Miért lépett politikai pályára húsz év energiajogászi munka után, miért a Mi Hazánk Mozgalmat választotta, és miért nem tartja jó stratégiának a Tisza gyors bukásában reménykedni? Többek között ezekről beszélt Tóth Máté energiajogász, a Mi Hazánk új alelnöke az ÖT YouTube-csatorna Ring című műsorában. A Gavra Gáborral folytatott beszélgetésben a nyári energiaválság, a Magyar Péterrel kialakult konfliktusa, Paks II. késlekedése és a jobboldal jövője is szóba került.
Tóth Máté elmondása szerint a Mi Hazánk alelnöki felkérése váratlanul érte, a politikai szerepvállalásához pedig az vezetett, hogy az elmúlt hónapok eseményei egyre inkább a közélet felé terelték. Húsz éven át energiajogászként és szabályozási jogászként dolgozott, ám az energiaválság óta egyre többen kíváncsiak a véleményére. Úgy fogalmazott, a szakmai pályájáról az április óta felgyorsult események „rángatták ki”.
Miért a Mi Hazánk?
A Mi Hazánk mellett azért döntött, mert szerinte a magyar politikában egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy az ország a nemzetközi és globális érdekekhez igazodik-e, vagy a saját nemzeti, helyi és regionális szempontjait helyezi előtérbe. Úgy látja, a párt megfelelő átalakulás esetén alkalmas lehet arra, hogy összefogja a szuverenista jobboldali szavazókat, de ehhez a szervezetnek is változnia kell.
Tóth szerint a Mi Hazánknak le kell vetkőznie a múltból örökölt terheket, és egy szélesebb kör számára elfogadható, ugyanakkor határozott értékrendű párttá kell válnia. A párt feladatát nem egyszerűen a régi jobboldali tábor újraegyesítésében látja: szerinte a hétköznapi problémákra és a jövő kihívásaira is konkrét válaszokat kell adnia. A Jobbik korábbi néppártosodási kísérletét kudarcnak tartja, de úgy véli, a jelenlegi politikai helyzet jelentősen különbözik a 2010-es évekétől.
A beszélgetésben a médiatanácsi tagságáról való távozását is megindokolta. Tóth felidézte, hogy júniusban még úgy látta, a médiatanács a jogállamiság és a fontosnak tartott közjogi értékek egyik utolsó védőbástyája lehet. Később azonban szerinte olyan politikai törésvonalak rajzolódtak ki, amelyek már túlmutatnak az egyes szakpolitikai kérdéseken. Úgy látja, a nemzetközi érdekekhez való igazodás és a nemzeti önállóság közötti választás a következő évek egyik meghatározó kérdése lesz.
Meg kell építeni Paks II-t
Az interjú egyik központi témája a nyári energiaválság volt, amelynek idején Magyar Péter többször is bírálta Tóth álláspontját, illetve politikai ellenfélként lépett fel vele szemben. Az energiajogász szerint azonban a konfliktusnak nem vele vagy a vízügyi szakemberekkel kellett volna kialakulnia, hanem az energetikai ágazatért felelős kormányzati vezetőkkel. Azt kifogásolta, hogy szerinte hiányzott a megfelelő szakmai irányítás és a válság kezeléséért felelős vezetők látható, érdemi kommunikációja.
Tóth a paksi atomerőmű teljesítményének nyári visszafogása kapcsán arról beszélt, hogy a problémák egy része régebbre nyúlik vissza, de az új kormányzatnak is lett volna ideje felkészülni a helyzetre. Állítása szerint június végétől augusztus elejéig nem történt kellő előrelépés, miközben a vízügyi szakembereknek végül mindössze 24 órájuk volt egy szükséges műtárgy megtervezésére. Úgy vélte, a szakmai felelősség helyett a vita politikai személyeskedésbe fordult.
Paks II. megépítését szükségesnek tartja, mert szerinte a folyamatosan termelő atomerőművi kapacitás segíthetne mérsékelni az időjárásfüggő energiatermelésből fakadó ingadozásokat és az importfüggőséget. A beruházás késlekedéséért ugyanakkor nem kizárólag az orosz felet tartja felelősnek: szerinte az Európai Unióban zajló engedélyezési és finanszírozási eljárások, valamint a politikai konfliktusok is hozzájárulhattak a csúszáshoz. Úgy véli, az energia kérdése a következő időszakban a magyar politika egyik legfontosabb témájává válhat.
Az energiajogász a jövőbeli ellátásbiztonságot is kockázatosnak látja. Szerinte 2027-re a magyar energiaellátás helyzete „recseg-ropog”, és különösen nagy bizonytalanságot jelent, hogy az orosz gáz esetleges kiesése esetén egyelőre nem látható egyértelmű alternatíva. A globális konfliktusok, a beszűkülő kínálat és az európai energiatárolók helyzete szerinte tovább növelheti a kitettséget. A megoldást új termelőkapacitások mellett energiatárolásban, rugalmasabb hálózati működésben és helyi energiaközösségek kialakításában is látja.
Alternatívát kell tudni felmutatni
Tóth Máté nem ért egyet azokkal a fideszes véleményekkel, amelyek szerint a Tisza Párt kormányzása előbb-utóbb szükségszerűen kudarcba fullad, és a választók automatikusan visszatérnek majd a Fideszhez. Szerinte a politikai realitásból kell kiindulni: a Tisza jelentős részben protestszavazatokra építette a táborát, és ezt a közösséget a Fidesz bírálatával is egyben tartja. Úgy véli, önmagában a gazdasági nehézségek sem garantálják, hogy a választók ismét a korábbi kormánypártot választják.
„Nem hiszek az ilyen nagyon populista megfejtésekben” – mondta, arra utalva, hogy nem elegendő arra számítani, hogy az emberek rosszabb anyagi helyzete majd automatikusan politikai fordulatot hoz. Szerinte a Mi Hazánknak konkrét szakpolitikai kérdésekben kell alternatívát kínálnia, és fel kell készülnie arra, hogy a Tisza táborából később elégedetlen választók is érkezhetnek. Úgy látja, a jobboldal jövője azon múlhat, hogy a párt képes-e hitelesen képviselni a nemzeti önállóságot, és közben választ adni az emberek mindennapi problémáira.