Édesapám nem sokat mesélt fiatalkoráról, de ha tüntetésre mentünk, mindig elmondta: Dórika, takard el az arcodat, ezek mindenre képesek!
Elmesélte, hogy kényszerítették egy éjszaka, hogy végignézzen egy házkutatást, majd hamis váddal - lám, lám, megtalálták a valutát! - elvigyék a szomszédját, akit utána soha többet nem látott. Nem tudtam rávenni, hogy '56-ról meséljen, de az kiderült, hogy nagyon boldog volt a forradalom kitörésekor.
Talán sejtette, hogy jelentenek róla.
Pár éve nagy levegőt vettem, és gondoltam, kikérem az ÁBH-tól az őt érintő iratokat.
Felkészültem sokmindenre, nem volt egyszerű kinyitni az A4-es borítékot, amiben az írógéppel írt, sokszor lepecsételt, TITKOS feliratú, megsárgult lapok voltak. Emlékszem, kirázott a hideg, ahogy hirtelen 50 évet visszaugrottam az időben.
Olvastam a róla szóló jelentéseket, ismertem a történetet, amit ott leírtak róla és büszke voltam rá. És jólesett olvasni, hogy az, akinek jelenteni kellett róla, nemhogy nem tett hozzá semmi kompromittálót, hanem az Édesapámat - előttem is - kifejezetten jó színben tüntette fel. És persze lassan körvonalazódni kezdett, hogy gyerekkori legjobb barátja írhatta róla, akivel együtt jöttek át Erdélyből a II. világháború után, akivel gyerekként sokszor találkoztam...
Előbb néztem meg, hogy a gyerekkori barát benne van-e a felfedett dokumentumok között, mint Édesapámét. De nincs. Nagy megkönnyebbülés ez nekem.
És bár nem tudom, hogy a 07 kóddal Édesapám mint kizárt hálózati személy miért lett kizárva: nem sikerült beszervezni? megtagadta a jelentést? megbízhatatlannak minősítették? aktualitását vesztette az ügye? kiderült a tevékenysége?, azt biztosan tudom, hogy félelemben élt évtizedeken keresztül, nem mesélte el soha a történeteit, nehogy valami bajunk legyen belőle!
Az ügynökakták kapcsán egyszerre van bennem büszkeség a róla írt jelentés kapcsán, megkönnyebbülés, hogy talán mégse a gyerekkori barátja volt, aki jelentett róla, és sokszor visszatérő együttérzés mindenki iránt, akinek ilyen félelemben kellett élnie sok-sok éven át!
Biztatok mindenkit, aki értetlenül áll a most felbukkanó neveket látva, ne csak a puszta adatlapokat nézze, kérje ki a hozzátartozója dokumentumait, hátha még megvannak!