Balog Zoltán egy MTI-hez eljuttatott közleményben fejtette ki álláspontját a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatójának kitüntetéséről.
Balog azt állítja, hogy Vásárhelyi Jánost, a Bicskei Gyermekotthon igazgatóját
abban a tudatban javasolta állami kitüntetésre, hogy őt a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja, és vele szemben nincs kizáró ok.
A korábbi miniszter, jelenleg református püspök közleményében jelezte, a kitüntetési indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem az ő feladata volt, és miniszterként a 9 lépcsős felterjesztés 7. szintjén döntött arról. Azt is írta, miután jelzést kapott a bicskei gyermekotthonban gyanakvásra okot adó esetekről, azonnali vizsgálatot kért.
Hét lépcső
Balog Zoltán Magyar Péter hétfői, napirend előtti felszólalására reagált, amelyben a miniszterelnök kifogásolta, hogy Orbán Viktor volt kormányfő 2016-ban Balog Zoltán javaslatára terjesztette fel kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon később pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatóját; holott a miniszterelnök szerint tudott arról, hogy a férfival kapcsolatban rendőrségi és ombudsmani vizsgálat zajlott.
Balog azt írta: szeretné a kitüntetés felterjesztésének a menetét megvilágítani úgy, hogy abban a személyes felelősségét is tisztázza.
Felidézte: 2016. augusztus 20. alkalmából Vásárhelyi János, a Bicskei Gyermekotthon igazgatója a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta. Ennek indítványozója a szakterület intézményrendszerének vezetője, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője (2. szint) volt, akihez a javaslat az illetékes megyei igazgatóságtól érkezett (1. szint). Az indítványban kizárólag szakmai méltatás szerepelt, és az érintett igazgató intézményében 2011-2012-ben végzett vizsgálatról nem tartalmazott információt.
Az említett vizsgálat idején az érintett gyermekotthon a főváros fenntartásában volt. A rendőrség nyomozást megszüntető határozata azt tartalmazta, hogy bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. Ennek anyagát a 2012-2013-as években zajló állami fenntartásba vétel alkalmával az előző fenntartó a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak nem adta át.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) érkező kitüntetési indítványt az illetékes főosztály (3. szint) támogatólag küldte tovább a helyettes államtitkárságra (4. szint), onnan a szakmai államtitkárságon keresztül (5. szint), a politikai államtitkárság ellenőrzése után (6. szint),
ugyancsak támogatva érkezett a miniszteri kabinethez, hozzávetőlegesen 150 másik kitüntetési javaslattal.
Balog Zoltán ismertette: ezen a 7. szinten, a miniszteri kabinet dönt azokról a problémás esetekről, amelyekkel kapcsolatban valamelyik korábbi szinten kifogás merült fel. A Vásárhelyi Jánosra vonatkozó indítvány azonban nem szerepelt a kifogásolt felterjesztések között.
Ellenőrizték, amennyire tudták
Így azt támogatva küldte tovább Balog mint javaslattételre jogosult személy (7. szint) a Miniszterelnökségen működő Kitüntetési Bizottsághoz (8. szint), melynek feladata az összehangolt ajánlás készítése a miniszterelnök részére. Ennek a bizottságnak tagjai a miniszterek és a Sándor-palota egy delegáltja.
Hozzátette: ennek a bizottságnak van lehetősége ellenőrizni, szerepel-e a javasolt személy a bűnügyi nyilvántartásban, ami a kitüntetés kizáró oka. Vásárhelyi János nem szerepelt.
A miniszterelnök mint előterjesztő küldheti tovább az elismerésre ajánlott személyeket, évente ezres nagyságrendben a köztársasági elnöknek,
aki a kitüntetés adományozója.
„2016-ban Vásárhelyi Jánost, Bicske város díszpolgárát, a főváros Bárczy István-díjának tulajdonosát, abban a tudatban javasoltam a legalacsonyabb megítélhető állami kitüntetésre, melyből évente 250 adható, hogy őt a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja s vele kapcsolatban nincs kizáró ok. Az érintettet személyesen nem ismertem, vele sem akkor, sem azóta nem találkoztam. A vele kapcsolatos kitüntetési indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem az én feladatom volt. Ez természetesen nem ment fel a 7. szinti javaslattétel felelőssége alól” – fogalmazott.
Balog Zoltán úgy folytatta: amikor alig egy hónappal a kitüntetés átadása után civil forrásból jelzést kapott a bicskei gyermekotthonban gyanakvásra okot adó esetekről, szexuális molesztálásról,
az illetékes szakterületet azonnali vizsgálatra kérte.
A vizsgálat során az igazgatót feljelentették, felfüggesztették, az otthonból kiköltöztették, és végül a rendőrségi nyomozás eredményeként bíróság elé került, és 8 év fegyházbüntetést kapott.
Azt is írta: a nyomozást a minisztérium munkatársai aktívan segítették.
„A gyermekbántalmazások esetei – a sajtó nyilvánossága és más, a feltárást segítő körülmények mellett – éppen azért derülhettek ki, mert a minisztériumban 2013-tól hathatós intézkedéseket hoztunk a független gyermekvédelmi gyám intézményének létrehozására. A korábban kudarcba fulladt vizsgálatok és jelzések után az akkor vezetésem alatt álló Emmi szakembereinek, szakpolitikai vezetőinek, protokolljainak és más intézkedéseinek köszönhetően növekedett meg jelentősen a gyermekotthoni visszaélések felderítésének száma” – fogalmazott Balog Zoltán.
Hozzátette: amennyiben a gyermekvédelem átalakításának 2018 nyarán lezárult miniszteri időszakában (2012-2018) végzett munkájáról az illetékes parlamenti vizsgálóbizottság további információkat kíván szerezni, áll rendelkezésükre.
Nyitókép forrása: Balog Zoltán Fb