LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Én is Sasvári Szilárd képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Az egyik: úgy fogalmazott, hogy két oldal áll egymással szemben a minisztérium elnevezése körüli vitában. Az egyik oldalon vannak a hagyománytisztelők, a másik oldalon pedig azok, akik a hagyományokat csupán - ha jól értettem - kőhalomnak tekintik; ebbe a szóképbe még belemennék egy picit.

Én is azt hiszem, hogy két oldal áll egymással szemben: az egyik oldal a kormányszerkezeti javaslatban megfogalmazott terminus alkotója, a másik oldalon viszont a magyar nyelv áll. A magyar nyelv szabályai szerint tudniillik az örökség valami olyan, múltban létrehozott dolog, amit ránk hagynak, örökké él - ezért hívják örökségnek -, de semmiképpen sem azonosítható olyan dologgal és termékkel, amit most, ma folyamatban hozunk létre - abból később lesz örökség. Az örökség szó ilyen kiterjesztését a magyar nyelv nem ismeri. Ha ismerné, akkor például apolitikai örökség már megszületett részének kellene tekintenem Sasvári Szilárd úr hozzászólását is. Őt ugyan nagyra becsülöm, de felteszem, hogy ő sem így akarná használni a terminust. Amennyiben tehát vita van az örökség szó használatában a két oldal között, akkor szíveskedjék a másik oldalnak a magyar nyelvet tekinteni és a vitát azzal lefolytatni.

A másik megjegyzésem: elhangzott itt egy verssor - a nemzeti kulturális örökség fontos részére való utalás - a "kőhalom" szóval. Én is azt hiszem, hogy nemzeti kulturális örökségünknek része például a klasszikus idézet, a "Vár állott, most kőhalom;". Aki ezt az idézetet ismeri, pontosan tudja, hogy kőhalmot nem építenek. (Derültség a jobb oldalon.) Kőhalom lesz valamiből, ami valaha vár volt. A nemzeti kulturális örökség ápolásának éppen az az értelme, hogy a vár várként maradjon meg. Aki tehát valóban ismeri a nemzeti kulturális örökséget, az nem gondolja, hogy lehet olyanokról beszélni, akik kőhalmot építenek, és lehet olyanokról beszélni, akik várat építenek.(Sasvári Szilárd: Azt gondolom, hogy lehet.) Elnézést, ebben egy picike irónia volt.

De ha az hangzott el a minisztérium létrehozásának indoklásaként, hogy ez a nemzeti kultúra egységét reprezentálja - amely egy érdekes indoklás, mert eddig nem tudtam, hogy szó volt a tervekben többfajta kulturális minisztériumról, régiről, újról, urbánusról, népiesről, de elfogadom ezt az indoklást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) -, akkor a nemzeti kultúra egységébe beletartozik a magyar nyelv hagyományainak tisztelete is.

Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)

Forrás: parlament.hu