VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én először is szeretnék köszönetet mondani a vitanap kezdeményezőinek, amiért lehetőséget teremtettek arra, hogy a kormány elmondja ebben a kérdésben az álláspontját; elmondja azt a koncepciót, ami alapján a következő évi bérek és nyugdíjak változását elképzeli.

Szeretném megköszönni az önök munkáját is, hiszen önök, képviselők, akár passzívan, akár aktívabban részt vettek ebben a munkában, és szerintem hozzájárultak ahhoz, hogy objektívabb kép alakuljon ki a választópolgárokban is a következő évi lehetőségekről és a következő évi tendenciákról.

Szeretném azzal kezdeni a viszontválaszt, hogy úgy gondolom, a nap legfontosabb tanulsága, hogy a kormányprogramban ígértek teljesülni fognak 1999-ben. Ezt sem a szocialista, sem a szabaddemokrata képviselők nem vonták kétségbe - tehát ezt nyugodtan megállapíthatjuk. A kormány a kormányprogramban tett ígéretét teljesíti, a nyugdíjak értékállóságát garantálni fogja. Sőt ehhez képest - ezt elmondtuk ma több alkalommal is - reálértékben is látunk lehetőséget a növelésre, a nyugdíjak vásárlóereje 1999-ben növekedni fog.

Ez az ígéretünk nem megy szembe a választási kampányban elhangzott ígéretekkel. A választási kampányban azért tettük éppen ezt az ígéretet, mert az elmúlt négy esztendőben nem ez a tendencia volt a jellemző.

A nyugdíjak reálértéke az elmúlt négy esztendőben sajnos csökkent. Azt is mondhatom, hogy 1995 és 1996 volt a fekete év a nyugdíjasok számára: 1995-ben 12,8 százalékkal, 1996-ban 11 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke. Az elmúlt négy esztendőre vetítve ez 13,2 százalékos általános csökkenést jelent.

(14.10)

A kormány tehát azt ígéri, és ezt tartja is, hogy ez a tendencia nem mehet tovább, ez a reálérték-csökkenés nem mehet tovább, a következő esztendőkben az értékállóságot és a reálérték-növekedést garantáljuk.

Emellett szeretném elmondani, hogy a kormány nemcsak 1999-ben, hanem a következő négy évben gondolkozik. Ezért azokat a célokat, amelyeket kitűztünk magunk elé, úgy gondoljuk, már '99-től teljesíteni lehet. Melyek ezek a legfontosabb célok?

Egyrészt a munkahelyteremtés, az a lehetőség, hogy munkát adjunk az embereknek, hiszen ebből lesz jövedelem, az államháztartásnak ebből lesznek bevételei, és ebből tudunk majd esetleg a következő években a következő évinél is magasabb nyugdíjemelést végrehajtani. Nem az a cél, hogy itt állami pénzekből teremtsünk munkahelyet, hiszen tudjuk - az elmúlt négy évben megtapasztaltuk -, hogy ezek időleges megoldások. Főleg nem úgy, nem olyan közmunkákkal, amelyek addig tartanak, amíg egy sajtótájékoztatón bejelentik őket. Mi igenis a magánszektorra, a kis- és középvállalkozókra, a nagyvállalkozókra támaszkodunk, mert ők tudnak olyan stabil munkahelyeket teremteni, amelyek kiállják az idő próbálják. Éppen ezért a munkahelyteremtés részeként a következő esztendőben a kormány jelentős vállalkozóiteher-mérséklést fog végrehajtani.

Elhangzott a mai napon, meg tudom erősíteni, hogy a társadalombiztosítási járulék 6 százalékkal csökken reményeink szerint, és a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő hozzájárulás is 1 százalékkal fog csökkenni. Én, mivel ma elég sok szó esett a nyugdíjasokról, ehhez hadd tegyem azt is hozzá, hogy a kormány olyan intézkedést is tett, amely például a nyugdíjas egyéni vállalkozók számára az egészségügyi hozzájárulást elengedi. Ez ennek a 103 ezer fős vállalkozói rétegnek, a nyugdíjas egyéni vállalkozóknak egy évi 43 ezer forint fölötti tehercsökkenést fog jelenteni.

Ugyanilyen fontos célnak tekintjük, hogy a családok helyzetén már a következő esztendőben is könnyíteni tudjunk. Csak emlékeztetni szeretnék rá - hiszen nagyon sokan szenvednek amnéziában ellenzéki képviselőtársaim közül -, hogy az elmúlt négy esztendőben, azzal szemben, hogy bevezették a tandíjat, hogy eltörölték bizonyos családok számára a családi pótlékot és a gyest, hogy megszüntették a gyermekek után járó adókedvezményt, a polgári kormány már az első intézkedéseivel visszaállította a tandíjmentességet, lehetővé téve az alacsony jövedelmű családok számára is a gyermekek taníttatását. Reményeink szerint január 1-jétől újra minden család kapni fogja alanyi jogon a családi pótlékot, és kapni fogja alanyi jogon a gyest is.

Ugyanilyen fontos lépésnek tekintjük a tehercsökkenés érdekében, hogy a gyermekek után járó adókedvezmény is január 1-jétől működni fog, ha a parlament ezt majd az őszi szavazások során jóváhagyja. A kormány tervei szerint egy gyermek és két gyermek után gyermekenként 1700 forint kedvezményt lehet igénybe venni, három és annál több gyermek után pedig 2300 forintos havi kedvezményt tudnak a családok könnyítésként elkönyvelni.

Ugyanide tartozónak érzem azt is, hogy a kormány csökkenteni kívánja az első lakáshoz jutás illetékét, és egy bizonyos értékhatárig pedig az új lakás építésénél visszaigényelhető lesz az áfa. Azt gondolom, hogy ezek az intézkedések azok számára is teherkönnyítést jelentenek, akik ezekből közvetlenül nem tudnak részesülni. Hiszen elhangzott, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a polgári kormány, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum családokban gondolkozik. A tehercsökkenést is a családokra vetítve tudjuk kiszámolni, szerintünk így válik mindenki számára érzékelhetővé.

Hadd reagáljak itt mindjárt néhány képviselői hozzászólásra is. Nagy Sándor képviselő úr kifogásolja, hogy nem volt megfelelő a mai vitanap, nem volt jól előkészítve. Szeretném emlékeztetni, hogy a szocialista párti frakció is a kezdeményezők között volt; ha jól emlékszem, Schvarcz Tibor és Kökény Mihály képviselők voltak, akik kezdeményezték ezt a vitanapot, úgyhogy talán rajtuk is számon lehet kérni, ha ez a vitanap nem volt megfelelő.

Szeretném azt is elmondani, hogy némi ellentmondást látok itt különböző hozzászólások között. Nagy Sándor képviselő úrtól hangzott el, hogy a nyugdíjasokkal nem lehet megfizettetni a nyugdíjreform terheit, ugyanakkor Bleyer képviselő úrtól azt hallhattuk, hogy igazából a nyugdíjemelés nem is a nyugdíjasoknak kell, hiszen ők azt rögtön átadják a gyermekeiknek és az unokáiknak. Tisztelt képviselő urak, egyrészt döntsék el, hogy kinek van itt igazából igaza; másrészt ha ez így van, amit Bleyer képviselő úr mond, akkor talán nem egyszerűbb, ha egyből olyan megoldást alkalmazunk, amely a családok számára jelent teherkönnyítést? Nem az a megoldás akkor, hogy a gyermekes családok számára adunk adókedvezményt, családi pótlékot és más egyebet? Azt gondolom, hogy igen.

Több ellenzéki képviselőtől elhangzott, hogy az adókedvezményeket az alacsony jövedelműek nem tudják igénybe venni. Ezt szeretném megcáfolni, tisztelt képviselőtársaim; minden olyan magyar polgár, akinek jövedelme van ebben az országban, az adókedvezményt el tudja számolni. Itt a kormány arra koncentrált, hogy elsősorban a gyermekes családok adótehertételei csökkenjenek; ez kétségtelen tény, de azt gondolom, hogy egy olyan országban, amelynek a népesedési tendenciái a legrosszabbak Európában, és amelynél komoly gazdasági veszélyekkel járhat az a népességfogyás, ami ma tapasztalható, ott egy kormánynak elsősorban ezt a kérdést kell kezelnie.

Kifogásként hangzott el, hogy az átlagnyugdíj értéke nem fog nőni. Ezt szeretném cáfolni: az önök által is említett 27 ezer forint fölötti átlagnyugdíj - még egyszer hangsúlyozom - 14,5 százalékkal nő reményeink szerint a következő esztendőben.

Nem egészen értem azokat a kifogásokat, amelyek Takács Imrétől és Kósáné Kovács Magdától hangoztak el, akik azt kifogásolták, hogy a nyugdíjasok fogyasztási szokása más, és egy sokkal nagyobb tételt tesz ki például az energiaár, a közüzemi díj ebben a fogyasztói kosárban. Pont annak az előző kormánynak a képviselőitől kapjuk meg ezt a kifogást, akik ezt a bizonyos árképletet létrehozták az energiaszektorban, ami alapján ez az árnövekedés ma a nyugdíjasok fogyasztói kosarára ilyen módon hat. Úgyhogy azt hiszem, teljesen jogos az az észrevétel, hogy a gerendát azért néha magunkban is észre kellene venni.

Még egyszer megismétlem, hogy a kormány tervei szerint tehát a nyugdíjak reálérték-növekedésére kerül sor jövőre. Minimum 3500 forint vagy 11 százalékos emelkedésre kerül sor, ami egy átlagosan 14 százalékos nyugdíjnövekedést tesz lehetővé 1999-ben. A nyugdíjasok 24 százaléka, azaz minden negyedik nyugdíjas ennél az átlagnál egy magasabb nyugdíjemelésben fog részesülni, és még egyszer mondom: az átlagnyugdíj is 14,5 százalékkal fog emelkedni.

Teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a nyugdíjemelést befolyásolja az infláció mértéke. Igen, tisztelt képviselőtársaim, ez így van. Éppen ezért azok, akik ma egy felelőtlen ígéret behajtását kívánják a kormánytól, talán illene, hogy megmondják, hogy ezt milyen teher rovására kívánják megtenni, mert kimondva, kimondatlanul azok a képviselők, akik ezt a magasabb emelést kívánják elérni, az inflációt is egy magasabb szinten képzelik el.

A polgári kormány deklarálta, hogy a következő esztendőben egy 4 százalékos államháztartási hiány fölé nem kíván menni. Ezt abban az esetben tudjuk tartani, ha azok a tervezési pontok, amelyekkel ma a következő évi költségvetés előkészítése folyik, tarthatók lesznek. Ebben mi a nyugdíjak 14 százalékos emelését tartjuk elképzelhetőnek. Ha ez nem így van, tisztelt képviselő urak, akkor meg kell mondani vagy azt, hogy milyen magasabb inflációt képzelnek el, vagy pedig azt, hogy az államháztartási hiány mértéke mekkora lehet. Hiszen lehet ez 4,5 százalék vagy 5 százalék is, csak kalkuláljuk hozzá, hogy akkor az infláció is sokkal magasabb lesz a 11 százalékos tervezett szintnél.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal tudom zárni, hogy talán némileg rossz időben volt ez a vita, hiszen választások után vagyunk, és választások előtt vagyunk, és nagyon sok olyan hozzászólás hangzott el, amely nem egészen kötődött a mai vitanap tartalmához. Azt gondolom, hogy a választási ígéreteket azoknak kell betartani, akik a választásokat megnyerték. A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz-Magyar Polgári Párt által, a parlament által megszavazott kormányprogram azt a fajta nyugdíjemelést teszi lehetővé, amiről ma itt a kormánypárti oldalon beszéltünk. Bízom abban, hogy ez sikeres lesz, és a következő esztendőkben a kormányprogram több pontja is megvalósul, aminek hatására ez a nyugdíjemelés értékálló lesz, és amennyiben évente lehetőség van rá, ez reálértékben is növekszik.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu