NÉMETH ZSOLT (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az általános indoklás szerint az állami és önkormányzati feladatok megvalósításához szükséges bevételi forrás gyarapítását tűzi ki célul. Ez a változtatás filozófiájának egyik alapja. Változások követik a jogi környezet 1999-től hatályba lépő bírósági szervezeti átalakulás következtében történő módosulását, mértékükben nem akkorák, hogy bárkit megakadályozzanak a jogérvényesítésben, ugyanakkor a költségarányosabb hozzájárulás következtében megfontoltabb eljárás kezdeményezésére ösztönzik a polgárt. A törvény a vagyonátruházási illetékek körében fenntartja a differenciáltságot, a lakás szerzését továbbra is kedvezményezi, és támogatja a fiatalok első lakásszerzését. Módosul a gépjármű-beszerzési illeték, 25 százalékkal emelkedik, amely körülbelül a korábbi illeték megállapítása óta bekövetkezett inflációt követi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény az előttünk lévő adótörvények szellemének megfelelően igyekszik kiküszöbölni a jogtalan előnyök megszerzését, az illeték elkerülését. Ennek érdekében pozitív változtatásnak tartom, hogy szabályozza az ingatlanforgalmazók tevékenységének körét, pontosabban előírja az ingatlanforgalmazók számára, hogyha két éven belül nem adják el, illetőleg nem adják pénzügyi lízingbe a kedvezményes 2 százalékos kulccsal megszerzett ingatlanokat, akkor visszamenőleges hatállyal a szerzés időpontjától esedékes késedelmi pótlékkal megnövelt teljes illetéket kell kifizetniük. A törvény viszont az illetékkedvezményt csak főfoglalkozású ingatlanforgalmazók számára teszi lehetővé.

A törvényjavaslat ugyanakkor korlátozza a cserét pótló adásvételhez, tehát a kvázi cseréhez kapcsolódó kedvezményt. Mindezek szerint csak magánszemélyekre vonatkozna, és azok közül is csak azokra, akik más lakástulajdonnal nem rendelkeznek, illetve ha igen, azt egy éven belül eladják. Ezzel a szigorítással egyetértünk. A törvényjavaslat szerint ezt a kedvezményt öt éven belül csak egyszer lehet igénybe venni, amit túl szigorú korlátozásnak tartunk, hiszen ez az amúgy is nehézkes lakásmobilitást tovább gátolja. A törvényjavaslat 3. §-a az elektromos hajtómotorral ellátott gépjárművek esetében a motoros gépjárműveknél magasabb, 33 százalékos illetékemelést ír elő. Helyesebbnek tartanánk, ha az emelés - különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra - nem haladná meg a benzinmotorral működő gépjárművek illetékemelésének szintjét.

Tisztelt Ház! A bevezetőben már említettem, de még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy ez a törvény is visszatükrözi a kormány családtámogatást előtérbe helyező politikáját, mivel a fiatalok otthonteremtésével járó illetékterheket enyhíti az egyébként járó illeték 50 százalékáig, de legfeljebb 40 ezer forintig az első lakásvásárlás esetében. Ez ugyan a lakásgondok megoldásában csupán igen kis előrelépést jelent, de jelzi azt az utat, amelyet a kormány ezen a területen követni fog.

A javaslat bővíti a tárgyi illetékmentes eljárások körét, a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi LXXVII. törvény alapján kijavított anyakönyvi kivonatok esetében. A törvény szerint a kisebbséghez tartozó személynek joga van családi és utónevét anyanyelve szabályai szerint anyakönyveznie és hivatalos okmányaiban feltüntetnie. Ezek kiállítása - kérésére - kétnyelvű is lehet.

(17.00)

A törvény ezt a módosítást első alkalommal illetékmentessé teszi.

A legnagyobb léptékű változásokat az illetékekben az államigazgatási, közigazgatási hatóságok és bíróságok ellátási illetékeire tervezi a törvény. Az általános tételű eljárási illeték 50 százalékkal, a fellebbezési illeték 100 százalékkal emelkedne, az értékhatárok pedig másfélszeresükre.

Ugyancsak jelentős illetékemelést tervez a törvény a fellebbezési, felülvizsgálati eljárások esetében. Ezekben a kérdésekben a törvényjavaslat vitája során várhatóan többekben fel fog merülni, hogy az illetékemelést szerényebb szinten kellene végrehajtani. Ugyanakkor tudjuk, hogy az eljárások költségei az ilyen mértékű illetékemelést indokolják.

Változik, komoly mértékben emelkedik a cégbejegyzéssel és az adatok módosításával kapcsolatos illetékek köre. A cégbejegyzésekkel kapcsolatos illeték-értékhatárok emelésével egyenértékű, ugyanakkor a cégnyilvántartásba bejelentett adatok változásával bejelentett illetékek kétszeresére való emelését indokolatlannak tartjuk, mert éppen az államnak lenne érdeke a gazdálkodókat abba az irányba terelni, hogy a cégnyilvántartás aktualizálási kötelezettségeinek minél inkább eleget tegyenek. Az illetéknövekedés pedig értelemszerűen a módosítások bejelentése ellen hat.

Pozitívuma ugyanakkor a törvényjavaslatnak, hogy a cégkivonat, a cégbejegyzés, a cégmásolat elkészítésének illetéke nem változott.

Jelentősen növekednek a speciális ellátások illetékei is. Ezek közül legjelentősebb az iskolai bizonyítványok, oklevelek, valamint azok másolatának, másodlatának kiállítási illetéke, amely 400 forintról 1500 forintra nőtt. Jelentősen, duplájára, 5000 forintról 10 ezer forintra nő a névváltozások illetékemelése, és jelentősen emelkednek az építési hatóságok eljárásainak illetékei is. Ilyen nagy mértékű emeléseket nem tartunk indokoltnak.

Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy az illetékekről szóló törvénytervezetnél a változások terjedelme nem túl nagy, egyes esetekben azonban nagyon jelentős. A Magyar Demokrata Fórum reméli, hogy a vita során az előterjesztő ezeket a jelentős változásokat érdemben részletesen is indokolni fogja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu