DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Lányi Képviselő Úr! Az emberi élet véges. Sokszor ezt képtelenek vagyunk megérteni, de tudomásul kell venni, hogy a nap minden reggel felkel. Ugye milyen egyszerű? És akkor rögtön rádöbbenünk, hogy milyen porszem vagyunk ebben a világban. A halál nagyon szomorú tény, különösen akkor, ha katona hal meg, és különösen ha olyan körülmények között hal meg, amilyen körülményekre sor került 1968-ban, amikor Magyarország is részt vett Csehszlovákia lerohanásában. Nagyon szomorú fejezete ez történelmünknek. Amikor halálos áldozatokról is szó van; amikor arról van szó, hogy illően el kellene temetni halottainkat, akkor teljes egyet tudunk érteni Lányi képviselő úrral, illetve a honvédelmi bizottság elnökének azon felvetésével, hogy valóban fel kell kutatni, meg kell ismerni azokat, akik ilyen szomorú körülmények között haltak meg. Teljes mértékben együttérzünk a hozzátartozóikkal, azokkal a felvetésekkel, amelyeket nyilvánosságra is hoztak.
Hozzá kell tennem azonban, hogy 120-szor több idő telt el 1968 óta, mint amióta ez a kormány hivatalában van - ez természetesen csak körülbelüli szám. Amikor ilyen felvetésekkel és kérdésekkel találkozunk, el kell gondolkodni azon, hogy ezalatt a hosszú idő alatt senkinek nem jutott eszébe - ez nagyon szomorú -, hogy ezzel a kérdéssel akár a magyar parlamentben is foglalkozzunk.
Mi természetesen már a probléma felvetése után nyomban hozzáfogtunk ahhoz, hogy adatokat szerezzünk be, és ennek alapján mondhatom, hogy ezen idő alatt ismereteink szerint négy katona vesztette életét: három tiszt és egy honvéd; de lehet, hogy az áldozatok száma ennél több. Mindenesetre mindent megteszünk a probléma felvetése után, hogy teljes tényfeltárást végezzünk, és ennek alapján megnyugtató választ tudjunk adni a honvédelmi bizottságnak, a honvédelmi bizottság elnökének azért, hogy az áldozatokat megfelelő módon, megfelelő tisztességgel el tudjuk temetni, és fel tudjuk kutatni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(9.10)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés