NÓGRÁDI LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság megtárgyalta a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról kiadott előterjesztést. Az előterjesztésből kiderül, hogy az idei törvénymódosításban a társasági adó területén a kormány nem javasol nagyobb arányú lényegi módosításokat.

A javasolt módosítások az adózók széles körét nem érintik. Egyetlen komoly, lényeges módosítás, hogy a társasági adótörvény - hasonlóan a többi adótörvényhez - a jelenlegi ipari termékek jegyzékére történő hivatkozás helyett a vámtarifaszámra történő hivatkozást fogja alkalmazni.

A bizottság tagjai közül többen kérdezték, hogy mi indokolja ezt az áttérést, nem lesz-e ebből többletpapírmunka-teher. A kormány előterjesztője válaszában elmondta, hogy az Európai Unión belül általános gyakorlat, hogy a vámtarifaszámhoz kapcsolódnak a különböző információs rendszerek. Az Európai Unió társulási megállapodásban kötelezettséget vállalt arra - éppen az információs igények kielégítése érdekében -, hogy biztosítani fogja ezt a rendszert. Ezenkívül egy korábbi kormányhatározat már 1997. január 1-jétől előírta volna ezt az áttérést.

A további bizottsági vitában különböző kérdések merültek fel, például az egyes beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények jogosultsági körét firtatták a bizottság tagjai, valamint az infrastrukturális beruházások vonatkozásában érzékeltek bizonyos aránytalanságokat. A vitában elhangzott a magyarázat, hogy például vasúti, közúti, vízi áruszállításhoz, személyszállításhoz tartozó beruházások azért kerültek kedvezményezett körbe, mert ezek bizonyos térségi elmaradásokhoz kapcsolódnak, és ezen elmaradottság kiegyenlítését szolgálják. És a feltett kérdésre - például hogy a légi közlekedés, a repülőtér-építés miért nem került bele - adott válasz szerint légi kikötők kedvezményezése ilyen térségi elmaradás szempontjából nem indokolt.

(17.30)

Végezetül: felmerült még a kérdés, hogy a külföldön tevékenységet végző miért adózik alacsonyabb adókulccsal, mint egy normális magyar gazdasági társaság. A válasz szerint ennek oka, ha nem ilyen adókulccsal adózna, akkor nem jönne ide a tevékenységét folytatni.

A bizottságban nem alakult ki különösebb vita a törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban, és a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénymódosítási javaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu