GYUK ZSOLT (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A vagyonadó bevezetése a kampányban tett vállalásaink között szerepelt. Most, hogy a konkrét törvényjavaslat az Országgyűlés elé került, fontos egyértelművé tenni, milyen célt szolgál, és milyen problémák megoldásához kíván hozzájárulni.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb megtakarítási jelentése szerint a magyar háztartások pénzügyi vagyonának 71 százaléka a felső vagyoni tizednél, 10 százaléknál koncentrálódik, a társadalom nettó vagyon szerinti alsó fele, vagyis a társadalom 50 százaléka közben a pénzügyi vagyon körülbelül 5 százalékát birtokolja ‑ ez nagyon nagy különbség ‑, közben a magyar adórendszer hosszú ideje erősen támaszkodik a fogyasztási adóztatásra.

Szalai Piroska képviselőtársam többször is említette az OECD-t, most én is hozok onnan egy kimutatást. Az OECD összehasonlítása szerint nálunk az áfa és más fogyasztási adók súlya az átlagnál magasabb, a vagyonhoz kapcsolódó adóké pedig alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi vásárlásokon, a fogyasztáson és a munkából származó jövedelmen keresztül nagyon sok ember folyamatosan hozzájárul a közös kiadásokhoz. A vagyonadó ezt az egyensúlyt egészíti ki.

A törvényjavaslat egy egyértelmű határt húz: az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész kerül az adó hatálya alá, az igazolt tartozások csökkentik a figyelembe vett vagyont. Az adóalap százmillió forintig terjedő részére 1 százalékos kulcs vonatkozik, az ezt meghaladó részre pedig 1,5 százalék, vagyis ez egy célzott adó.

(22.10)

A szabályozás a teljes vagyoni helyzetet vizsgálja: ingatlan, pénzügyi befektetés, társasági részesedés, kriptoeszköz, nagy értékű ingóság, külföldön tartott vagyon és vagyonkezelési konstrukció egyaránt része lehet a számításnak. Ennek azért van jelentősége, mert egy vagyonadó akkor tud működni, ha széles az adóalap és világosak az értékelési szabályok. A benyújtott javaslat ezen a területen részletes rendszert épít fel. Az ingatlanoknál ügyleti értékből, indexált értékből, a NAV tömeges értékelési modelljéből vagy szakértői értékelésből lehet kiindulni. A társasági részesedéseknél külön szabályok vonatkoznak a tőzsdei és a tőzsdén kívüli cégekre. A benyújtott változat a kisebb vállalkozások számára egyszerűsítést is tartalmaz. Legfeljebb 100 millió forint saját tőke esetén a tulajdonos választhatja a saját tőkére épülő egyszerűbb értékelést. Ez fontos szempont.

A vagyonadó célja a magánvagyon arányosabb bevonása a közteherviselésbe. Az adóalanyi kör a magánszemélyeket és a vagyonkezelési adóalanyokat fogja át, a társasági részesedés pedig a tulajdonos vagyonában jelenik meg. A működő vállalkozásoknál a likviditás különösen fontos kérdés. A törvény erre is ad megoldást. Ha az adóalapban szereplő vagyon jelentős része olyan vagyonelem, amelyből közvetlenül kevés készpénz származik, a NAV fizetési könnyítést engedélyez. Ennek időtartama főszabály szerint 12 hónap, kivételes esetben pedig 24 hónap is lehet.

Tisztelt Országgyűlés! A vagyonadóból a kormány éves átlagban körülbelül 200 milliárd forint bevétellel számol. Ez előzetes költségvetési becslés. A bevétel a központi költségvetést illeti, és hozzájárul ahhoz, hogy a közszolgáltatások finanszírozása mellett a munkából élők terhein is könnyíteni tudjunk. A 2027-re javasolt személyijövedelemadó-csökkentés a kormány számítása szerint körülbelül két és fél millió embert érint, és évi 250 milliárd forintot hagy náluk. A vagyonadó tervezett bevétele ennek jelentős részével összemérhető. A két összeg jól érzékelteti a döntés nagyságrendjét, az adócsökkentés teljes fedezetét a költségvetés egésze biztosítja. Ez jól mutatja, mit jelent a közteherviselés átrendezése a gyakorlatban: a legnagyobb vagyonok nagyobb hozzájárulása mellett több pénz maradhat azoknál, akik a fizetésükből élnek. Számomra erről szól ennek a törvényjavaslatnak a lényege.

A felhalmozott vagyon mögött sok esetben évtizedek munkája áll. A jelentős vagyon ugyanakkor jelentős teherbíró képességet jelent. Egy jól működő közteherviselési rendszer ezt a különbséget is képes figyelembe venni. A következő időszakban ezért különösen fontos lesz a pontos végrehajtás, az átlátható értékelés és az egyszerű adózói ügyintézés. A vagyonadó hitelességét végül az fogja meghatározni, hogy a szabályok a gyakorlatban is kiszámíthatóan működnek. A vagyonadó bevezetését vállaltuk a kampány során, és ezen benyújtott javaslat mellett állunk. Elkötelezettek vagyunk a munkából élők, az átlag alatti munkabért keresők adóterheinek csökkentésében. Kérem képviselőtársaimat, szavazatukkal támogassák a T/930. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu