KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen. Azzal kezdeném, elhangzott itt a vitában, hogy senki sem állította, hogy ez egy jó adótörvény. Nos, ezen a konszenzusos alapon, azt hiszem, nekiláthatunk ezen adótörvény vitájának és jobbításának, ezért lesz majd számos olyan módosító indítvány, hogy ez az adótörvény, ha nem is jó, de jobb adótörvény legyen annál, mint ami jelenleg be van nyújtva.

Sok szó esett arról - és néhány gondolattal muszáj hogy érintsem, hiszen mindannyiunk számára fontos kérdés -, hogy az adókedvezmények tekintetében jelentős előrelépés történt a családok, a gyermeket vállalók vonatkozásában, de ugyanakkor ez az előrelépés nincs teljesen összhangban azzal a kereseti rendszerrel, jövedelmi viszonyokkal, amelyek kialakultak Magyarországon, tehát nagyon sok család nem lesz képes igénybe venni azt az adókedvezményt, amit pedig gyermekek vállalása esetén igénybe vehetnének. És e családok között nagyon sok olyan lesz, amely messze önhibáján kívüli okok miatt nem tudja ezt igénybe venni, mert olyan alacsony jövedelmi kategóriában van, pedig igyekszik munkát vállalni; adott esetben talál is munkát, de olyan jövedelmi kategóriába esik, amelyben nem képest ezt a kedvezményt igénybe venni.

Elhangzott az is, hogy tulajdonképpen ennek a megoldása és orvoslása a szociálpolitika keretében kell hogy megoldódjon. Azt hiszem, annak idején említettem már a bér, valamint a nyugdíj jellegű kérdéseknél, hogy el fog következni az igazság órája. Azt hiszem, ezt a kérdést is látni fogjuk majd, amikor ezekről a támogatásokról beszélgetünk itt a parlamentben, hogy vajon valóban megtörténik-e a kompenzáció azokban az esetekben, amikor az állampolgár nem tudja az adókedvezmény rendszerén keresztül igénybe venni a kedvezményt, de mégis elvitathatatlanul indokolt az, hogy támogatásban részesüljön a gyermekvállalás és a család fenntartása miatt.

Erről a kérdésről kicsit talán továbblépve, két rövidebb kérdést szeretnék csak a plénum elé hozni, hiszen a szabaddemokraták már nagyon sok kérdésben kifejtették az álláspontjukat.

Az első kérdéskör a vállalkozókhoz kapcsolódik: kezdhetném úgy is ezt a témakört, hogy például az illetékekről szóló törvénynél már láthattuk a "vállalkozásbarátságot", hiszen a cégbírósághoz, illetve az eljárásokhoz kapcsolódó tevékenységek során jelentős illetéknövekedéseket kell majd a vállalkozóknak, kisvállalkozóknak elszenvedniük, éppen azoknak, akiknek majd a törvény kapcsán 1 millióról fel kell emelniük az alaptőkét a kft.-ben, s ha másért nem, legalább ezért oda kell menniük a cégbírósághoz, az eljárási díj náluk is négyszeres vagy hatszoros lesz, és a többi, és a többi - tehát láttuk, láthattuk. Én egy másik vonatkozásban szeretném a vállalkozásbarátságot a kormánytól számon kérni, ez pedig a beruházásösztönzés vagy a vállalkozási-beruházási kedv növelése. Hiszen az adókedvezmény rendszere olyan rendszer, amivel éppenséggel a vállalkozók beruházásösztönzési lehetősége a kormányzat kezében van! Most azonban elég szomorúan tapasztalhatjuk, hogy mind a személyi jövedelemadó törvény 49. §-ára, mind pedig a 49/C, 50. és egyéb paragrafusokra vonatkozó módosítások nemhogy élénkítenék a vállalkozók beruházási kedvét, hanem éppenséggel csökkentik azt. Azt gondolom, ez nem célszerű politika! Nagyon sok kifogás érte itt a vállalkozókat, pedig ők nemzeti jövedelmünk és foglalkoztatásunk igen jelentős részét biztosítják. Szóval nem jó dolog a vállalkozókat a fogyasztás irányába tolni, sokkal fontosabb lenne őket a beruházási, főleg a munkahelyteremtő beruházási kedv irányába befolyásolni az adórendszeren keresztül.

Azt kérem tehát a szabaddemokraták nevében, hogy ezt a kérdéskört újra tekintsük át, illetve a részletes vita során az ehhez kapcsolódó módosításoknál bizottsági és képviselői szinten törekedjünk arra, hogy a vállalkozók, a vállalkozások beruházási kedvét növeljük.

Ehhez kapcsolódóan szeretném a befektetési adóhitel-kedvezményt is idehozni a Ház elé, hiszen a jelenlegi törvénymódosítás ugyan az adóteher '99. évet követő általános mérséklésének megalapozása céljából 30 százalékról 20 százalékra csökkenti a befektetési adóhitel-kedvezmény mértékét - ezt írja a szöveg -, ez a kedvezmény azonban legfeljebb 1 millió forint befektetési növekmény után vehető igénybe, vagyis az adókedvezmény legfeljebb évi 200 ezer forint. Megint csak azt mondom, hogy indokolatlannak tűnik a befektetési adóhitel-kedvezmény ilyen korlátozása, hiszen megint csak nem arra ösztönöz ebben a szférában, hogy a megtakarítás és a befektetés legyen az egyik stratégiai cél.

Továbbhaladva, még mindig a vállalkozásokhoz kapcsolódva bizonyos értelemben: igen nehezen lehet megérteni, hogy a törvény vajon miért állapít meg különböző adómértéket az egyes részvényekhez kapcsolódó vagy magánszemély által jegyzett tőke emelésével szerzett részvények esetében. Külön kiemelném, hogy a dolgozói részvény esetében - az egyes társas vállalkozásoktól eltérően - az ilyen formában szerzett jövedelem adójának a mértéke a 20 százalékos általános mértékkel szemben 35 százalék. Miért baj az, ha a dolgozó részvényt szerez a vállalatában vagy nem a vállalatában? Miért kell ezt büntetni? (Rozgonyi Ernő: Bizony!) Hát miért kell 20 százalék helyett 35 százalékot bevezetni, kifejezetten ebben a kategóriában emelt adózást létrehozni?

(18.20)

És hozzá szeretném tenni: miért kell ezt tovább növelni? Alkotmányosan ezt biztosan meg lehet tenni, de azért a közérzetünk szempontjából miért szerencsés az, hogy egy újabb feszültséget építünk be? Ha ugyanis ez a dolgozói részvény az állami tulajdonban levő vállalkozói vagyon értékesítése során keletkezik, akkor ez adómentes. Ha tehát a magánszférában vagy már félig-meddig privatizált vállalat esetében jut a dolgozó részvényhez, akkor 35 százalék, ha állami privatizáció során, akkor adómentes. Azt gondolom, ezt azért át kell gondolnunk, át kell gondolnia a kormánynak, valóban ez volt-e az eredeti szándéka, és eredeti szándéka szerint történik-e az adótörvény módosítása.

Külön ki szeretnék emelni még egy kis területet - most már a vállalkozói és társasági területeken túl -, ez egyetlen jövedelmi terület lenne: a bérbeadás területe. Az összevont adózás alá eső jövedelmek köréből kiemeli a javaslat az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet. Ezt a jövedelmet úgy tekinti a javaslat, mint a tőke hozadékát, és ezért - mondja az indoklásban - kedvezményezi az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet. Nos, én megmondom őszintén, hogy ez az indokolás önmagában, hogy ez a tőke hozadékának felel meg és ezért kedvezményezi, azt hiszem, nem túlságosan megnyugtató egyikünk számára sem, hiszen miért pont az ingatlan-bérbeadásnál, ott, ahol egyébként a bérben, tehát a bérleti szerződésben biztosítható az ingatlan állagmegóvása, sőt természetes módon e szerződések szerint az amortizációt általában tartalmazza maga a bérleti díj; ezért nem értem, hogy ebben az esetben a jövedelem, a tőkehozadék jellegű jövedelem megemlítése miért indokolt, s ha itt indokolt, akkor miért csak az ingatlan bérbeadásánál indokolt, miért nem indokolt például a földterületek vagy egyebek bérbeadásánál is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: El kell olvasni!)

Az előbb, ugye, elhangzott Tállai András képviselő úr részéről, hogy mi nem tudunk elfogadni bérjövedelmet és nem bérjövedelmet, ilyen és olyan jövedelmet - csak jövedelmet. Nos, én azt hiszem, ezt egyrészt ebben az esetben megkérdezhetném, hogy ez most akkor hogyan jön össze ezzel az itt elhangzott mondattal. Másrészt pedig azt gondolom - most már kicsit komolyra fordítva a szót -, hogy az adózási törvény azért pontosan arról szól, hogy nagyon sokféle jövedelmet el tudunk képzelni adózási szempontból, és azokat nagyon különbözőképpen adóztatjuk, s nagyon különbözőképpen adunk kedvezményeket. De az a formája az itt említett három-négy adókedvezménynek, illetve adózási módnak, amit én most igyekeztem kiemelni a törvényjavaslatból, azt hiszem, nem érte el a célját, és ebben a vonatkozásban semmiképpen sem tarthatjuk ezt jó adótörvénynek, hanem azt hiszem, a módosításokra ebben az esetben is szükség lesz. Ezekhez a kérdésekhez a vitát követően módosító indítványt fogunk benyújtani.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu