November 10-én, kedden Abu-Dzabiban újra tárgyalóasztalhoz ülnek Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői, hogy megpróbáljanak előrelépést elérni a több mint négy és fél éve tartó ukrajnai háború lezárásában.

A kétnapos, amerikai közvetítéssel zajló egyeztetés február óta az első ilyen találkozó, amelynek napirendjén a tűzszünet, a háború utáni biztonsági garanciák és a humanitárius kérdések szerepelnek.

Donald Trump amerikai elnök a múlt héten egy átfogó megállapodás lehetőségéről beszélt,

amely szerinte nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európa biztonságára is kiterjedhet.

Az amerikai tárgyalásokat Steve Witkoff és Jared Kushner vezeti, miközben Franciaország, Németország és az Európai Bizottság is képviselőket küld az Egyesült Arab Emírségekbe.

Moszkva ugyanakkor ellenzi az európai szereplők közvetlen részvételét az orosz–ukrán–amerikai tárgyalásokon, ezért az ukrán delegáció külön egyeztet szövetségeseivel. A legnagyobb nézeteltérést továbbra is a megszállt ukrán területek jövője jelenti: Oroszország területi engedményeket és Ukrajna NATO-tagságának kizárását követeli, míg Kijev elutasítja a területek feladását, és hiteles nemzetközi biztonsági garanciákat sürget.

A diplomáciai erőfeszítések ellenére a fronton és a hátországban sem csillapodtak a harcok.

Oroszország továbbra is ukrán városokat és energetikai létesítményeket támad, hogy a téli időszak előtt nyomás alá helyezze az ország áramellátását, miközben az ukrán hadsereg egyre több nagy hatótávolságú csapást mér orosz olajfinomítókra és más stratégiai létesítményekre. A korábban bejelentett, energetikai célpontokra vonatkozó támadási szünet rövid idő alatt összeomlott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében azt állította, hogy az ukrán erők a Donyeck megyei területek egy részének visszafoglalásával javították Kijev tárgyalási pozícióját, és az orosz hadsereg rendkívül súlyos veszteségeket szenved; Moszkva vitatja ezeket az állításokat.

A Reuters értesülése szerint amerikai tárgyalók területi kompromisszum lehetőségét is mérlegelik,

egy magas rangú ukrán tisztviselő azonban határozottan kizárta, hogy Kijev ilyen engedményekre készülne. Az abu-dzabi találkozó ezért elsősorban annak próbája lehet, sikerül-e közelíteni a felek álláspontját a tűzszünet feltételeiről és a hosszú távú biztonsági garanciákról. Egyelőre nincs jele annak, hogy a tárgyalások azonnali harctéri enyhülést eredményeznének.

+ −