DR. RUSZIN-SZENDI ROMULUSZ honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Képviselőtársaim! Kicsit megfogyatkozva vagyunk itt éjszaka, éppen ezért ígérem, hogy rövid leszek. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Pedig ígérem, hogy rövid leszek, mert ha már ilyen sok közhelyet pufogtattunk ma: aki a 30 percet kihasználná most, az más aljasságra is képes. (Derültség.) Ez finom presszúra az utánam következő felszólalóknak, hogy nem muszáj kihasználni nektek sem az időt. (Derültség.)

A mostani beszámoló benyújtásával a kormány a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvényben foglalt beszámolási kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés felé. A cím egyértelmű, és itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem a Bosznia-Hercegovinában működő, EU vezette misszió teljes jelentéséről van szó, hanem csak annak a kormányhatározatnak a módosításáról, amit meg kellett tennünk.

Hogy miért kellett megtennünk? Ennek a jelenlegi műveleti helyzet követelményei a legfőbb indokai, illetve a jövőbeni terveink. Azt gondolom, azt nem kell külön ecsetelnem, hogy miért fontos nekünk a Nyugat-Balkán, ezen belül Bosznia-Hercegovina. Magyar nemzetbiztonsági szempont, Magyarország érdeke, és azt gondolom, ebben egyetértünk mindenkivel, hogy a Nyugat-Balkán, a Balkán békéje igenis kulcsfontosságú Magyarország számára, és katonáink elég régóta folytatnak műveleteket Koszovóban is és Bosznia-Hercegovinában is.

És hogy miért kellett változtatni ezt a 2023-as kormányrendeletet? Hát, azért, mert olyan megtisztelés érte Magyarországot, amelyet a környéken lévő egyetlen ország sem tud felmutatni, miszerint 2024-ben Magyarország, egy magyar tábornok vezette ezt az EU-nak a legnagyobb szárazföldi műveletét. 2024-ben így egy nagyobb erőt kellett kitelepíteni, hiszen a Force Generation, az erőfelajánlás kellett ahhoz, hogy ezt a pozíciót el tudjuk nyerni, és kellett hozzá az a tábornok, aki ezt meg tudta valósítani.

Ezek után 2026-ban, jelenleg a parancsnokhelyettesi beosztást tölti be Magyarország, és 2026 szeptemberében az a lövészszázad, amely részt vett ebben a műveletben, tartalékba került az osztrákokkal történő megállapodás értelmében, ezért a hazai készenlétben lévő erőket 150 főről meg kellett emelni 300 főre, így tudjuk teljesíteni a műveleti követelményeket.

A másik ilyen fontos dolog, hogy az ottani helyzetből kifolyólag, amikor a századok bevetésre kerülnek, a tartalék bevetésre kerül, akkor előfordulhat, hogy a kulcsbeosztású személyeknek nem 90 napig, hanem 380 napig kell műveleti területen lenniük. Ez volt a másik legfőbb indoka annak, hogy ezt a kormányhatározatot teljesítsük, így megvan a jogszabályi felhatalmazás arra, hogy az EUFOR-ban lévő katonai műveleteket Magyarország a jogszabályoknak megfelelően tudja végrehajtani. És 2028-ban bidelünk, tehát 2028-ban pedig újrapályázunk arra, hogy a parancsnoki beosztást újra Magyarország tudja betölteni ezen a műveleti területen.

Azt gondolom, hogy ha csak ’24-26-28-at tekintjük, és nem tekintünk korábban arra, hogy már a KFOR-parancsnoki beosztást is vittük, a KFOR-parancsnokhelyettesi beosztást is vittük, az megmutatja a magyar katonák elkötelezettségét és a szövetségben elfoglalt elismertségét, hiszen ezeket a beosztásokat nem osztogatják, ezeket ki kell érdemelni. Úgyhogy kérem a tisztelt Országgyűlést a jelentésem elfogadására. Jelentem, befejeztem. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu