Az Orbán-rendszer hű elitje és legfőbb haszonélvezője az a diplomás elit volt, amely most, a rendszer bukása után az akadémiai szférában dolgozna tovább. Szabályozni kellene etikailag ki, milyen feltételekkel dolgozhat szakértőként, tanárként tudományos területen.
(...)
A választás következményeinek érvényesítése, a rendszerváltás megvalósítása azonban nagyrészt az elit felelőssége lesz. Jogászok és közgazdászok tárják fel a visszaéléseket, újságírók gondoskodnak arról, hogy a politikai hatalom új képviselői tényleg a köz érdekében dolgozzanak, társadalomtudósok próbálják megérteni, mi történt velünk az elmúlt évtizedekben. A köz érdekeit is szem előtt tartó vállalkozók, mérnökök, orvosok, tanárok kellenek egy élhető, szerethető ország újjáépítéséhez és működtetéséhez.
Az elit azonban az elmúlt 16 év működtetésében is meghatározó szerepet játszott. Orbán, mint minden jó populista, hatékonyan jelölte ki a „liberális elit” újabb és újabb csoportjait a társadalom ellenségeként, de eközben használta is a magukat gátlástalanul felkínáló jogászokat, közgazdászokat, egykori újságírókat, vállalkozókat, mérnököket, orvosokat és tanárokat a saját rendszerének fenntartása és családi gazdagodása érdekében.
Az Orbán-hű elit volt a rendszer legnagyobb haszonélvezője. Ők nem egy zsák krumpliért adták el magukat. Gátlástalanságuk és elvtelenségük jutalma a jachttól a rektori székekig meglehetősen változatos volt.
(...)