DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerveként, törvényi kötelezettségét teljesítve, megalakulása óta segíti a tisztelt Házat a kormány és rajta keresztül a közfeladatokat ellátó szervezetek elszámoltatásában, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény megalkotásában. Ennek a felelősségteljes munkának egyéves kihagyással a kezdetek óta részese vagyok, de most első ízben ért az a megtiszteltetés, hogy személyesen ajánlhatom figyelmükbe az Állami Számvevőszéknek a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatait és az ezekre épülő, jobbító szándékú javaslatait.

Az Országgyűlés számvevőszéki, költségvetési, gazdasági, alkotmányügyi és környezetvédelmi bizottságaiban személyesen volt alkalmam arra, hogy részletesen is elmondjam szakmai tapasztalatainkat. Így talán megengedhető, hogy most az Országgyűlés nagy nyilvánossága előtt, pénzügyminiszter úrhoz kapcsolódva, jelentésünknek a zárszámadással kapcsolatos, esetenként közel tíz évnyi tapasztalatra támaszkodó és az ismétlődéseket is értékelő általános megállapításairól, illetve a zárszámadást is érintő jövőbeni ellenőrzési törekvéseinkről szóljak.

Tisztelt Országgyűlés! El kell ismernem, hogy az 1997. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló terjedelmes kötete és emellett az önöknek átadott ÁSZ-jelentés sem könnyed perceket ígérő olvasmány, és nem a terjedelem miatt. Mondanivalóm tagolása érdekében azonban néhány gondolatot talán hozzátehetek és segíthetem talán a munkát.

(9.50)

Csak emlékeztetésül: az első füzetben a zárszámadási jelentés fontosabb általános érvényű megállapításait és javaslatainkat, a másodikban a zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki elemzése során szerzett tapasztalatainkat szerepeltetjük. A harmadik füzetben - erről külön szeretnék szólni - a központi költségvetés helyszíni ellenőrzésének összefoglalóját és függelékében a költségvetés fejezetek szerinti megállapításait szerepeltetjük. Megemlítem: több éves gyakorlatunk, hogy a zárszámadás pontossága érdekében az összes költségvetési fejezetet vizsgáljuk, és külön nyilatkozunk azon gazdálkodásról, amely elmozdulást jelent az Európai Unió országainak gyakorlata, a költségvetési beszámolók hitelesítése érdekében. A negyedik füzet a helyi önkormányzatok ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalja össze egy minden eddiginél részletesebb, szélesebb, mintegy félezer önkormányzatot érintő vizsgálatsorozat alapján.

Munkánkat a zárszámadás véleményezésében ebben az évben is a Pénzügyminisztérium június 30-án megküldött előzetes anyaga alapján kezdtük meg. Célszerű lenne a Pénzügyminisztériummal közösen eljutni oda, hogy az Állami Számvevőszék a kormány végleges törvényjavaslata alapján végezze ellenőrzéseit, és az Országgyűlést ennek eredményéről tájékoztassa. Ez vonatkozik a következő évi költségvetési törvényjavaslat elkészítésére is, melyet illetően véleményezési kötelezettségünk van, amit nem kezelhetünk pusztán formai kérdésként.

Bízom abban, hogy a jelentésünkben leírtak megbízható képet nyújtanak arról, hogy a végrehajtó hatalom és a közfeladatokat ellátó szervek az Országgyűléstől kapott felhatalmazásnak megfelelően, szabályszerűen és célszerűen gazdálkodták ki a költségvetésben rendelkezésükre bocsátott előirányzatokat. A leírtakat nem kívánom megismételni, sem részletesen magyarázni. Kérem, fogadják azokat megértéssel, hiszen nem valamiféle túlbuzgóságról vagy merő okoskodásról van szó, amikor közel ötven javaslatot tettünk, hanem az elszámolás, a zárszámadás törvényekben meghatározott követelményeinek és a mára kialakult beszámolási rendszer tényeinek szembesítéséből adódó elhallgathatatlan következményekről, más szavakkal: a rendszerben lévő betömésre váró lyukak feltérképezéséről, a hiányosságok megszüntetéséről. Ez az ÁSZ törvényes kötelezettsége, amely elől nem térhet ki. Meggyőződésem: mindnyájunk érdeke, hogy szó essék róluk.

Javaslataink megfogalmazásánál arra törekedtünk, hogy a hiányosságokat - amelyek nemcsak a törvényjavaslat ellenőrzésénél, hanem az előző években is ismétlődően előfordultak - ne csak jelezzük, hanem a jogi szabályozás hiányosságainak és ellentmondásainak megszüntetésére konkrétan értékelhető javaslatokat tegyünk. Reménykedünk - és a pénzügyminiszter úr biztatása jelzi -, hogy a hasznosítás végre megindul. Mert teljes meggyőződéssel állíthatom, hogy ha az elmúlt években több idő és energia jutott volna az ellenőrzési tapasztalatokra épülő, ismétlődően megfogalmazott javaslatok alaposabb átgondolására és néhányuk megvalósítására, akkor ma néhány élesen kritizált területen másként értékelhetnénk a közpénzekkel való gazdálkodás helyzetét. Nem intézményünk önigazolására, hanem az önök szíves figyelmének felkeltésére, a tennivalók kijelölésének segítésére említem meg mindezt.

Tisztelt Országgyűlés! Közel tízéves ellenőrzési tapasztalatainkat összegezve átgondoltuk, hogy jelenleg hol tartunk, és milyen irányban kellene haladnunk a közpénzek felhasználásának elszámoltatásában. Hogy mire jutottunk, erről is szeretnék néhány szót szólni.

Elvitathatatlan, hogy a társadalmi-gazdasági rendszerváltás első éveihez képest a költségvetés végrehajtásának elszámoltatási rendszere - történelmi hagyományainkra is alapozva - sokat fejlődött. Az elszámoltatás rendje törvényileg szabályozott, szakmai intézményi feltételei mind a beszámolásra kötelezett kormány, mind az Országgyűlés részéről - szervezetünkre is gondolva - adottak. A zárszámadás az elmúlt évek alatt jóval részletesebbé és tartalmasabbá vált. Ma már megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy a közpénzek elköltésének jogszerűségéről, az országban végbement pénzügyi folyamatokról a tisztelt Ház véleményt alkothasson.

Jó alapokkal rendelkezünk tehát ahhoz, hogy az Országgyűlés költségvetési joga gyakorlásában néhány fontos területen a kitűzött célok megvalósítása érdekében tovább lépjünk. Nevezetesen: van mit tenni a beszámoló átláthatóságának és közérthetőségének, megbízhatóságának és hitelességének, valamint teljeskörűségének javításában. A zárszámadási beszámoló óriási, fogalmazhatunk úgy is, hogy túlburjánzó adathalmaza, annak nem mindenben szerencsés tagolása és feldolgozása, valamint jó néhány területen tapasztalható összehasonlíthatatlansága számottevő akadálya a valós folyamatok, a változások átláthatóságának. Ezen változtatni kell és lehet. Ma már megfelelő keretekkel rendelkezünk ahhoz, hogy végre kiépüljön az államháztartás zárt rendszerű mérleg- és információs rendszere, melyben egyértelművé és vitathatatlanná válhatna mind a költségvetés, mind a zárszámadás prezentációjának egységes technikai és számviteli rendje.

A hitelességről és a megbízhatóságról külön szeretnék szólni. A nemzetközileg és hazánkban is általánosan elfogadott szakmai álláspont szerint az elszámolások akkor tekinthetők megbízhatónak és hitelesnek, ha azokat külső, az ellenőrző szervezettől független vizsgálat, könyvvizsgálat hitelesíti. A pénzügyi ellenőrzés továbbfejlesztése, a feszesebb követelmények érvényesítése, az elmúlt években sokat fejlődött kontrollmechanizmusok európai uniós követelményekkel történő összhangjának megteremtése is igényli, hogy a költségvetési beszámolók hitelesítésében további lépéseket tegyünk. Ennek kialakítását a jövőben kiemelt feladatunknak tekintjük.

Az elszámolás és elszámoltatás a közpénzek, a költségvetési előirányzatok felhasználásairól akkor válik tartalmilag is teljes körűvé, ha a pénzköltés tényén, irányán és a törvényes kereteinek betartásán kívül az érintettek arról is számot adnak, hogy a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök elköltésével milyen, mennyiségileg és minőségileg is mérhető feladatokat végeztek el az állampolgárok, a társadalom javára. E területen a továbblépés nem tűr halasztást, hiszen az elmúlt években a különböző ágazati szakmai célok kitűzése az igényeket és nem a megvalósíthatóságot vette alapul. Állandósult a konfliktus a lehetőségekkel, ahol az utóbbiaknak - természetesen az utóbbiaknak - volt kényszerítő ereje. Így a cél és a megvalósítási eszközrendszer összhangja csak időszakosan esett egybe egy-egy szakmai területen.

A következmények, a kapkodás, a kényszerintézkedések hozta működési zavarok közismertek. Az államháztartás, a gazdaság ezen átmeneti tíz évét ezért jellemezte egyaránt a feladatokhoz képest a forráshiány és a nem kellően szervezett, néhol pazarló gazdálkodás. Ez egyenes következménye annak, hogy a költségvetés ma nem feladatokat, hanem szervezeteket finanszíroz, mégpedig bázisalapon, ezért teljes mértékben egyetértek a pénzügyminiszter úrral abban, hogy ezt a gyakorlatot alapvetően meg kell változtatni. Vagyis a törvényességi követelmények mellé a költségvetési gazdálkodásban is fel kell sorakoztatni, sőt egyre inkább meghatározóvá kell tenni a teljesítménykövetelményeket és azok teljesítésének értékelését és számonkérését, elsősorban azért, hogy a költségvetési pénzeket valóban hatékonyan és érdemben ellenőrizhető módon használják fel.

Meggyőződésem, hogy a költségvetési elszámoltatás vázolt irányú továbbfejlesztésének feltételei nagyobb részt adottak vagy megteremthetők. Megvalósításuk hozzájárulhat a költségvetési előirányzatok tervezésének még jobb megalapozásához, a közpénzek ésszerűbb és gazdaságosabb felhasználásához, társadalmi céljaink eredményesebb megvalósításához. Az erre irányuló törekvést jelzi, hogy a Pénzügyminisztérium munkatársai a zárszámadás készítésének folyamatában konstruktív együttműködésben észrevételeink nagy részét figyelembe vették; a beterjesztett dokumentumot kiegészítették és módosították, és erről magyarázatokkal ellátva önöket egy külön dokumentumban tájékoztatták.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hazánkban a nyugati fejlődést követve vagy kétszáz éve jelent meg a parlamentáris alkotmányosság igénye, s ehhez kapcsolódóan az állami jövedelmekkel való gazdálkodás ellenőrzésének követelménye.

A reformkor kiemelkedő személyiségei egyre következetesebben igényelték, hogy ne csak a kincstár ellátása, a pénzek előteremtése, a kiadások vállalása, hanem az elszámoltatás is a nemzet joga legyen. Lassan százharminc éve, hogy a Magyar Állami Számvevőszék felállításával ez az igény valósággá vált, és negyven év kihagyás után jövőre lesz tíz éve annak, hogy ez ismét alapeleme állami életünknek.

(10.00)

Igen nagy tisztesség és felelősség önöket ennek elszámoltatási döntéseiben segíteni. Ennek tudatában - köszönve a kollégáim és a személyem iránti bizalmat - azzal a meggyőződéssel ajánlom az Állami Számvevőszék nevében szíves figyelmükbe jelentésünket, hogy az abban foglalt, a pontosságot, átláthatóságot, szabályosságot, megbízhatóságot szolgáló javaslatok figyelembevételével és méltánylásával a kormány múlt évről szóló költségvetési beszámolója a részletes vitában tett módosításokkal elfogadásra alkalmassá tehető, és erről törvény alkotható.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu