VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A mai napon általános vitára kerülő javaslatcsomag a társasági adóról és az osztalékadóról, az általános forgalmi adóról és az illetékekről szóló törvény módosítását tartalmazza.

Mint az a kormányprogramból ismert, csak a 2000. évtől tervez a kormány adóreform értékű változásokat az adórendszerben. Ezért az önök előtt levő, a mai és a holnapi napon általános vitára kerülő javaslatok a legszükségesebb változtatásokat, így az otthonteremtés elősegítésére, az adminisztráció egyszerűsítésére, az európai jogharmonizációból adódó feladatok végrehajtására vonatkozó és természetesen az adóztatás, az adóbeszedés eredményességét javító intézkedéseket tartalmaznak.

Hölgyeim és Uraim! A társasági adó az alacsony adókulcs, a nemzetközi összehasonlításban is elfogadható amortizációs szabályok, a beruházási, befektetési adókedvezmények által kedvezőbb feltételeket biztosít a befektetni szándékozók számára. Alapvetően ez tette lehetővé, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1999. évi módosítása viszonylag kis terjedelmű, kevés változtatást tartalmaz, biztosítva ezáltal a vállalkozások számára az adóztatás stabilitását és kiszámíthatóságát. E kis számú módosítás a közhasznú társaságokra, a beruházási adókedvezmények igénybevételének feltételeire és a Magyarországon alapított, de kizárólagosan külföldön tevékenységet végző szervezetekre vonatkoznak, illetve pontosító jellegűek.

Tisztelt Ház! Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását tartalmazó javaslat az 1999. évre lényeges módosítást nem tartalmaz, így megőrizhető az áfarendszer évek óta tartó stabilitása. A törvény jogharmonizációja az Európai Közösségek hozzáadott érték típusú forgalmiadó-rendszeréhez példaértékű, de a jogharmonizáció folytatása érdekében további lépések szükségesek. Ilyen az úgynevezett kombinált nómenklatúrára való áttérés a termékazonosításban. Ennek lényege, hogy a termékek azonosítása a jelenleg alkalmazott ipari termékjegyzéken alapuló - rövidítve ITJ - besorolás helyett vámtarifaszám alapján történik.

Az új termékazonosító rendszer alkalmazására az adózóknak fel kell készülniük. Ezt segíti elő a KSH termékbeazonosítási gyakorlathoz hasonló információs és ügyfélszolgálati rendszer kialakítása és folyamatos működtetése. Az új termékazonosító rendszerre történő átállás kapcsán - annak ellenére, hogy a besorolási alapelvek lényegesen nem módosulnának - kikerülhetetlen, hogy adókulcsváltozással kisebb módosításokra kerüljön sor. Ilyen például a gyógyászati termékek besorolásának módosítása.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása a szabályozásban egyszerűsítéseket és az adminisztratív terhek csökkentését is célul tűzte ki. Könnyítést jelent a legkisebb forgalmú adózói körnek az éves adóbevallási kötelezettség bevezetése. Likviditási könnyítés az adózók számára, hogy a termékimportnál és az úgynevezett importszolgáltatásoknál a jövőben az adófizetési kötelezettség, levonási jogosultság időpontja lényegében egybeesne. Így azoknál az adóalanyoknál, akik az adó levonására jogosultak, a fizetendő és levonható adó ugyanabban az adóbevallásban szerepelne, illetve összevezethető lenne.

Ezen túlmenően a törvénymódosítás a szokásos éves felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé váló kiigazításokra, pontosításokra tesz javaslatot. Ilyen például, hogy a különbözet szerinti adózás választhatóságát újból fogja a törvény szabályozni.

Az egységes jogértelmezés érdekében tartalmazza a javaslat a gazdasági társaságok átalakulásához kapcsolódó adómentesítés egyértelmű előírását. Az áfaelkerülést szigorítja a készfizető kezesi felelősséget előíró különös szabály módosítása azzal, hogy nemcsak az engedményezéssel szerzett követelés beszámítását, hanem semmilyen beszámítással járó ügyletet nem ismer el megfizetésnek.

(15.50)

Tisztelt Ház! Az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat egyes bírósági és államigazgatási eljárások illetékének felülvizsgálatára, valamint az illetéktörvénynek a mögöttes jogintézmények változtatását követő, illetve egyes kedvezmények újrafogalmazását célzó, közepes terjedelmű korrekciójára szorítkozik.

A vagyonszerzési illetékek területén a törvényjavaslat négy lényeges módosítást tartalmaz. Elsőként említem meg azt az új rendelkezést, amely a kormány programjával összhangban a fiatalok első lakásszerzését az egyébként fizetendő illeték 50 százalékáig, de legfeljebb 40 ezer forintig terjedő illetékkedvezménnyel támogatja. A kedvezményre az jogosult, aki az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét még nem töltötte be, és az általa megszerzett lakás forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. A jogintézmény működése a szerző fél nyilatkozatán alapul, ezért a törvényjavaslat gondoskodik a kedvezményt jogosulatlanul igénybe vevők szankcionálásáról is.

A másik figyelemre méltó változás a cserét pótló adásvételhez fűzött illetékalap-kedvezményhez kapcsolódik. A mai szabályozás szerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy az azt követő egy éven belül eladja, az illetéket nem a vásárolt lakás forgalmi értéke, hanem a megvásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete után kell megfizetni. A kedvezmény minden olyan lakásvásárlás esetén alkalmazható, amellyel szemben egy éven belüli lakáseladás felmutatható. A parttalanná vált kedvezményt a törvényjavaslat leszűkíti, igénybevételét kizárólag magánszemélyek számára és ötévenként egy lakás megvásárlásához biztosítja. A kedvezmény így eredeti céljának megfelelően reményeink szerint a családok minőségi lakásigényének önerőből történő kielégítését fogja szolgálni.

A harmadik változás ugyancsak kedvezményi szabályt érint. A törvényjavaslat az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésekre megállapított 2 százalékos kedvezményes illetékkulcs alkalmazását további feltételekhez köti. Az új szabály szerint fő tevékenységként ingatlanforgalmazást végző vállalkozó, valamint az ingatlanok pénzügyi lízingjét fő tevékenységként folytató vállalkozó csak akkor jogosult erre a kedvezményre, ha az ingatlant továbbeladás, illetve pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, és ennek megfelelően azt a vagyonszerzéstől számított két éven belül eladja, pénzügyi lízingbe adja.

Az eladásra előírt határidő elmulasztása esetén meg kell fizetni a kedvezményes illetékkulccsal megállapított illeték és a vagyonszerzés után az általános szabályok szerint járó illeték különbözetét. A megszorítás az üzletszerű ingatlanforgalmazást nem akadályozza, ugyanakkor kiszűri a kedvezményt jogosulatlanul igénybe vevő vállalkozókat.

Végezetül szólnom kell a vagyonszerzési illetékek mértékét érintő egyetlen változásról, amely a gépjármű megszerzése után fizetendő illetékhez kapcsolódik. A gépjármű-hajtómotor hengerűrtartalmának minden köbcentiméterét jelenleg terhelő 8 forint illeték 1997. január 1-jén került bevezetésre. Az illeték mostani emelése kifejezetten az illetékbevétel reálértékének megőrzését célozza.

Tisztelt Országgyűlés! Mindenki előtt ismert, hogy az igazságszolgáltatási reform keretében végrehajtott szervezeti változások alapján kialakult a négyszintű bírósági rendszer. Az ítélőtáblák létrehozása együtt jár a helyi és a megyei bíróságok közötti arányosabb munkamegosztással, amely a megyei bíróságok elsőfokú hatáskörének bővülését is eredményezte.

A változásokat követve a törvényjavaslat megállapítja az ítélőtáblák előtti peres és nem peres eljárásban fizetendő illeték alapjául szolgáló értéket, egyidejűleg módosítja a fővárosi és a megyei bíróságok, valamint a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásokban 1993 óta alkalmazott és azóta értéküket vesztett illetékalapokat.

Mindezeken túl a törvényjavaslat valorizálja néhány cégbírósági eljárás 1993-ban, illetve 1995-96-ban meghatározott illetékét. Az emelés a százalékos illeték alá eső eljárásoknál csak az illetékminimumot és -maximumot érinti. Változatlan marad a cégkivonat, a cégbizonyítvány, valamint a cégmásolat illetéke.

Az államigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó illetékmértékek az elmúlt években csak érintőlegesen és részlegesen módosultak. A korábban megállapított általános tételű és speciális mértékű illetékek elértéktelenedtek, az eljárások költségigényét még az átalányjelleggel sem közelítik meg. Különösen igaz ez az illetéktörvény mellékletében meghatározott eljárásokra, amelyek közül néhánynak az illetéke a törvény 1991. évi hatálybalépése óta nem változott.

A törvényjavaslat az illeték és az eljárási költség közötti arány helyreállítása érdekében módosítja az úgynevezett általános tételű illetéket, a fellebbezési eljárás és a felügyeleti intézkedés iránti eljárás illetékét, továbbá a hajólajstromozási, a vízügyi, a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint az építésügyi hatósági eljárások után fizetendő illeték mértékét.

Tisztelt Ház! Mint minden alkalommal, most is hangsúlyozni kívánom, hogy az eljárási illetékmértékek módosulásai senkit nem akadályozhatnak a jogérvényesítésben. Ennek garanciáját jelenti, hogy változatlanul érvényesül az illetéktörvénynek az a rendelkezése, amely úgy az államigazgatási, mint a bírósági eljárásokat illetően elismeri a külön jogszabályon alapuló, az illetékmentességet is magában hordozó költségmentesség intézményét.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végezetül bízom abban, hogy a részletes vita során a benyújtott törvényjavaslatokkal egyetértenek, megerősítik a kormány adótörvényekkel kapcsolatos szándékát, a törvényjavaslatokhoz benyújtandó módosító indítványokkal segítik a törvényalkotás folyamatának hatékonyabbá tételét. Ennek jegyében kérem, hogy a törvényjavaslatokat a tisztelt Ház megtárgyalni és ezt követően majd elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu