbb módosítás valóban az országgyűlési határozat, az alapító okirat módosításával kapcsolatos rendelkezések voltak.

Az eredeti határozati javaslatban az szerepelt, hogy bizonyos egyszerű technikai módosításokat a Független Közmédia Testület is kezdeményezhessen a cégnyilvántartásban. Ugyanakkor a médiatörvény szövegével ez nem volt teljesen összhangban, ezért a Törvényalkotási Bizottság előtt úgy módosítottuk ennek a határozati javaslatnak és az alapító okiratnak a szövegét, hogy csak az Országgyűlés módosíthatja bármilyen szempontból, bármilyen apró részlet tekintetében.

Nyilván a jogász képviselők számára vagy a közvetítést követő jogászok számára relevánsak talán csak ezek a témák, hogy milyen esetben szükséges, mondjuk, egy politikai döntés ahhoz, hogy egy alapító okirat módosítása megtörténjen, és milyen esetben szükséges valamilyen technikai változás miatt az alapító okirat módosítása. De abban a verzióban maradtunk, hogy az Országgyűlés hatásköre a médiatörvény alapján az alapító okirat elfogadása és módosítása. Tehát eszerint így fog maradni. Továbbá a megfelelő TEÁOR-számokat is aktualizáltuk, ehhez igazítottuk, a Központi Statisztikai Hivatal nómenklatúrájának megfelelően összhangban lesz a közhiteles nyilvántartások adataival.

Szeretném még egyszer felidézni azt, amit három héttel ezelőtt, az első olvasatos vitában is tettem, hogy több lépés vezetett a mai naphoz, ami ennek a médiareformnak a lezárása tulajdonképpen az Országgyűlés részéről. Egyszer módosítottuk a médiatörvényt, megteremtve a lehetőségét annak, hogy egy új, független, valóban kiegyensúlyozott, mind a parlamenti pártok, mind független szereplők, szakértőkből álló Független Közmédia Testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közmédia fölött, valamint hogy a Médiatanács is egy kiegyensúlyozott és szakértői testületté tudjon alakulni újra, amely a teljes magyar médiarendszer fölötti felügyeletet gyakorolja.

Elfogadtuk nyáron a Független Közmédia Testület alapító okiratát. Megalakult a Független Közmédia Testület, végzi a munkáját, sőt ki is írta már pár héttel ezelőtt, éppen az előző hozzászólásom napján, illetve másnap írta ki mind az MRTV Zrt., mind pedig a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatói pályázatát, amelynek a pályázati beadási határideje novemberben, tehát pár héten belül zárul, úgyhogy körülbelül egy hónapon belül egy valódi, nyilvános, átlátható pályázaton kiválasztott vezérigazgatója, vezetése lesz a közmédia két új szervének. Ez egy történelmi eredmény. Ilyen nyilvános pályázat nem volt még Magyarországon korábban.

A Médiatanács elnökét is egy nyilvános, átlátható bizottsági pályázati folyamatban választottuk ki képviselőtársaimmal. Számos pályázó közül a szakmailag legalkalmasabb jelölteket hallgatta meg a bizottság szakmai szereplők, önszabályozó szervezetek együttműködésével, közreműködésével, és történelmi eredmény volt az, hogy ma Magyarországon ez már nem is az első olyan és vélhetően nem is az utolsó olyan állami szerv vagy állami intézmény lesz, aminek a vezetését… Szakítva a korábbi politikai hagyományokkal, miszerint füstös szobákban, háttéralkuk mögött választják meg, alakítják ki a nyilvánosság számára nem egyértelmű módon, a TISZA célja az, hogy valódi szakemberek vezessék a kulcsfontosságú magyar intézményeket, így a Médiatanácsot is, valamint a közmédiát is valódi szakértők, független szakértők vezessék.

Ennek a működésnek pedig elengedhetetlen feltétele az, hogy egy jogilag megalapozott és szakmailag alátámasztott alapító okiratot fogadjon el az Országgyűlés. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák holnap a határozati javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu