LUKÁCS GÁBOR (TISZA): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országház! Amikor előbb bejelentette Novák Előd képviselő úr, hogy kevesen vannak esetleg, és ezért lehet, hogy nem érdeklődnek, mondjuk, a sportvezetők iránt, hát, ezek szerint akkor elég sokan vagyunk azok közül, akik érdeklődnek a sportvezetők iránt. Hozzáteszem, hogy tegnap egyébként záráskor összesen két ember ült itt ebben a frakcióban, nálunk meg több mint hetvenen voltak.

De hogy visszatérjek, azt mondta a Fidesz (sic!) részéről Simicskó úr, hogy önök pénzt hoztak a sportba. De egy fontos részletet kihagynak, mert, ugye, ez a magyar adófizetők pénze volt. És engedjék meg, hogy hozzak két esetet. Például Szabó Zsolt, aki fideszes képviselőként volt triatlonszövetségi elnök, az elnökké választása előtt egy elnökségi tag nyilvánosan azzal érvelt: ha pénzt is szeretnétek a céljaitokra, akkor egyértelmű, hogy kit kell megválasztani. És nagyon hiányolom a felsorolásból Seszták Miklóst, hiszen ő miniszterként a sakkszövetség elnökeként jelentette be, hogy a kormány újabb 300 millió forinttal támogatja a szövetséget. Hát, képzelhetik, hogy mennyire gördülékenyen ment ez az érdekérvényesítés: a sportvezetőnek még időpontot sem kellett kérnie a minisztertől.

Pontosan ezt a rendszert kell megszüntetni, amennyiben a közpénz úgy érkezik, mint ha a megfelelő politikus személyes kegye lenne, a sportközösség pedig tanulja meg, kinek kell hálásnak lenni, miközben a számlát az adófizetők állják. Seszták most letartóztatásban van. A bíróság közlése szerint korábban 9 milliárd forint készpénzt tartott az otthoni széfjeiben, amelyet a nyomozók most üresen találtak. Seszták ezt vitatja. 9 milliárd pont harmincszor annyi, mint az a 300 milliós támogatás, amelyet annak idején a sakkszövetség elnökeként bejelentett. Ebben a bíróság dönt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Vajon milyen garanciák biztosították, hogy minden döntés a sport érdekeit szolgálja? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu