ROGÁN ANTAL (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános forgalmi adóról szóló törvény, akárcsak a többi adótörvény vitája a Házban, rendszerint arra ad alkalmat - különösen akkor, ha egy új koalíció kerül a kormány közelébe az első költségvetés vitájánál -, hogy ez a bizonyos kormánykoalíció a választási ígéreteit tartani tudja-e vagy sem. Ebből a szempontból, amikor a kormány által benyújtott áfatörvény-módosítást vizsgálja a Fidesz-frakció, a Fidesz-frakció számára az alábbi szempontok megvizsgálása az én megítélésem szerint mindenképpen rendkívül fontos: megfelel-e a következő elveknek a benyújtott áfatörvény-módosítás; tartalmaz-e egyszerűsítést; tartalmazza-e az adóelkerülési lehetőségek szűkítését, a kis- és középvállalkozások számára ígért kedvezményeket; tartalmaz-e olyan módosítási javaslatokat, amelyek családtámogatáshoz kötődnek, azaz a családi beruházások költségeit csökkentik?

(18.20)

A Fidesz-frakció nevében úgy kell megítélnem, hogy ebből a szempontból ez a bizonyos áfatörvény-módosítás átmegy mindenféle vizsgán, illetve az áfatörvény-módosítás és mindazon ígéretek, amelyek a kormány képviselőinek szájából itt, az expozé során elhangzottak. Hogy miért mondom ezt, arra a későbbiekben még részletesen is kitérek.

Nézzük meg tehát alaposan, miről is szól ez a bizonyos áfatörvény-módosítás! Először is hozzá kell tennem azt, hogy az áfatörvény azon jogszabályok közé tartozik, amelyek talán a leginkább egységes szerkezetben található jogszabályok első elfogadásuk óta. Köszönhető ez annak is, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény már életbelépésekor is nagymértékben harmonizált az Európai Unió idevonatkozó szabályzataival, és azóta évről évre közelebb került az Európai Unió idevágó szabályozásához. Önmagában ebben az évben is bekövetkezik egy olyan módosítás ebben a bizonyos áfatörvényben, amely ebből a szempontból egy pozitív változásnak tekinthető. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy az adózási rendszer általános, átfogó szerkezeti reformjával kapcsolatban ez a törvény önmagában újdonságokat nem tartalmaz, de egy ilyen módosítás meglehetősen sok időt vesz igénybe. Így ennek tudatában azt kell mondanom, hogy az 1992. évi adótörvények, többek között ez az áfatörvény is, az én megítélésem szerint csupán a legszükségesebb változásokat tartalmazzák, illetve tartalmazhatják.

Ha megnézzük az általános forgalmi adóról szóló törvényt, a következő rendkívül fontos változtatásokat találjuk benne. Mindenekelőtt bekövetkezik a jogharmonizáció az előbb már említett újabb lépése, azaz a kombinált nómenklatúrára való áttérés. Ez lényegében azt jelenti, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvényben a továbbiakban az adózási számbavétel már nem a statisztikai számbavétel rendszerére épül, hanem a kereskedelmi vámtarifa kódrendszerét tartalmazza.

Minden ilyen változtatás, amikor bekövetkezik, rögtön aggályokat is felvet. Mindenekelőtt azt, hogy ez a bizonyos változtatás követhető-e az adóalanyok számára. Éppen ezért a Fidesz-frakció rendkívül fontosnak tartja, hogy a kormány betartsa azt az ígéretét, hogy az új termékazonosító rendszerben történő eligazodást információszolgálat működtetésével is segíti majd.

Másik oldalról azt is meg kell nézni, hogy milyen konkrét módosulásokat, változásokat jelent az adóalanyok számára ilyen új termékazonosító rendszerre való áttérés. Ebből a szempontból szerintem ez a módosítás alapvetően pozitívnak tekinthető. Pozitívnak tekinthető azért, mert többek között idetartozik az az egészségügyi bizottság előadója által is pozitívként emlegetett változás, hogy ezen a területen nagyon sok olyan, a gyógyszeriparban használt, elsősorban műanyagból készült termékek, gumigyártmányok szélesebb köre kerül kedvezményesebb adókulcsba, amelyek az eddigiekben jóval magasabb adókulccsal voltak terheltek; és ugyancsak kedvezményesebb adómegítélés alá esik a gyógyászati célú oxigén, amelynek megítélése most már a gyógyszerekkel esne azonos kategóriába, azaz a korábbi 25 százalékról az adókulcs mértéke itt nullára változna.

Persze, azt is hozzá kell tenni, hogy vannak itt bizonyos problémák. Probléma például az, hogy a nép- és iparművészeti termékeknél ez a bizonyos módosítás nem teszi lehetővé ennek a termékcsoportnak a beazonosítását. Éppen ezért itt egy szöveges elhatárolásnak a törvénybe iktatására volt szükség, ami szerencsére meg is történt. Így a továbbiakban is a nép- és iparművészeti termékek kedvezményes adókulcsához a korábbi szempontokra van szükség, azaz a zsűrizettségre, az egyedi és meghatározott példányszámú technológiával történő előállításra. Ezek szerintem rendkívül fontos dolgok. Nagyon pozitív az, hogy mindezt a törvény előterjesztője figyelemmel kísérte, és függetlenül attól, hogy ez a termékcsoport nem volt beazonosítható, ezek a nép- és iparművészeti termékek nem estek jóval kedvezőtlenebb megítélés alá, mint ahogy azt esetleg egy ilyen termékazonosító rendszer általános bevezetése logikailag maga után vonhatta volna.

A következő szempont a kis- és középvállalkozások terheinek csökkentése. Szerepel-e ez bármilyen formában ebben a törvényben? Szerencsére meg lehet találni az idevágó egyszerűsítéseket, bár az én megítélésem szerint ilyen egyszerűsítésekre a jövőben - ha máskor nem, akkor a 2000. évi adótörvények során - mindenképpen szükség van.

Ilyen pozitív változás az, hogy a kis- és középvállalkozásoknál történik egy olyan módosítás, hogy az eddigi havi, illetve negyedéves bevallási rendszer mellett megjelenik az éves bevallási rendszer ebben a bizonyos törvényben. Ez lehetővé teszi, hogy 3 millió forintos értékhatárnál csupán évi egyszeri bevallásra és ennek megfelelően adófizetésre kerüljön sor. Ez szerintem egy rendkívül pozitív változás, ami a kis- és középvállalkozások jó része számára komoly támogatást jelent.

Másik oldalról meg kell vizsgálni azt is, hogy tartalmaz-e egyéb bárminő egyszerűsítéseket, illetve tartalmazza-e az adóelkerülési lehetőségek szűkítését ez a bizonyos törvényjavaslat. Az én megítélésem szerint itt is láthatók pozitív változások. Mindenképpen ide kell sorolni azt, hogy ez a bizonyos áfatörvény az adóelkerülési lehetőségek szűkítését tartalmazza annál a technikánál, ahol nem egyszer megtörtént, hogy a készfizető kezesi felelősséget oly formában játszották ki, hogy a megvásárolt termékeknél úgy tekintettek el a készfizető kezesi felelősségtől, hogy valamilyen kedvezményesebb áron vagy jóval alacsonyabb értéken vásárolt termékkel fizettek, és ennek megfelelően kikerülték az adófizetési kötelezettséget. Nagyon pozitív, hogy a törvényalkotó ebben az esetben figyelemmel van erre az adóelkerülési technikára, és a közeljövőben kizárja ezt.

Egyértelműen, legalábbis első ránézésre hátrányának tűnik ennek a törvénymódosításnak, hogy nem tartalmaz egy olyan választási ígéretet, amely egy rendkívül fontos választási ígérete volt a polgári koalíció pártjainak, azaz a lakásépítések áfa-visszaigénylésének a lehetővé tételét. Azonban, mint azt már az előterjesztőtől megtudtuk, ebben az esetben mindezt nem az áfatörvényben kell szabályozni, hanem egy megfelelő minisztertanácsi rendelet, illetve kormányrendelet módosításával azt a célt, amelyet a polgári koalíció pártjai kitűztek maguk elé, meg lehet valósítani. Őszintén remélem, hogy erre sor is fog kerülni, és az áfatörvény elfogadása után a kormány a szükséges rendeletet meg is fogja hozni.

Legvégül még egy fontos szempontot szeretnék kiemelni, és ez a szempont az én megítélésem szerint egy kissé talán az ellenzék támadásainak is élét veheti. Arról van szó ugyanis, hogy ez a bizonyos törvénymódosítás nem feledkezik el egy nagyon fontos elvről, nevezetesen a versenysemlegesség elvéről sem. Éppen ezért mindenféle egyedi vagy egyedinek tekinthető áfamentesség vagy áfacsökkentési lehetőség ebből a törvényből kikerül. Idetartozik például az a bizonyos módosítás, amely végül is azt az Európai Unió országaiban hagyományos gyakorlatot fogja eredményezni, hogy a jövőben csak a közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás minősül tárgyi adómentesnek, a kereskedelmi rádiós és televíziós szolgáltatás viszont átkerül a 12 százalékos áfakörbe. Véleményem szerint a tárgyi áfamentesség fenntartása ezen a területen nem lett volna semmilyen formában indokolt, és ez a bizonyos lépés az Európai Unió szabályaival - no meg persze a józan ész szabályaival is - összhangban áll.

Mindezek után azt kell mondjam, ez a bizonyos áfatörvény-módosítás a Fidesz-frakció megítélése szerint alapvetően megfelel annak a szempontnak, hogy nem egyes gazdasági érdekcsoportok szempontjait és egyes lobbyk szempontjait tartja szem előtt, nem tart benn a törvényben indokolatlan logikátlanságokat, ugyanakkor nem feledkezik meg arról, hogy egyszerűsítésekre, a kis- és középvállalkozások, valamint a családok helyzetének a könnyítésére gondoljon. Éppen ezért a Fidesz-frakció ezt a törvénymódosítást el tudja fogadni, támogatandónak tartja.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu