Ersatzkraftwerkebereithaltungsgesetz:
Ez nem egy német ovis szótörő mondóka, hanem a német törvény, ami visszahozta a szenet.
Jogi értelemben a kulcs. Mert nekünk pedig meg kell mentenünk a Mátrai Erőművet, a bükkábrányi bányakomplexumot, a magyar lignitet és a magyar jövőt.
Amit elegánsan elhallgatnak előlünk, hogy a németeknek a szénerőművek újraindításához nem is kellett felmentést kérni az EU klímacéljai alól,
mivel a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek az energiamixükről.
Az eljárás jogi kulcsa a német vészhelyzeti törvényhozás, ez a fura nevű német törvény, meg persze az EU ETS piaci szabályainak betartása (a kvótavásárlás), valamint az Európai Bizottság átmeneti állami támogatási jóváhagyása volt.
A megoldás tehát nem bánya-oldalon van nálunk sem, hanem erőművin. Ha elfogadják nekem, hogy az energiajogi akadályok nem akadályok, akkor itt két dolgot kell megoldani. Az egyik a hatásfok, a másik a CO2, és mindkettő által, de mindkettőn túl is mutatva a gazdaságosság.
Szén és lignit-alapú villamosenergia-termelés korszerűen, vagyis a tudomány és technika mai állása szerint ultraszuperkritikus (USC) hőerőműben, valamint a kombinált ciklusú gázturbinás technológiát alkalmazó IGCC erőműben is lehetséges lenne Magyarországon.
Mindkét technológia elérhető, befektetők is, finanszírozás is,
és mindkettő technológiára jellemző a magas villamos hatásfok. Új USC ultraszuperkritikus erőmű létesítése esetén a gőznyomás 270–285 bar, a hőmérséklet 580–620°C közötti, így lignit tüzelés esetén elérhető a 41-44 % közötti villamos hatásfok. A piacon két erőművi változat ismert, a szénport tüzelő kazán elrendezés, valamint a CFB (keringtetett fluidágyas) erőmű. Az IGCC egy kombinált ciklusú villamosenergia-termelési technológia, ahol a lignit először szintézisgázzá (syngas) alakul át egy magas hőmérsékletű (>1500 °C) gázosítóban, amely szinte teljes (>99%) szén átalakítást tesz lehetővé. A gázosítóból kilépő szintézisgázt gázturbinában égetik el, a füstgáz hőjét pedig hőhasznosító kazánon keresztül gőzturbinában hasznosítják. Az eljárás előnye az elérhető legmagasabb hatásfok és alacsonyabb károsanyag-kibocsátás a hagyományos széntüzelésű erőművekhez képest, valamint a számos egyéb keletkező értékes melléktermék (elemi kén, oxigén, nemesgázok, nitrogén, higany, stb.). Be fogom mutatni ezeket a lehetőségeket ma részletesen Bükkábrányban.
Ez a mi koncepciónkban egy modern vegyiparral nyitna igazán óriási teret: éppen a német és európai vegyipar összeomlásával.
Az európai - összeomló - olajalapú (nafta krakkolás), és az ázsiai gázalapú (etán krakkolás) etilén és propilén termelés helyett helye van a szénalapúnak. az európai vegyipar - mivel nincsen jelentős saját palagáz-kitermelés - a kőolajfinomítás melléktermékeire koncentrálódik. A legfőbb alapanyag a nafta (nehézbenzin), amelyet nyersolajból finomítanak. Mivel a nafta ára szorosan követi a nemzetközi nyersolajárat (WTI / Brent), az európai vegyipar ki van téve az olajpiaci ingadozásoknak. Erre is van nagyon jó példánk és piaci jógyakorlatunk, el fogom ezt mondani ma szintén. Itt az ideje egy vegyipari forradalomnak, Mátra-központtal. Gáz helyett szintézisgáz petrolkémia. A vegyipari értékláncból a versenyképtelen földgáz ‘kicserélhető’ kiszámítható költségű helyileg rendelkezésre álló szénnel. Ez a „csere” lehetne a vegyipari lehetőség kulcsa.
A szénalapú vegyipar fenntarthatóságot, tartós növekedést és stratégiai versenyképességet jelenthet Magyarországnak.
Az Európai Unió a vegyipart a ‘Gazdaság Motorjának’ tekinti és ösztönzi zöld források bevonását a fenntarthatóság növeléséhez. Itt jön a trükk! Ez még az EU-nak is tetszik! Nem kell folyton hadakoznunk mindenben Brüsszellel, pláne ahol nyitott kapukat döngetünk.
Mindez egy mátrai verbundot jelentene. A verbundot többdimenziós integráció jellemzi, ahol megtalálhatóak a teljes kémiai értékláncokat lefedő termelési struktúrák. A rendszert úgy alakították ki, hogy az egyik üzem mellékterméke vagy felesleges hőenergiája alapanyagként vagy energiaforrásként szolgáljon egy másik egység számára, ezzel maximalizálva az erőforrás-hatékonyságot. Mi egy Mátra-Verbundot akarunk! Pontosan ilyet akarunk itt látni, ahol nem megszűnnek a munkahelyek, hanem keletkeznek. Légből kapott ez? Nem! Tiszaújváros hasonló fejlődésen ment át a korábbi, korai viszonyok fogalmai szerint. A Mátrai Erőmű visontai telephelyének tudatos fejlesztésére van szükség, mint ahogyan az pl. az elmúlt évszázad második felében történt Tiszaújváros esetében.
Mátrai verbund, egy energetikai, vegyipari és technológiai hub, aminek minden eleméhez konkrét javaslataink, technológiai referenciáink, jogi és műszaki részletes elképzeléseink vannak.
Ez kell, nem bányabezárás.
Bükkábrány a jövőnk. Bükkábrány, jövünk. Ha Csirke el enged indulni végre.