Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 81. közgyűlésén New Yorkban Baka András köztársasági elnök is felszólalt. Beszédében az ENSZ működésének problémáiról, a jogállamiságról, az új politikai többség felelősségéről, az elszámoltatásról, valamint az orosz–ukrán háborúról is beszélt.
A köztársasági elnök szerint az ENSZ bizalmi válságban van, mivel gyakran nem képes megfelelően fellépni akkor, amikor nagyhatalmak vagy szövetségeseik megszegik a nemzetközi szabályokat. Baka András szerint azonban az ENSZ-re továbbra is szükség van.
Baka szerint a nemzetközi szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy igazságosan és minden állammal szemben azonos elvek alapján működjön. Mint mondta, egyetlen ország sem állhat a jog felett, és a szövetségeseket sem lehet más mércével mérni.
„A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell”
Baka András beszédében saját bírói pályafutására is kitért. Mint fogalmazott: „Életem nagy részében bíróként dolgoztam, Magyarországon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ez a munka egy egyszerű tanulságra tanított meg: a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell.” Hozzátette: köztársasági elnökként ezt a meggyőződést fogja követni, és védeni fogja az Alkotmányt, az intézmények szabadságát, valamint minden magyar állampolgár méltóságát.
A beszédben külön hangsúlyt kapott az állam politikai semlegességének kérdése. Baka András szerint az állam nem válhat egyetlen politikai oldal tulajdonává.
„Az állam a kormánypártiaké, az ellenzékieké, és azoké is, akik teljesen elvesztették a bizalmukat a politikában. Nem engedhető meg, hogy egy új politikai többség az állam új tulajdonosává váljon.”
A köztársasági elnök szerint a demokratikus megújulásnak nem merülhet ki pusztán a kormányváltásban. Beszédében jogállamiságot, a bíróságok nyomásgyakorlástól mentes működését, a sajtó hatalommal szembeni ellenőrző szerepét és a közpénzek közjó érdekében történő felhasználását nevezte meg.
Elszámoltatás igen, bosszú nem
Baka András az elszámoltatás kérdéséről is beszélt. Szerinte a korrupciót és a hatalommal való visszaélést követnie kell az elszámoltatásnak, ugyanakkor ennek nem szabad politikai bosszúvá válnia.
„A korrupciót és a hatalommal való visszaélést elszámoltatásnak kell követnie. De a bosszúállás nem megengedhető.”
A köztársasági elnök szerint az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré, és egy demokratikus állam nem korrigálhatja a múlt hibáit úgy, hogy közben ugyanazokat a hibákat ismétli meg.
„Ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkoznia azokra, akik tegnap kormányoztak, azokra, akik ma kormányoznak, és azokra, akik holnap kormányozhatnak.”
1956 és Ukrajna
Beszédében Baka András az 1956-os magyar forradalom és Ukrajna jelenlegi helyzete között is párhuzamot vont. Felidézte, hogy Magyarország 1956-ban a szabadságáért küzdött, miközben a szovjet hadsereg beavatkozott, és az ENSZ akkor nem tudta megvédeni a magyarokat. Az elnök szerint ma Ukrajna küzd a függetlenségéért és szabadságáért, ezért a nemzetközi közösségnek támogatnia kell az országot.
Közel-Kelet és migráció
Baka András a közel-keleti konfliktusról is beszélt. A nemzetközi jog és a humanitárius szempontok betartását sürgette, és arról beszélt, hogy az izraeliek és a palesztinok biztonságát és méltóságát egyaránt tiszteletben kell tartani.
A migrációval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az államoknak joguk van megvédeni határaikat és fellépni az illegális migrációval, illetve a hozzá kapcsolódó bűnözői hálózatokkal szemben, miközben a menedékkérők és menekültek emberi méltóságát és a nemzetközi jogot is tiszteletben kell tartani.
Baka András beszéde végén a bizalom fontosságáról beszélt. Szerinte a bizalmat nem lehet követelni, azt ki kell érdemelni. Magyarországnak pedig szerepet kell vállalnia abban, hogy a nemzetközi együttműködésbe vetett bizalom helyreálljon.
