A szeptember 21-én, a párizsi régió középiskoláiból kiinduló francia diáktüntetések október elejére országos mozgalommá szélesedtek, és egyes helyeken egyetemisták is csatlakoztak hozzájuk.

A diákok elsősorban az oktatás romló körülményei miatt tiltakoznak: tanárhiányra és a hiányzó tanárok pótlásának elmaradására, túlzsúfolt osztályokra, leromlott iskolaépületekre és mosdókra, elégtelen menzákra, reggel 8-tól akár este 6-ig tartó túlterhelő órarendre, valamint a felsőoktatási felvételi rendszer, a Parcoursup okozta stresszre panaszkodnak. Több forrás szerint a visszatérő üzenet az, hogy

a fiatalok több forrást, jobb oktatási körülményeket és azt követelik, hogy a kormány vegye komolyan őket. 

Október 1-jén már több mint ezer középiskolát – nagyjából minden negyediket – érintett valamilyen megmozdulás, 222 intézményt blokád alá vontak; az egyetemeken jóval kisebb volt a részvétel. A kormány közben visszavonta azt a költségvetési tervét is, amely a nem ösztöndíjas diákoktól 178 eurós BTS-, illetve 270 eurós előkészítő képzési beiratkozási díjat szedett volna.

A békés blokádok mellett azonban súlyos zavargások is kialakultak: kukákat és járműveket gyújtottak fel, üvegekkel, pirotechnikai eszközökkel támadtak rendőrökre, több iskola megrongálódott, Nantes-ban pedig tűz ütött ki a Nelson-Mandela középiskolában.

A francia belügyminisztérium szerint

csak október 1-jén 1949 embert állítottak elő, hétfőtől csütörtökig pedig összesen 3178 előállítás történt;

az igazságügyi tárca szerint ezek közül 1793 esetben rendeltek el rendőrségi őrizetet. A kormány október 1-jén 305 sérült rendőrről, csendőrről és tűzoltóról számolt be, az oktatási minisztérium pedig 170 sérült diákról és 65 iskolai dolgozóról. Október 3-i friss beszámolók szerint a pénteki mozgósítás valamelyest mérséklődött, de a tiltakozás továbbra is jelentős. 

Sébastien Lecornu miniszterelnök és Laurent Nuñez belügyminiszter szerint a mozgalom egy része már „városi erőszakba” fordult; Édouard Geffray oktatási miniszter ugyanakkor elismerte, hogy az eredeti diákkövetelések jogosak és meghallgatásra érdemesek, miközben azt állította, hogy a mozgalmat szélsőbaloldali erőszakos csoportok „túszul ejtették”. Több mint 400 iskolát péntekre biztonsági okokból bezártak, a kormány pedig CRS-egységeket és mobil csendőröket vezényelt a rend helyreállítására.

A zavargásokból közben éles politikai konfliktus lett.

Marine Le Pen szerint már nem diáktüntetésekről, hanem szervezett zavargásokról van szó;

Jean-Luc Mélenchont súlyos felelősséggel vádolta, és új „rongálásellenes” törvényt sürgetett, amely külön bűncselekménnyé tenné a zavargásban való részvételt. Le Pen vezetőtársa, Jordan Bardella azt javasolta, hogy a károkozás költségeit részben az elkövetők családjaival, illetve az általa a zavargások ösztönzésével vádolt LFI-vel fizettessék meg.

A radikális baloldali La France insoumise (LFI) ezzel szemben támogatja a diákok követeléseit, és visszautasítja a kormány állítását, hogy a párt szervezné az erőszakot. Mélenchon korábban keményen bírálta a rendőri fellépést, ami miatt a kormány az indulatok szításával vádolta; szeptember 30-tól azonban már kifejezetten erőszakmentes tiltakozásra szólított fel, október 2-án pedig tagadta, hogy pártjának köze lenne az erőszak megszervezéséhez. A Le Monde szerint az LFI továbbra is aktívan támogatja a diákmobilizációt, miközben már maga is elhatárolódik a gyújtogatásoktól és más erőszakos cselekményektől.

+ −