Donald Trump amerikai elnök megállapodást jelentett be Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Oroszország nagy mennyiségű dízelt szállít az amerikai és a világpiacra. A lépés éles fordulat Washington korábbi szankciós politikájához képest, és újabb feszültséget okozott az Egyesült Államok, Ukrajna és európai szövetségesei között.
Trump a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után
azt írta: Oroszország azonnal több mint 300 ezer tonna dízelt bocsát piacra, novemberben további 500 ezer tonna érkezik, ezt pedig újabb egymillió tonnás szállítmány követi. Ezt követően rövid időn belül további hárommillió tonna orosz gázolaj exportját helyeznék kilátásba.
A megállapodás az AP szerint akkor született, amikor az Egyesült Államokban rekordközelbe emelkedett a dízel ára. A drága üzemanyag különösen érzékenyen érinti a fuvarozást, az élelmiszerárakat és az amerikai háztartásokat – ráadásul néhány héttel a novemberi félidős választások előtt.
Az amerikai pénzügyminisztérium a szállítások lehetővé tétele érdekében ideiglenesen enyhítette az orosz dízelre vonatkozó szankciókat. A könnyítés jövő áprilisig lehet érvényben.
Szankciók után üzlet Moszkvával
A fordulat azért különösen látványos, mert Trump néhány héttel korábban olyan szankciós intézkedéseket írt alá, amelyek éppen az orosz olaj- és gázipari bevételeket célozták. Ezek a bevételek közvetve az ukrajnai háború finanszírozását is szolgálják.
A mostani egyezség ezzel szemben lehetőséget ad Moszkvának arra, hogy jelentős mennyiségű üzemanyagot értékesítsen az amerikai és a nemzetközi piacon. Az Axios úgy értesült, hogy Trump döntését részben az ukrán dróntámadások váltották ki, amelyek komoly károkat okoztak az orosz finomítói infrastruktúrában. Az amerikai elnök állítólag többször kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy Ukrajna állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat.
A Fehér Ház a megállapodást az energiaárak mérséklésével és a béketárgyalások előmozdításával indokolja. Putyin azonban a telefonbeszélgetésen nem vállalt kötelezettséget a béketárgyalások újraindítására – közölte tanácsadója, Jurij Usakov.
Zelenszkij: ez „erős partnerek gyenge döntése”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta a döntést. Szerinte az orosz kőolajtermékek értékesítésének engedélyezése nem a háború lezárását, hanem annak finanszírozását segíti.
Zelenszkij a megállapodást „erős partnerek gyenge döntésének” nevezte, és azt állította, hogy az amerikai–ukrán egyeztetéseket Washington a megállapodás kommunikációs fedezeteként használta. Az ukrán elnök úgy fogalmazott: a béketárgyalások „füstfüggönyként” szolgálhattak az orosz dízelimport bejelentéséhez.
Az amerikai döntést több demokrata politikus, valamint korábbi republikánus külpolitikai tisztségviselők is bírálják. Szerintük Washington miközben hivatalosan továbbra is Oroszországot tekinti agresszornak, most közvetlenül olyan üzletet köt Moszkvával, amely bevételt biztosít az orosz államnak.
De sikerült?
Elemzők szerint a szállítmányok rövid távon enyhíthetik a kínálati feszültséget, de aligha hoznak áttörést az amerikai árakban. Az AP által idézett szakértők szerint a több millió tonna dízel a globális piachoz képest nem jelent akkora többletet, amely érdemben megfordítaná az ártrendeket.
A bejelentett mennyiség napi nagyjából 74 ezer hordónyi többletet jelenthet. Ez érzékelhető volumen, de önmagában nem oldja meg a finomítói kapacitások hiányát és a nemzetközi energiapiac zavarait.
A dízelárak a bejelentés után csökkenni kezdtek, de a piaci reakció egyelőre inkább politikai jelzés, mint tartós megoldás. Trump mindenesetre világossá tette: ha az amerikai üzemanyagárak emelkedése veszélyezteti a választási esélyeit, kész Moszkvával üzletelni – akkor is, ha ehhez saját korábbi szankciós politikáját kell félretennie.
(Nyitókép: Trump és Putyin 2025-ös alaszkai találkozója)