DANKA LAJOS (FKGP): Köszönöm, elnök úr. Már nem először szólalok fel ezzel a kérdéssel kapcsolatban; mindig hangsúlyozom azt, hogy ez a rendszer, ami pillanatnyilag itt van, és aminek a módosítása itt fekszik előttünk, az a mi szempontunkból, illetve a mi véleményünk szerint nem jó. Alapvetően nem jó a személyi jövedelemadó-rendszer. A Kisgazdapárt végig a családi jövedelemadózásra való átállást szorgalmazta, és ezzel kapcsolatban mi úgy gondoljuk, hogy neki kellene most már végre állni annak az új adórendszernek a kidolgozásához, amelyet 2000-re ígért a kormány.

Ettől függetlenül van egy-két olyan észrevételem, ami ehhez a módosításhoz kapcsolódik. A vállalkozók jövedelmével kapcsolatos vitához csak annyit szeretnék mondani, hogy aki valaha is közgazdaságtannal foglakozott, az tudja, hogy a vállalkozó nem feltétlenül azért vállalkozik, mert visszajön a pénze. Befektet egy iksz összeget, abból megpróbál élni, adott esetben viszont amilyen helyzet ebben az országban van, a vállalkozók nagy része, a mikrovállalkozások nagy része azért indult el, mert nem volt más lehetőség, és a saját hajuknál fogva próbálják meg kihúzni magukat a bajból. Ez annyit jelent, hogy nem feltétlenül lehet úgy mérni a jövedelmüket - mert a befektetett összeg után valamennyi leírási lehetősége van -, hogy mekkora a bevétel; felélik a saját tőkéjüket.

A mikrovállalkozók többsége feléli a tőkét, ebből kifolyólag nem kimutatható a jövedelmük. Én elfogadom azt, hogy ezen a helyzeten úgy próbál meg a vállalkozók többsége változtatni, hogy olyan dolgokat is költségként számol el, amelyeket egyébként a család fönntartására használ el. De az vesse rájuk az első követ, aki nem tudja azt, hogy a takarítónő igenis hazahordja a WC-papírt a cégtől, ahol dolgozik, és mégsem próbáljuk megadóztatni a kivitt WC-papír után; meg az irodista is hazaviszi a géppapírt, és szintén nem próbáljuk megadóztatni, pedig ezzel mindenki tisztában van - a tűzőkapocstól kezdve mindent, az égadta világon...

A jóváírással kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy tulajdonképpen el kell érnünk oda, hogy egy idő után a megszerzés fajtájától függetlenül egyformán adózzanak az állampolgárok.

A befektetési kedvezményről annyit tudok mondani, hogy én magam nyújtottam be módosító javaslatot ehhez kapcsolódóan a Kisgazdapárt részéről, amelyet sajnálatos módon a költségvetési bizottság nem támogatott, ugyanis én is azt gondolom, hogy a befektetéseket ösztönözni kellene. A 30 százalék nem olyan bődületes összeg, és ráadásul tulajdonképpen ezt vissza kell fizetni, amennyiben a befektetést felszámolja az illető. Amennyiben az a célunk, hogy a befektetéseket ösztönözzük, abban az esetben én is úgy gondolom, hogy igenis, ez az összeg maradjon. Maradjon, mert ezzel tudnánk továbblépni!

Az most megint más kérdés, hogy szabályozzuk-e azt, hány százalék állampapírt használjon, illetve fektessen be. Itt egyetlenegy probléma van, a napi nyilvántartás, a folyamatosan nyilvántartott állomány, ami elég nagy problémát, adminisztrációs és egyéb gondokat jelent, ugyanakkor a Kisgazdapárt a maga részéről azzal egyetért, hogy valamilyen módon korlátozni kellene, hogy ne az állampapírok felé menjenek el a beruházások, hanem igenis menjenek el a normál befektetési papírok piaca felé ezek a befektetések.

Ettől függetlenül mi úgy látjuk, hogy nagyobb gondot jelent a nyilvántartás, én ezért terjesztettem be ezt a módosító javaslatot. Sajnálom, hogy a költségvetési bizottság, illetve a többi bizottság sem értékelte úgy, hogy ez méltányolható lenne. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu