GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Földművelésügyi Minisztérium változó elnevezésével kapcsolatban két módosító javaslat érkezett, amelyek az összefoglaló jelentés 3. és 7. pontjában találhatóak; mind a kettőt a 19/9. szám alatt nyújtotta be Lamperth Mónika képviselő hölgy és Pozsgai Balázs képviselő úr. Javaslatuk szerint a minisztérium jövőbeni elnevezése ne Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legyen, hanem Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium.

Az általuk javasolt elnevezés meglehetősen hasonlít a minisztérium 1990 előtti elnevezésére, amely Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt. A minisztérium elnevezése 1990-től, a rendszerváltás óta változatlan volt; '94 és '98 között is a Földművelésügyi Minisztérium nevet viselte, mert ez felelt meg a magyar hagyományoknak, és ez felelt meg leginkább a szakma elvárásai szerint a minisztérium tevékenységének.

A minisztérium elnevezésére vonatkozóan azonban már korábban voltak javaslatok, változtatási igények, mégpedig akkor, amikor 1997 elején a Nemzeti Agrárkerekasztal keretében megkezdődött a nemzeti agrárprogram vitája. Ott ugyanis fölmerült, hogy a jövőben a minisztérium rendelkezzen a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre fordítható költségvetési forrásokkal, és ezeket a forrásokat egy agrártörvény biztosítsa; egy agrártörvény keretében legyen kimondva, hogy ezeknek a forrásoknak a nagysága hogyan aránylik a GDP mindenkori nagyságához. A vita akkor azon alakult ki, hogy a szakma és az ellenzéki pártok úgy ítélték meg, hogy ezeket a forrásokat egyöntetűen a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell telepíteni, és ennek értelmében a Földművelésügyi Minisztérium nevét is érdemes lenne "vidékfejlesztési" megnevezéssel kiegészíteni. Az akkori kormánypártok erre kevés hajlandóságot mutattak, hiszen arra utaltak, hogy a vidékfejlesztés akkor a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozott, és politikailag nehezen oldható meg, hogy ez a terület a Földművelésügyi Minisztériumhoz átkerüljön. Pedig már ebben az időben is a Földművelésügyi Minisztériumban foglalkoztak a vidékfejlesztés ügyeivel, hiszen a minisztériumon belül létezett egy földművelésügyi hivatal és vidékfejlesztési főosztály, amelynek a keretén belül egy osztályvezető foglalkozott a vidékfejlesztés ügyével. Sőt az európai uniós csatlakozási tárgyalásokra felkészítő munkacsoportokon belül is létezett egy, a strukturális alapokkal foglalkozó munkacsoport. Tudjuk, hogy az Európai Unióban a strukturális alapok működésének egyik kiemelt feladata éppen a vidékfejlesztéssel való foglalkozás, illetve a vidékfejlesztés finanszírozása.

Az Európai Unióban megfigyelhető tendencia, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés ügye egyre inkább összekapcsolódik, és talán ennek az eredménye az, hogy az Európai Unió mezőgazdasági főbiztosa egyben vidékfejlesztési főbiztos is, így is hívják. Éppen ezért az Európai Unióban is terjed ez az elnevezés a mezőgazdasági szakigazgatásban; az Európai Unió várható reformja, az Agenda 2000 elnevezésű bizottsági anyag szerint is ebbe az irányba fog haladni.

Kérem, engedjék meg, megvilágosítandó ezt az ügyet, hogy felolvassam a most leköszönő kormány egyik kiadványát, amely az Európai Unió várható mezőgazdasági reformjáról szól. Eszerint a vidékfejlesztési intézkedések két fő csoportra oszthatóak, először: az 1992-es intézkedéseket kísérő intézkedések, így különösképpen az agrárkörnyezet, az erdősítés, a gazdák korai nyugdíjazása, kiegészítve a kedvezőtlen mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályozással. Másodszor: a modernizációt és a diverzifikációt szolgáló intézkedések, a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos beruházások, a fiatal farmerek pályakezdése, a gazdák képzése, az élelmiszer-feldolgozó kapacitással és a marketinggel kapcsolatos támogatás, többlettámogatás az erdőgazdálkodásra, illetve a mezőgazdaság adaptációjára és átalakítására a vidékfejlesztéssel összefüggésben.

Ebből az idézetből is kiderül: az európai uniós tagságunk megköveteli, hogy a mezőgazdaság ügyein belül a vidékfejlesztés hangsúlyos elbánást élvezzen.

(10.40)

Látható, hogy ha az Európai Unió tagjává leszünk, a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést össze kell kapcsolnunk, hiszen ez az Európai Unióban ma már szorosan összekapcsolóik. A tárgyalások sikere nem csupán azon múlik, hogy hogyan fogunk tudni tárgyalni, hanem azon is, hogy a tárgyalásokon elért eredmények kiaknázásának érdekében a magyar államigazgatást át tudjuk-e alakítani olyan módon, hogy az Európai Uniótól a tárgyalásokon elnyert támogatásokat a magyar mezőgazdasági szakigazgatás föl tudja venni, ezek hazai alkalmazhatóságát, a gazdálkodók által való elérthetőségét biztosítsa. Úgy ítélem meg, hogy e célokat leginkább az szolgálja, ha a Földművelésügyi Minisztérium feladatköre a vidékfejlesztés feladatával kiegészül, és ez az elnevezésében is megjelenik.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldali padsorokban.)

Forrás: parlament.hu