A sajtótájékoztató videója
Friedrich Merz
Tisztelt hölgyeim és uraim, mindenkit üdvözlök ma és üdvözlöm Pétert is. Péter, már voltál itt júniusban, és nem sokkal a beiktatásod után, azóta a kormányod lenyűgöző tempóval vezetett be reformokat Magyarországon. Ezzel mindenki számára világossá teszed, hogy Magyarország ismét aktív tagja a magyar az európai népek európai családjának. És nem csak téged üdvözölhettelek itt ma, hanem a kormányod egy részét is. A tegnapi Európa-beszéded is bemutatta, milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz a magyar és a német történelem. Azért fontos volt számomra, hogy ebben a különleges formátumban is veled és országai több miniszterével is beszélhessünk az újrakezdésről, hiszen hatalmas feladatok állnak előttünk. A többéves pénzügyi keret vagy az MFF tárgyalásai döntőfázisba lépnek és a tárgyalásokat szeretnénk együtt minél hamarabb lezárni.
Fontos, hogy az MFF jövőképes legyen. Ehhez hozzátartozik az is, hogy
most Ukrajna pénzügyi támogatását nem csökkenthetjük, ugyanis az európai kollektív biztonság kérdése.
És ezáltal mindannyiunk ügye. Az MFF-nek ugyanakkor pénzügyileg vállalhatónak kell lenni minden tagállam számára, ezért azért az európai tanácselnök Costától, az új az ő javaslatától azt várom, hogy jelentős változásokat tartalmazzon, mert változtatások nélkül nem fogunk tudni megegyezni. Beszéltünk európai versenyképességről gazdaságaink számára, javítani akarjuk a keretfeltételeket és globális kereskedelmi partnerségek kiépítését célozzuk. Az európai bővítés mindkét ország számára egy fontos téma. És Magyarország nagyon elkötelezett a nyugat-balkáni államok csatlakozásában, és ha ők megérettek a csatlakozásra, akkor fontos, hogy azok csatlakozhassanak is.
Ezért is nagyon örvendetes, hogy Montenegróval rövidesen le tudjuk majd zárni a csatlakozási tárgyalásokat. Ukrajna és Moldova kérdésében szeretném, hogyha végre minden tárgyalási fejezetet meg tudnánk nyitni, bízom benne, hogy ez az év végéig sikerülni is fog, hiszen mindenki számára világos, hogy Oroszország továbbra is csak az erő nyelvét érti, ezért nekünk európaiaknak egységesen kell fellépnünk, készen kell állnunk, hogy komolyan tárgyaljunk, de arra is, hogy tovább növeljük a nyomást Oroszországra, és hosszú távon támogassuk Ukrajnát. És ehhez hozzátartozik az EU-tagság világos perspektívája is. Bilaterális kapcsolatainkban is új életet kívánunk lehelni, és ki akarjuk használni az az új kezdetből eredő lendületet.
Németország Magyarország legnagyobb bilaterális kereskedelmi partnere és Magyarország fontos kereskedelmi partner a mi számunkra is.
Ennek megfelelően igen nagy az érdeklődés az élénkülő kapcsolatok iránt akár a beszállító, akár az autóipari beszállítók területén, de más területeken is. És örülök neki, hogy ezen a területen is élénkülnek a kapcsolatok, és örülök a versenyfeltételek javulásának Budapesten. Németország és Németország és Magyarország vállalatai között a német gazdaság Közép-Kelet-Európa bizottságával folytatott keretek között ugyancsak felélénkülnek. Együtt kívánjuk az energiaforrásokat is tovább diverzifikálni. Felajánlottuk, hogy a német LNG terminálok területén felhalmozott szaktudásunkkal támogatjuk Magyarország leválását az orosz energiaimportról.
Végül pedig a védelmi együttműködésről: tovább kívánjuk ezt erősíteni. Különösen a légvédelem területén látunk potenciált. A haderők modernizálása, amelyet védelempolitikai párbeszéd kísér, jó lehetőséget kínál az együttműködés erősítésére. Zárásképpen pedig, és ez nekem nagyon fontos, hogy ezt megjegyezzem, a kulturális kapcsolatok az országaink között szintén megerősítésre kerülnek, például a 2028-as német-magyar kulturális évad formájában. Erről is beszéltünk a mai ebéd folyamán, és nagyon örülök neki, hogy a magyar kormánynak ugyanennyire fontos ennek a jó előkészítése, mint amennyire a német kormánynak is.
Köszönöm szépen, hogy ma itt voltál Berlinben és köszönöm, hogy eljöttél a kormányod jó részével ide hozzánk. eredményes közös munkát kívánok magunknak a következőkben is Magyarország és Németország között.
Magyar Péter
Szeretném megköszönni én is a kancellár úrnak, hogy már másodszor itt lehetünk a kormányunk megalakítása óta. Ez is jelzi a a kétoldalú kapcsolataink fontosságát és sikereit, hiszen előtte évekig nem volt ilyen bilaterális találkozó a két ország felső vezetése között. Most május óta ez a második, és egyrészt nagyon örülök, hogy itt lehettünk pont itt november 9-e környékén és után, hiszen ez egy rendkívül fontos nap a német nép életében. Ráadásul mi is nagyon büszkék vagyunk Magyarország részvételére ebben a történelmi eseményben, a német újraegyesítésben, a berlini fal leomlásában, amihez valahogy Magyarország is hozzátette a saját szerepét a pán-európai piknikkel.
Tegnap, ahogy a kancellár úr is említette, volt szerencsém egy Európa beszédet mondani a Konrad Adenauer Alapítvány meghívására, és ott is elmondtam, hogy milyen élénken él a magyar emberek emlékezetében az az időszak, '89 nyara, ősze, a határnyitás, a vasfüggöny lebontása, a berlini fal lebontása, és ezzel egy egységes Németország létrejötte, az egységes Európa felé vezető úton történő közös indulás. Úgyhogy ezért is örülök, hogy itt lehetek, másrészt meg örülök, hogy meghívhattam a kancellár urat Magyarországra, Budapestre és elfogadta a meghívást, és érkezik hozzánk valamikor tavasszal, amikor mind Berlin, mind Budapest sokkal szebb. Várjuk a kancellár urat, és hadd fűzzek egy pár észrevételt és kommentárt ahhoz, amit kancellár úr volt szíves elmondani.
Én azt hiszem, hogy minden adott,
a csillagok állása minden tekintetben adott ahhoz, hogy az egyébként is erős, történelmileg, kulturálisan, hagyományos értelemben is erős magyar-német kapcsolatok tovább erősödjenek.
Minden adott hozzá. A két társadalom, a két ország közötti bizalom, a gazdasági szereplők közötti bizalom, a német és a magyar befektetők közötti bizalom, illetőleg a politikai, felsővezetői bizalom is megvan. Erősek a magyar kapcsolatok. 65 milliárd euró fölött van a német-magyar kereskedelmi mérleg. Nagyon nagy német beruházások valósultak már meg Magyarországon, de egyetértettünk abban, hogy még bőven van lehetőség a fejlődésre, akár flagship projektekre, akár kisebb projektekre is.
És én is szeretném megköszönni egyébként, hogy a kancellár úr a végén megemlítette a kulturális együttműködés fontosságát is, és örülünk, hogy létrejön ez a német magyar kulturális évad 2028-ban, és egyéb területeken is, a lipcsei könyvvásárt említhetném, vagy a német magyar egyetemet, az Andrássy Egyetem működését, vagy az ifjúsági együttműködést. Ezek mind-mind megtartandó és fejlesztendő dolgok, hiszen van egy nagyon erős történelmi hagyománya a német-magyar együttműködésnek, és ezt kár lenne veszni hagyni, inkább fejleszteni kell a fiatalabb generációk életében is. Ahogy mondtam, november 9. egy fontos nap és egy jó kiindulási alap is. Jó volt itt lenni pont a Brandenburgi kapu mellett, és ilyen közel beszélni erről a történelmi eseményről. Kancellár úr nagyon fontos témákat hozott föl.
Örülök, hogy itt van velem a magyar kormány részéről a külügyminiszter asszony, a gazdasági miniszter, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter úr is, illetőleg a pénzügyminisztérium részéről az államtitkár úr és az európai főtanácsadóm is. Ez is jelzi, hogy milyen témákat beszéltünk át, milyen nyitott kérdéseket tudtunk megvitatni.
Említette kancellár úr a hétéves európai költségvetés előttünk álló tárgyalását. Most én elmegyek Berlinből, de ahogy kancellár úr is említette, csütörtököt és pénteket együtt töltjük, illetőleg még számtalan alkalommal fogunk találkozni ebben az évben. A cél nyilván az, hogy a 27 európai ország el tudjon fogadni egy ilyen költségvetést. Nem lesz egyszerű feladat.
Kancellár úr ismertette, hogy például Németországnak milyen elvárásai vannak.
Ezzel a költségvetéssel kapcsolatban nyilván minden országnak külön nemzeti érdeke van.
Talán nem okozok meglepetést azzal, hogy ha közép-európai országként Magyarországnak kissé eltérő érdekei vannak.
Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos politikák, amilyen az agrárpolitika, a kohéziós politika finanszírozása érdemben ne csökkenjen. És fontosnak tartjuk azt is, hogy módosuljon érdemben ez a költségvetési javaslat a saját forrásokat illetően, a befizetéseket illetően. Csak egy dolgot mondok, hogy
a jelenlegi javaslat alapján Magyarország lenne az egyik legnagyobb nettó befizető per kapita téren,
ami nyilvánvalóan egy kohéziós országnál nem elfogadható és nem ildomos.
Tehát van mit dolgozni még ezen a költségvetésen szerintem minden oldalról.
Tudják sokkal nálam sokkal tapasztaltabbak, hogy ez egy mennyire nehéz folyamat és hogy nothing is agreed until everything is agreed. Úgyhogy ott leszünk karácsony előtt. Lehet, hogy együtt fogunk még karácsonyozni is. Nem akarok ezzel senkit fenyegetni. Az Európai Tanács elnöke fenyegetett minket ezzel, hogyha nem lesz megállapodás, akkor együtt karácsonyozunk.
Mindenesetre Magyarország konstruktív partner lesz,
természetesen nem engedve a nemzeti érdekből, de hát szerintem ez minden európai vezetőre igaz.
Valóban beszéltünk versenyképességi kérdésekről, ahogy tegnap az Európa beszédemben is igyekeztem elmondani, beszélhetünk sokáig erről, hogy hogyan lehetnénk versenyképesebbek.
De hogyha az elszabaduló energiaárakkal, az energiabiztonsággal, az energiadiverzifikációval nem kezdünk valamit konkrétan, akkor akkor nagyon nehéz lesz az európai cégek versenyképességéről beszélni. Óriási feladataink vannak itt, és érezhető az európai emberek frusztrációja, sokszor elkeseredettsége, ami jogos, hiszen rengeteg országban jelentősen nőttek az energiaárak. Ezzel bizonyosan kezdenünk kell valamit. Említette a kancellár úr, hogy Magyarország dolgozik az energia-diverzifikáción, felajánlotta Németország az LNG-t, a németországi LNG-ellátást. Nyilván itt árkérdések vannak, meg kell egyeznünk.
Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több irányból jöjjön akár a gáz, akár a kőolaj, akár más energiaforrások,
és hogy persze versenyképesek legyenek az árak, hiszen a magyar kormány semmiképpen sem szeretne sem a cégeinkre, sem a magyar lakosságra nagyobb terheket róni. Sőt, ezt csökkenteni szeretnénk, hiszen a magyar cégek jelenleg elképesztően magas energiaárakkal szembesülnek, rontva ezzel természetesen a versenyképességüket. Kancellár úr volt szíves megemlíteni a bővítést és azt, hogy Magyarország számára milyen kiemelten fontos a nyugat-balkáni országok támogatása ebben a folyamatban. Mi büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország egyfajta stabilizátori szerepet lát el a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatban. Természetesen történelmi okokból jól ismerjük a nyugat-balkáni országokat.
Mondhatom, hogy nagyon jó viszonyban vagyunk szerencsére kivétel nélkül minden nyugat-balkáni országgal. Nekem is volt szerencsém tárgyalni már a nyugat-balkáni országok vezetőivel. Mindketten, sőt sokan láttuk a szerbiai választás eredményét. Volt szerencsém elsőként gratulálni telefonon a a Student List vezetőinek, az új szerbiai kormányerő vezetőinek, és innen is üzenem nekik, hogy Szerbia számíthat Magyarországra, az új szerb vezetés számíthat Magyarországra, ott leszünk, segítjük őket, akár az európai integrációról van szó, az uniós csatlakozási folyamatról, akár más kérdésekben is. És örömmel fogom egyik elsőként meglátogatni Belgrádban az új vezetést, vagy meghívni őket Budapestre, és egyébként ugyanezt fogom tenni a nyugat-balkáni országokkal, ahol végig fogom látogatni őket, és
ha kell, nagyon hangosan fogom képviselni Brüsszelben, az Európai Unióban a nyugat-balkáni bővítés felgyorsításának szükségességét.
Nagyon jó jel, hogy Montenegro rövidesen csatlakozhat az Unióhoz, illetőleg, hogy történtek előrelépések, de azt gondolom, hogy még nagyon nagy adóssága van Európának e tekintetben. Örülök, hogy Németországgal ebben teljesen egy oldalon állunk. A berlini folyamat is erről szól. Németország is promotálja és támogatja minden téren a nyugat-balkáni országok felvételét, de azt hiszem, hogy Magyarország is érdemi segítséget fog tudni nyújtani ebben a tekintetben. Ukrajna és Moldova kapcsán hadd mondjam el, hogy ugye egyrészt találkoztam Brüsszelben Zelenszkij elnökkel, és egy új kezdetben állapodtunk meg.
Szerencsére jól zajlik az ukrán-magyar megállapodás szerint a kisebbségek, a magyar kisebbségek jogainak visszaállítása. Ha az oktatásról beszélünk, még sok mindent végre kell hajtani, teljesíteni kell, de ez kezdetnek szerintem egy nagyon jó lépés volt. Miniszteri szinten folytatódik az egyeztetés gazdasági és más együttműködésekről is. És aztán reméljük, hogy majd lesz egy további találkozó is. Moldova kapcsán el tudom mondani, hogy találkoztam ott is az elnökasszonnyal, és meggyőződtem arról, hogy mennyire sok mindent tesz azért Moldova és tett már eddig, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. És biztosítottam a moldáv népet is arról, hogy Magyarország támogatja az integrációjukat. Nem vagyok róla meggyőződve egyébként, hogy ez az összekötés, ami Ukrajna és Moldova között van, ez az úgynevezett coupling, ez létezik.
Én azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne mindenkinek azt elismerni, hogy merit based, érdemalapú csatlakozásra van szükség. Ezzel tudjuk megőrizni a hitelességét, a transzparenciáját és a megbízhatóságát a bővítési folyamatnak. Én szerintem mindig akkor kell megnyitni egy fejezetet vagy klasztert, hogyha az adott ország készen áll erre. Az biztos, hogy például Moldova készen áll, az biztos, hogy több nyugat balkáni ország készen áll. És az is biztos, hogyha bárki készen lesz erre, akkor Magyarország ezt nem fogja semmiképpen sem megakadályozni, hiszen értjük azt, hogy ebben a nehéz, nagyon törékeny nemzetközi helyzetben, biztonságpolitikai helyzetben az Európai Unió érdeke is ezen tagállamoknak a felvétele, hiszen ahol nincs ott az Európai Unió, ott vannak mások.
Ez azért jó, hogyha nem felejtjük el, és ez nem csak Ukrajnára igaz, hanem például a Nyugat-Balkánra is. Úgyhogy nem csak az ő érdekük, hanem a mi érdekünk is. Nagyon sok mindenről beszéltünk.
Kancellár úr említette a védelempolitikát. Való igaz, a SAFE hitel kapcsán tudunk közösen dolgozni. Jelenleg is ott vannak a német védelmi ipari vállalatok Magyarországon. Ezeket tudjuk felpörgetni, még gyümölcsözőbbé tudni tenni ezeket a beruházásokat, illetőleg tudunk újabb joint venture beruházásokat csinálni a német tapasztalatra, technológiai tudásra és a magyar munkaerőre és tudásra alapozva.
Minden területen abban állapodtunk meg, legyen az turizmus vagy éppen autógyártás, hogy a meglévő befektetéseket, a meglévő kapacitásokat még inkább felpörgetjük,
hiszen ez Németország és Magyarország érdeke is, a német vállalatok és a magyar vállalatok érdeke is. Rengeteg kihívással nézünk szemben, nem csak itt Németországban, Magyarországon is, hiszen mi például most fogadjuk el majd az első költségvetését Magyarországnak a választások után, nagyon nehéz örökséget vettünk át. Csak egy egy-két számot 8,3%-os költségvetési hiánnyal vettük át a költségvetést.
Ezt fogjuk csökkenteni 4,9%-ra, és ez még nyilván magas, ezt még tovább kell csökkentenünk, de eközben két és fél millió embernek csökkentjük az adófizetési kötelezettségét, megduplázzuk a családi pótlék összegét, sok százezer magyar állami alkalmazottnak, tanárnak, egészségügyi szakdolgozónak, szociális munkásnak, rendvédelmi dolgozónak emeljük jelentős mértékben a fizetését, és eközben stabilizáljuk a költségvetést is. Hallottam, hogy Németországban is jelenleg zajlanak a költségvetési tárgyalások. Azt gondolom, hogy ugyanez nehéz, de mi még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint néhány európai kollégánk, remélem, hogy ez így is marad, és Magyarország sikeres lesz ebben a kérdésben is.
Köszönjük, hogy itt lehetünk. Németország és a német nép mindig számíthat Magyarországra. Köszönjük szépen.
Újságírói kérdés
Kancellár úr, az Antonio Costának küldött levelében azt írta, hogy Ukrajna támogatásához valamennyi uniós tagállamnak méltányos mértékben kell hozzájárulnia, és a további pénzügyi támogatásokat is kvázi ehhez kötötte, ennek a kérdésnek a rendezéséhez. A magyar sajtó egy része ezt már kvázi ultimátumként értelmezte, és az időzítést is úgymond nem tartották véletlennek, hogy pont a mai találkozó előtt jött ez ki. Robert Fico egyenesen zsarolásnak is nevezte ezt egyébként, ezt a levelet: hogy kommentálná ezt, valóban ultimátumról van-e szó, illetve mi történik, hogy ha egyes tagállamok például Magyarország végül nem járul hozzá Ukrajna pénzügyi támogatásához?
És ugyanebben a témában kérdezném a miniszterelnök urat is, hogy ha valóban ez a német álláspont, akkor Magyarország milyen feltételekkel szavazná meg Ukrajna pénzügyi támogatását? Ön is említette már például, hogy az mezőgazdasági támogatásokat, illetve a kohéziós támogatást, amelynek ugye a magyar költségvetésben égető szükség lenne. Hogyha például ezeket megkapná Magyarország, akkor például hozzájárulná-e Ukrajna pénzügyi támogatásához?.
Friedrich Merz
Valóban nagyon nehéz tárgyalások előtt állunk az Európai Unióban az középtávú pénzügyi keret tekintetében is, de azt is tudjuk, hogy 2027-ig nem fogjuk tudni ezt mind... Eldönteni kell, hogy legyen egy ilyen felépítési fázis, hogy mindent meg tudjunk beszélni. Tudjuk azt is, hogy cselekvéskényszer van, és tudom azt is, hogy más kormányokkal vannak közös problémáink. Kettő téma fontos számunkra. Az egyik az új prioritások megállapítása, ez a közös akaratunk, és szeretnénk, és azt jelenti a prioritások megállapítása, hogy a korábbi prioritások esetleg hátrább csúsznak, és az újabb prioritások pedig a versenyképesség és a védelem. Ezeken a területeken többet kell tennünk, mint korábban.
A másik előfeltétele pedig annak, hogy létrehozzuk ezt a gazdasági megállapodást, az az, hogy
éveken keresztül támogattuk az ukrán kormányt. Ez egy közös feladat. Az Európai Unió közös feladata.
Ezt mi mindig is így értettük. Az elmúlt évek Ukrajna politikát így politikáját így alakítottuk ki. És ezért az a kérdés, hogy Ukrajnát hogyan fogjuk az elkövetkezendő években adott esetben finanszírozni. Ez egy fontos kérdés. Azaz úgy döntöttünk a tavalyi évben, hogy 24-en a 27 államból, hogy szorosabban együttműködünk Ukrajna támogatásában, de úgy gondolom, hogy ez nem egy jó opció, hogy ezen az úton haladjunk tovább.
Az Ukrajna-politika legyen a teljes mértékben az Európai Unió költségvetésében benne.
Tudom, hogy vannak más vélemények és legalább négy állam másként gondolja, de mindenképpen fontos, hogy beszéljünk erről.
És Magyar Péter és én nyíltan beszéltünk erről a kérdésről. Tudom, hogy ez egy belpolitikai kérdés is Magyarország számára, és ezt tiszteletben is tartjuk, de a másik irányba azonban mint a legnagyobb befizetője az Európai Uniónak és persze egy olyan ország, amely messze a legnagyobb támogatója Ukrajnának, úgy gondolom, hogy mindenképpen tisztáznia kell ezt a két államnak ezt a kérdést, és ezt erre sor is fog kerülni az elkövetkezendő hetekben, napokban.
Magyar Péter
Köszönöm szépen én is a kérdést. Hadd közelítsem meg egy kicsit távolabbról a dolgot. Szeretném elmondani önnek önöknek, hogy ugye itt nem csak Ukrajnát kell támogatni, az egész európai biztonsági rendszert kell támogatni, és különböző tagállamok különbözőképpen veszik ki a feladataikat, a részüket ebből a feladatból. Nyilván különböző nagysággal, pénzügyi lehetőségekkel, felkészültséggel rendelkeznek a tagállamok. Különböző geográfiai helyzetben is vannak.
Magyarország ugye évek óta, de tulajdonképpen a migrációs válság kitörése óta óriási emberi és anyagi költségvetési erőforrásokat fordít Európa külső határának a védelmére.
És nem csak a kerítés felépítésére gondolok, hanem nyilván itt óriási emberi logisztikai, rendvédelmi feladataink vannak. Mi ezt egy nagyon fontos feladatnak tartjuk.
Nem kaptunk ezért tulajdonképpen semmilyen támogatást, semmilyen viszonzást az Európai Uniótól. Több milliárd euróba került ez a feladat a 11 év alatt.
Bizonyosan annyit kaptunk, hogy napi 1 millió eurós büntetést még fizethetnek a magyar emberek.
Ez összességében 1 milliárd eurójába került eddig Magyarországnak, egyébként korábban is beszéltünk erről, amikor itt voltunk júniusban, akkor is beszéltünk arról, hogy 1 milliárd euróba kerül, hogy védjük a külső határokat, és hogy egy korábbi jogi és politikai környezetben hozott európai bírósági ítélet alapján fizetnünk kell.
Én nagyon remélem, hogy még ebben az évben le tudjuk zárni ezt a kérdést. konstruktív tárgyalásokat folytatunk az Európai Bizottság képviselőivel, a magyar kormány bevonásával, hogy megtaláljuk azt a megoldást, hogy továbbra is ugyanilyen eredményességgel tudjuk védeni Magyarország és ezzel Európa külső határait, és hogy végre ne kelljen fizetnünk ezt az 1 millió eurót. Hadd mondjam el, hogy
Magyarország rendkívül aktív szerepet játszik mind a NATO-ban, mind az európai erők tekintetében.
A Nyugat-Balkánon beszélhetünk akár Koszovóról, akár Bosznia Hercegovináról. Nem csak Ukrajnában kell védeni az európai biztonságot, hanem több helyen is, hiszen ahol nincs ott Európa, ahogy említettem, ott ott vannak más erők. És ebben a tekintetben például a Bundeswehrt is segítettük, és leváltottuk több területen a Nyugat-Balkánon.
És egyébként fantasztikusan működünk együtt. Magyarország ellátja és ellátta a NATO és az Európai Unió keleti határának a védelmét, a balti országok légterének a védelmét. Korábban is elláttuk és most is felajánlottuk ebben a segítségünket. És ugyan nincs erre idő, de nagyon szívesen felsorolnám, hogy Magyarország az utóbbi években milyen segítséget nyújtott például Ukrajnának, hogy sok tízezer ukrán menekültet fogadott be Magyarország, most is több ezer gyermek van Magyarországon. Én magam személyesen is, az én családom is befogadott ukrajnai kárpátaljai magyar menekülteket, illetőleg Kijevből érkezett fiatalokat a háború legelején. Én magam jártam Kijevben 2024-ben, amikor lebombázták Putyinék a legnagyobb európai gyerekkórházat. Elvittem a magyar emberek humanitárius segítségét.
Magyarország itt több oldalon sorolja föl, hogy a korábbi években még az előző kormány alatt is milyen humanitárius és egyéb segítséget nyújtott Ukrajnának. És ezt természetesen készek vagyunk folytatni, ahogy a kapcsolatok javítását is. És ezért szerintem mindkét fél megtesz nagyon sokat. Nagyon mélyről indulunk terhelt örökséggel, azt mindenki tudja.
Hadd jelezzem itt nagyon diplomatikusan, udvariasan, de mégis határozottan,
mint magyar miniszterelnök, hogy én nem tartom azt feltétlenül jó iránynak,
hogyha az európai költségvetést, ugye hétéves költségvetést, ami azért végső soron az Európai Unióról szól, európai, német és magyar gazdákról, francia és olasz és magyar és német diákokról, cégekről, KKV-król és az ő fejlesztésükről, segítségükről, akkor ezt bármilyen módon egy másik ügyhöz hozzákötjük.
Lehet, nyilván politikában sok mindent lehet csinálni.
Én ezt nem fogom föl zsarolásnak, tehát én nem használok ilyen szavakat,
hiszen minden mindennel összefügg a mai világban, de én azt gondolom, hogy ennek nincs feltétlenül kifele biztos, hogy jó üzenete.
Mi ott leszünk a tárgyalóasztalnál, és és ahogy ezt ahogy kancellár úr is mondta, teljesen őszintén beszéltünk egymással, és én elmondtam a mi érveinket. Korábban Brüsszelben is, amikor meglepetésünkre felmerült már ez az ügy, akkor ott is elmondtuk az érveinket. Valóban Magyarország számára ez nem elfogadható, hogy akár 1 milliárd eurót vagy több hitelt kelljen fölvenni, vagy garanciát nyújtani. Az elején azzal kezdtem, hogy hogy milyen nehézségekkel küzd a magyar költségvetés, hogy egy 8,3%-os hiányt örököltünk, azt kell lejjebb vinnünk.
Ilyen tekintetben nyilván ez számunkra nem megengedhető belpolitikai okokból, de fogunk tárgyalni Berlinben is, Dublinban is és Brüsszelben is, és fogunk megoldást találni az uniós költségvetésre, biztos vagyok benne.