Az Orbán-rendszer leváltása volt a célja politikai tanácsadóként, kormányzati szerepben pedig azt szeretné elérni, hogy Magyarország normális ország legyen – erről beszélt Ruff Bálint a Kontrollnak adott, Fiala János által készített interjúban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormányváltás után szembesültek igazán az állam működésének örökségével, a rendszerváltás pedig nem lehet teljes a korábbi rendszer feltérképezése, az elszámoltatás és a jóvátétel nélkül.
Ruff Bálint felidézte, hogy tanácsadóként azért lépett a nyilvánosság elé, mert úgy érezte, a rendelkezésére álló eszközökkel már nem tudja tovább segíteni az Orbán-rendszer leváltását. A Partizánban végzett munkáját is ennek a célnak rendelte alá. Amikor Magyar Péter felkérte a kormányzati feladatra, már pontos elképzelése volt arról, mit szeretne elérni.
A nyilvános szerepléseit továbbra sem önmagukért tartja fontosnak. Országjárásain a helyi Tisza Szigetek meghívására beszél a résztvevőkkel a parlament, a kormány és a minisztériumok működéséről. Szerinte a találkozók iránti érdeklődés azt mutatja, hogy az emberek tudni akarják, mi történik az országban, és hogyan születnek a döntések. Különösen fontosnak tartja, hogy a kisebb településeken is legyen lehetőség közvetlen beszélgetésekre, a helyi problémák megismerésére.
Ruff szerint Simicska volt az utolsó korlát
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormányzati munkába belépve meglepte az állam tényleges állapota. Bár korábban is közelről követte a politikát, azt mondta, nem volt felkészülve arra, amit a minisztériumokban és az állami intézmények működésében tapasztalt.
A paksi vízszintfigyelés példáján keresztül a problémát nem egyetlen elavult eszközben, hanem az egész rendszer elhanyagolásában látja. Szerinte több helyen ugyanaz a minta rajzolódik ki: a közfeladatok ellátása helyett a leépítés, az elhanyagolás és a pénzek kivonása került előtérbe.
„Legkésőbb 20-tól kezdve tényleg egyetlen egy célja volt a magyar államnak, amit a kormányzat működtetett, hogy minél több pénzt lehessen belőle kiszivattyúzni” – fogalmazott.
Ruff Bálint a Fidesz 2010 utáni rendszerének kialakulását is elemezte. Értelmezése szerint Orbán Viktor politikai irányítása és Simicska Lajos gazdasági hatalma párhuzamosan működött, a 2014-es szakításuk után pedig eltűnt az utolsó olyan korlát, amely még fékezhette a miniszterelnök hatalmát. Ezt követően szerinte egyre inkább a lojalitás, nem pedig a szakmai alkalmasság határozta meg a kiválasztást.
A közpénzek felhasználásáról, a koncessziós szerződésekről, az állami vagyon átadásáról, valamint az építkezések és felújítások szerinte jelentős túlárazásáról is beszélt. Úgy látja, a rendszer teljes pénzügyi mérlegét még nem lehet pontosan felrajzolni.
Három területen nagyon a károk Ruff szerint
A miniszter három területen különösen súlyosnak tartja az országot ért károkat. Az első a szabályok megszegésének normalizálódása: szerinte a jog nem mindenkire egyformán vonatkozott, az állam pedig egyre inkább egy szűk kör kiszolgálójává vált.
„A magyar államnak nem az a feladata, hogy a magyar államot védje, hanem az, hogy kiszolgáljon egy nagyon szűk kört” – mondta.
Példaként említette, hogy miközben az átlagos állampolgárok hosszú engedélyezési eljárásokkal szembesülhetnek, egyes nagyberuházások könnyebben jutnak előre. Második problémaként az ország alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő jellegű gazdaságát nevezte meg, amely szerinte kiszolgáltatott helyzetben tarthatja Magyarországot.
Harmadikként a klímaváltozással és a vízgazdálkodással kapcsolatos mulasztásokról beszélt. Úgy látja, a vízkészletek csökkenésére és a folyók vízhozamának változására korábban sem született megfelelő válasz, miközben az akkumulátorgyárak jelentős vízigénye tovább növeli a problémát. Szerinte az előző kormányzat nem készült fel arra, milyen következményekkel járhat mindez az ország jövőjére nézve.
A beszélgetésben szóba került a paksi erőmű működésének kérdése is. Ruff Bálint a kormány egyik fontos eredményének nevezte a paksi felújítási munkák elindítását, és bírálta azokat az ellenzéki reakciókat, amelyek szerinte a szükséges intézkedésekkel szemben fogalmazódtak meg.
Az Orbán-rendszer ideológiájáról
Ruff Bálint szerint a rendszer működésének megértéséhez hozzátartozik a társadalom tudatos megosztása is. Úgy véli, a Fidesz a 2002-es választási vereség után arra jutott, hogy a korábbi, „polgári Magyarországra” épülő politikai ajánlat önmagában nem elég a győzelemhez. A 2010 utáni politikában ezért egyre nagyobb szerepet kapott a szembenállás, a gyűlöletkeltés és az ezekre épülő propaganda.
A miniszter szerint a gyűlöletpropaganda nemcsak politikai célokat szolgált, hanem súlyos társadalmi károkat is okozott. Úgy látja, a közbeszédet mérgező kommunikáció hatása a gyermekeket, az idősebbeket és a teljes társadalmat érintette.
Az interjúban Orbán Viktor hatalomgyakorlásáról, a Karmelita kolostorról és a vaságy szimbolikájáról is szó esett. Ruff Bálint szerint a politikus számára az egyik legnagyobb veszély, ha elhiszi a saját maga által felépített történeteket. A hatalom szerinte torzíthatja az önképet, és azt az érzést keltheti, hogy a vezetőre már nem vonatkoznak a korlátok.
A múlt feltárása még nem ért véget
Ruff Bálint szerint nem elegendő néhány ügyet vagy szereplőt megnevezni: a teljes rendszer működését kell megérteni. Úgy fogalmazott, öt hónappal a kormányváltás után még nem látható minden összefüggés, a feltárás pedig történészi, szociológusi és társadalmi feladat is.
Azt is hangsúlyozta, hogy az elszámoltatás iránti igény nem kizárólag a Tisza Párt szavazóiban van jelen. Sokan szeretnék megérteni, mi történt az országban az elmúlt tizenhat évben, kik húztak hasznot a rendszerből, és kik működtették azt. A jogszerű vizsgálatok mellett szerinte a jóvátétel kérdésével is foglalkozni kell.
A beszélgetés kitért arra is, hogy az új vizsgálati szervezetet a Fidesz politikusai és támogatói az ÁVH-hoz hasonlítják. Ruff Bálint ezt hamis és indulatkeltő párhuzamnak tartja: szerinte egy jogállami keretek között működő, a korábbi és az esetleges jövőbeli jogsértések kivizsgálására létrehozott szervezetet nem lehet egy olyan történelmi intézményhez mérni, amelynek feladata emberek megfélemlítése, kínzása és megölése volt.
A múlt feldolgozását a demokrácia újratanulásával is összekapcsolta. „Kezdjük újratanulni a demokrácia működését” – mondta, hozzátéve, hogy a társadalomnak azt is újra meg kell tanulnia, hogyan lehet egymással vitatkozni és egyet nem érteni anélkül, hogy a másik felet ellenségnek tekintenénk.
Az előző ellenzék felelősségéről
Az interjúban szóba kerültek azok a korábbi ellenzéki politikusok is, akik Ruff Bálint szerint a 2014-es, 2018-as vagy 2022-es választások előtt nem tudták megteremteni a Fidesz leváltásának feltételeit. Úgy véli, korábban is lett volna lehetőség a kormányváltásra, és a kudarcoknak komoly következményei voltak az ország életére.
Ugyanakkor elutasítja az „óellenzéki” címkét: szerinte azok, akik korábban szavaztak a Fidesz ellen, ugyanúgy részei a változást akaró politikai közösségnek, mint azok, akik később csatlakoztak hozzá. A korábbi politikai szereplők személyes felelősségéről is beszélt, de azt mondta, ha van társadalmi támogatottságuk, új pártokkal és politikai ajánlatokkal visszatérhetnek a versengő demokráciába.
A választási rendszer átalakítása, az új alkotmány és egy esetleges előrehozott önkormányzati választás szintén szóba került. Ruff Bálint szerint ezekről politikai döntést kell hozni. Az önkormányzati választások időzítését illetően előbb azt tartaná fontosnak tisztázni, milyen lesz az új önkormányzati rendszer, és változnak-e a polgármesterek, illetve a képviselő-testületek jogosítványai. Az új alkotmány megerősítését népszavazáshoz kötné, és fontosnak tartja a társadalmi egyeztetést.
Így kérte fel Magyar Péter
A beszélgetés végén Ruff Bálint a miniszteri munkáról, a kormányzati tervek végrehajtásáról és a személyes felelősségről is beszélt. Elmondása szerint több konkrét célja van, amelyek megvalósításán a minisztériumi és kormányzati munkatársaival együtt dolgozik. Szerinte az egyik legfontosabb hiba az lenne, ha az új kormány a Fidesz hatalomgyakorlását tekintené mintának – akár úgy is, hogy annak működőnek tűnő elemeit próbálja átvenni.
Felidézte, hogy Magyar Péter azzal a feladattal kérte fel a kormányzati munkára: „amit eddig beszéltél, eddig mondtál, azt csináld meg a gyakorlatban”. Ruff szerint a korábbi elemzői és tanácsadói szerep után ez már egészen más felelősséget jelent, hiszen a döntéseknek a mindennapi életben is érezhető eredményeket kell hozniuk.
A miniszter arról is beszélt, hogy a hatalom könnyen megváltoztathatja az embert, ezért szüksége van a családja és a barátai visszajelzéseire. A miniszterség a családi életére is hatással van: kevés időt tud otthon tölteni, és igyekszik megőrizni azt az alapállást, hogy a hibáit elismerje, ne magyarázza ki, és ne veszítse el a kapcsolatát a valósággal.
Ruff Bálint a beszélgetésben így fogalmazta meg a saját politikai célját: „Abból a szempontból vagyok radikális, hogy szeretném azt, hogy a hazám egy normális hely legyen.” Szerinte a választóktól kapott felhatalmazás végrehajtása, az állam működésének helyreállítása és az elmúlt tizenhat év következményeinek feltárása egyaránt része ennek a feladatnak.