PÓSFAI GÁBOR belügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Megpróbálok sorban haladni és válaszolni a felmerült szakmai kérdésekre, érzelmi dolgokra kevésbé szeretnék. Elhangzottak ezek a szavak, hogy korrektség és személyeskedés, én a korrektség jegyében szeretnék a szakmai dolgokra válaszolni. Szerintem aki személyeskedett itt a vita során, azok nem mi voltunk ilyen szempontból.

Kezdem először is egy olyan tárgyi helyreigazítással, ami talán fontos, mert itt többször elhangzott, hogy személyre szabott ez a törvénymódosítás. Deutsch Tamás, a Magyar Paralimpiai Bizottság alelnöke és a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke (Deutsch Tamás: És MOB-alelnök is!) és MOB-alelnök is, mind a három tisztséget ennek értelmében megtarthatja. (Novák Előd: Szégyen!)

Úgyhogy azt gondolom, ha úgy dönt a tagság, hogy szeretne változtatni, akkor szívük joga. A köztestületekre nem vonatkozik ez a törvénymódosítás, ami el is hangzott itt egy másik hozzászólásban. (Dr. Panyi Miklós: Egyelőre! Nagy hiba!) Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt a típusú személyeskedést szerintem hagyjuk, abszolút nem szólt ez önről így személyre szabottan. Amit itt hallottunk kétszer 15 percben, az egy védőbeszéd saját maga mellett. (Deutsch Tamás bólint.) Én azt gondolom, hogy erre itt nincsen szükség. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Majd az egyéb felvetésekre még reagálnék, de haladnék sorban. Először is: Szekeres képviselő úr volt az első talán, aki hozzászólt. Egyrészt nagyon örültem, hogy egyetértett azzal, hogy szigorítanunk kell az ellenőrzési rendszeren. Több olyan példát hoztak akár önök is, Simicskó képviselő úr is, amiben egyetértünk, vagy akár Novák képviselő úr is, tehát szigorítani kell az ellenőrzési rendszeren. Abban sincs vita közöttünk, hogy a sport közös kincs. Azt is el tudom ismerni, hogy 2010 óta történtek eredmények, és a korábbi időszakhoz képest sokkal több pénz áramlott be a magyar sportba, ami mindenképpen objektív eredmény. Tehát felépült egy óriási infrastruktúra, sportinfrastruktúra, amit fenn is kell tartani.

Tehát az egyik legfontosabb feladatunk most, a következő években, hogy ezeket fönntartsuk, és ne legyen sok kis akasztói stadion Magyarországon. A sportcsarnokok, uszodák és a különböző stadionok fenntartása egy komoly feladata lesz a sportirányításnak, és ebben, azt gondolom, hogy mindenképpen előre kell lépnünk, erre is kell gondolni.

Ami még ugyanígy eredmény, ha az eredményekről beszélünk, hogy nőtt a sportolók száma, ezt is, azt gondolom, hogy el kell ismerni. Ezt én az expozéban is említettem, akár az egyesületek számát. Szerintem az is elismerendő, hogy vannak olyan sportágak, de én itt kicsit árnyalnám a képet az eredményesség szempontjából, hogy szerintem azok tudtak igazán profitálni ebből a nagyon nagy támogatási összegből, amelyek korábban is sikeresek voltak.

Tehát ha megnézzük a sportágakat, hogy melyek azok a sportágak, amelyek 2010 előtt és ’10 után eredményesek voltak, azért nagyrészt azokról a sportágakról beszélünk, amelyek korábban is sikeresek voltak. A csapatsportágak esetében, a taónak is köszönhetően, az utánpótlásban volt egy létszámnövekedés, de eredményességi szempontból talán a labdarúgást és a jégkorongot leszámítva nem történt olyan jellegű előrelépés (Varga Gábor közbeszól.), amit ettől vártunk volna. Úgyhogy ez az, ami pozitív.

Ami viszont, azt gondolom ‑ erre is kitértem az expozéban ‑, hogy nem következett be, az a sportolók aránya Magyarországon. Ez mindenféle statisztika alapján nem nőtt 2010-hez képest. Az elmúlt négy évben, 2022-höz képest az Eurobarométer azt mutatja, hogy nőtt, de ha megnézzük a 2010-es vagy akár a ’14-es adatokat, az még egy magasabb arány volt. Tehát ebben mindenképpen van feladatunk.

Többször mondták azt, hogy hozzunk európai példát. Hol van olyan európai példa, ahol ennyire meg kell szállni a magyar sportot, akár a politikusok oldaláról? Szerintem akár erről is tudnánk beszélni hosszú órákon keresztül.

Szekeres képviselő úr beszélt arról is, hogy az egyesülési jog esetleg sérül vagy a szervezeti autonómia.

(16.20)

Azt gondolom, hogy az egyesülés szabadsága továbbra is megmarad, továbbra is lehet egyesületet alapítani és ahhoz csatlakozni. Az összeférhetetlenséggel érintett személyek sem lesznek végleg kizárva, csupán addig, amíg ez az összeférhetetlenség alapjául szolgáló szabály él, ezek a körülmények fennállnak.

Talán azt is érdemes felemlegetni, hogy az önök pártja volt az, amely a 2017-es civil törvénnyel az egyesülési jog olyan korlátozását valósította meg, amelynek uniós jogba ütközését az EU Bírósága is megállapította. Tehát azt gondolom, hogy ha korlátozásról beszélünk, akkor ezt is meg lehet fogalmazni.

Ami a létszámot, az 500 főt illeti, az mindig az előző év létszáma alapján kerül megállapításra, tehát ez nem folyamatosan megállapítandó. Ha megállapítják adott évben a változást, akkor nem kell rögtön közgyűlést összehívni, ez is egy felvetés volt, ez mindig az előző év létszámát érinti.

Simicskó képviselő úr említette, hogy megvan a sportpolitikáért felelős államtitkár szerepe, megvan a saját feladatuk. Szerintem például az nem feladatuk, hogy legyenek szövetségi elnökök, ami előfordult az előző ciklusban, hogy egy helyettes államtitkár egyben szövetségi elnök is. Teljesen egyetértek, hogy szét kell osztani a szerepeket. Ebben megint csak nincsen közöttünk vita.

Ami a bosszúhadjáratot illeti, Deutsch képviselő úr említette. Említettem azt, hogy megtarthat különböző pozíciókat, úgyhogy nem hiszem, hogy ez személyre szabottságot érintene. A személyi összeférhetetlenség mindenkire vonatkozik, ez is elhangzott, tehát nincs semmilyen különbség. Olyan példákat is hozott személyekről, akik ‑ Isten nyugosztalja őket ‑ már nincsenek közöttünk. Ezt kevésbé értettem. Azt is szeretném megfogalmazni, hogy előre meghatározott időre és előre meghatározott tisztségre vonatkozik ez a típusú, önök által kijelentett korlátozás. Tehát ilyen szempontból szerintem itt sincs közöttünk vita.

Ami pedig a klubokat érinti, említette, hogy több százezer embert érint ez a típusú összeférhetetlenség. 157 klubról beszélünk. Azt hiszem, hogy abban sem lehet közöttünk vita itt a Házban, hogy mindenkinek el kell tudni számolni az állami támogatásokkal. Erre talán kevésbé tértek ki, de remélem, hogy ezzel a részével nincsen problémájuk a törvénymódosítás kapcsán.

Az elszámolások ellenőrzése több esetben felmerült, Novák képviselő úrnál is. Ez továbbra is a sportállamtitkárság feladata. A taoellenőrzés, amiről beszéltek, folyamatos és még 970 taoellenőrzés nyitva van, úgyhogy mindenféleképpen erre még vissza fogunk térni a következőkben.

A sportköltségvetésről is többször beszéltek, nem feltétlenül direktben a törvénymódosításról. Azt azért szeretném megemlíteni, de majd lesz egy költségvetési vitánk, hogy bár átszervezzük a sportfinanszírozást, de megmarad az az állami támogatási szint, ami korábban volt, ezt többször is említettük. Egycsatornássá tesszük a rendszert, az aktív életmódra, szabadidősportra jóval több pénzt fogunk szánni, nem állítjuk szembe a versenysportot a szabadidősporttal, ahogy Deutsch képviselő úr mondta, mert például az olimpiai felkészülésre, a kiemelt sportegyesületekre jóval több pénzt szánunk a következő évben. Ezt meg lehet majd nézni, már most is meg lehet nézni a tervezetben. Létesítményfenntartásra, fogyatékkal élők sportjára többet fogunk szánni. 2010-hez képest lehet, hogy önök úgy ítélik meg, hogy óriási előrelépés volt, de én azért látok még jócskán lehetőséget, akár az akadálymentesítésben. Mi szeretnénk elérhetővé tenni a sportot nemtől, kortól, fizikai állapottól függetlenül, és ebben szerintem a korábbi kormányzatnak lett volna még feladata.

Többet szánunk a jövő évben az utánpótlásra, iskolai és diáksportra. Amit önök terjesztenek az utánpótlás kapcsán, az megint csak nem igaz. Van egy olyan fejezeti sor a költségvetésben, ami az akadémiai rendszert érinti. Itt pusztán az akadémiai rendszer átalakításáról van szó. Az utánpótlásra több pénz fog jutni jövő évben is, úgyhogy a sport továbbra is, költségvetési szempontból is kiemelt ágazat lesz.

Ami még esetleg itt fölmerült ‑ most a jegyzeteim között keresem még, hogy mire nem tértem ki. (A jegyzetei között lapoz.) A korlátozással kapcsolatban, igen, önök beszélhetnek erről, de az államnak szerintem az is feladata, hogy a közpénzeket megóvja, és a transzparens működés érdekében hozhat ilyen korlátozó intézkedéseket. Ez lehet közöttünk egy jogvita, de ez arányos intézkedés lehet. Ezt majd meg kell ítélnünk. Mi is egyeztettünk jogászokkal, de továbbra is lesz még lehetőségünk, hogy erről vitázzunk.

A sportszervezetek eddig ilyen szempontból kivételt képeztek, tehát önök is képviselőként nem alakíthatnak munkajogviszonyt különböző területeken. Ilyen szempontból a sport kivétel volt. Most innentől kezdve nem lesz kivétel, és nem ütközik ez a jogszabály meglátásunk szerint nemzetközi normákkal és joggyakorlattal, nem sérti a sportszervezetek autonómiáját; de akkor lehet, hogy itt viszont van közöttünk nézetkülönbség vagy véleménykülönbség.

Úgyhogy összességében a korlátozás visszamenőlegessége volt a kritika, ha jól értettem. Novák képviselő úr felszólalására kevésbé tértem ki, mert mintha a mi vezérszónokunk lett volna (Novák Előd ingatja a fejét.), úgyhogy ilyen szempontból szerintem itt nincs közöttünk különbség. (Derültség, zaj a kormánypárti padsorokban.) Örülök, hogy… (Zsigó Róbert: Nem volt véletlen, amit mondott az elnök asszony!) Örülök, hogy a februári felszólalását szinte megismételte. Februárban volt talán ez a hozzászólása. Úgyhogy ilyen szempontból azért nem tértem ki önre még jobban, mert nagyon sok olyan érv elhangzott az ön felszólalásában, amit mi is elmondtunk. Az összes többivel kapcsolatban pedig szerintem a sport kapcsán majd más felszólalásoknál tudunk beszélni.

Úgyhogy összefoglalva, én köszönöm szépen mindenkinek a… (Dr. Panyi Miklós: Miért zárják ki a sportolókat a politikából? ‑ Az elnök csenget.) Nem zárjuk ki, a sportolók ugyanígy lehetnek politikusok (Dr. Panyi Miklós: Csak utána nem lehetnek!), tehát lehetnek országgyűlési képviselők (Dr. Panyi Miklós: Utána nem lehetnek!), választott tisztséget megkaphatnak, lehetnek államtitkárok, helyettes államtitkárok. (Dr. Panyi Miklós: Utána? ‑ Dr. Hegedűs Barbara: Mi a szakmájuk…?) Úgyhogy ilyen szempontból ez nem igaz.

Én köszönöm szépen a… (Dr. Panyi Miklós: Karácsony Gergő?) Ja, igen, bocsánat! Ne beszéljünk konkrét személyekről (Derültség az ellenzéki padsorokban.), de ha képviselő úrnak egy olyan módosító javaslata van, hogy terjesszük ki ezt a polgármesterekre is, akkor a következő hetekben be lehet terjeszteni egy ilyen módosító javaslatot. Azt elárulhatom, hogy a frakción belül is volt és van erről vita. Szíve joga egy ilyen módosítót még beterjeszteni, úgyhogy ne személyreszabottan, hanem akkor akár pozícióval kapcsolatban… (Palóc André: De a miniszterelnök beszél emberekről! A miniszterelnök beszél konkrét emberekről!)

Forrás: parlament.hu