BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A büntetőeljárás módosításáról szóló törvényjavaslat a bűnözés elleni törvénycsomagnak a legkisebb terjedelmű, ugyanakkor igen lényeges része. A bűnözés és különösen a szervezett bűnözés elleni eredményes küzdelemhez a büntetőeljárásban alkalmazott eszközöknek is változniuk kell, és ezt célozza a jelenlegi módosítás elsősorban a tanúvédelemmel és a fedett nyomozóval kapcsolatban bevezetendő szabályozással.

A következőkben szakértőink véleményére építve néhány olyan észrevételt szeretnék megtenni, amelyek a törvényjavaslat adott rendelkezéseihez kapcsolódnak, és talán annyiban tér el ez a javaslat és vélemény az előzőektől, hogy nemcsak ügyvédi szempontot érvényesít, hanem nyomozó hatósági, ügyészi felfogást is megjelenít az adott kérdésekben.

A törvényjavaslat a közvetlenség alapelve alól enged kivételt, a különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, és szükségesnek tartja az előterjesztő, a javaslatkészítő, hogy ez rögtön az alapelveknél is egy félmondattal megjelenjen.

A következetes szabályozás igénye megkívánná, hogy a legalitás elvét is érintse a módosítás. A jelenlegi büntetőeljárási törvény is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a hivatalból való eljárás követelménye alól felmentést adnak. A 127. § (2) bekezdése szerint bűnüldözési érdekből sor kerülhet a nyomozás megtagadására, illetve megszüntetésére, jelen javaslat pedig ebben a tárgykörben további lehetőségeket biztosít a fedett nyomozó esetében. A hatóságok eljárási kötelezettsége alól tehát maga a törvény több esetben kivételt enged meg, ennek az alapelv megfogalmazásánál is meg kellene jelennie. Véleményünk szerint a módosítás emellett kivételt engedhetne meg a hatóságok eljárási kötelezettsége alól akkor is, ha az adott körülmények között a büntetőjogi igény érvényesítéséhez fűződő érdek elenyésző. Ezen megfogalmazás utal az ügyész mérlegelési jogára, hiszen az állam büntetőjogi igényét az ügyész érvényesíti, és a törvényben rögzített esetek is az ügyész jóváhagyását írják elő.

A legalitás alóli kivételt egy további eset is indokolhatja. Ez a bűncselekmény elkövetésekor a terhelt társaságában jelen lévő személy esete. A helyzete gyakran határeset a jelenlétével pszichikai bűnsegélyt nyújtó elkövető és a tanú között. A gyakorlatban érvényesül az "inkább egy jó tanút, mint egy rossz gyanúsítottat" elv. Ha a szóban forgó személy a bűncselekmény megvalósításában tevőlegesen vagy szándékkiváltóan nem vett részt, azaz nem tettestárs, nem felbujtó, nem fizikai bűnsegéd, és a hatóságokkal együttműködik, elkerülheti a felelősségre vonást akkor is, ha jelenléte annyiban befolyásol, hogy esetleg bátorítólag hatott az elkövetőre. Erre az esetre lenne érvényes az a megfogalmazás, mely szerint az adott körülmények között a büntetőjogi igény érvényesítéséhez fűződő érdek elenyésző. Ennek beépítésével tulajdonképpen a kialakult gyakorlatot ismerhetné el a törvényhozó.

A 10. § foglalkozik a tanú adatainak kezelésével. Javasoljuk a szabályozás részévé tenni, miszerint a tanút tájékoztatni kell arról, hogy adatainak zárt kezelését kérheti. Ezen a téren jelenleg nincs kialakult, egységes gyakorlat. Abban a vonatkozásban tehát, hogy milyen mértékben válnak ismertté a tanúként érintett személy adatai, így végül négy fokozat áll elő: a tanú; a tanú zárt adatokkal, tehát a zárt kezelés alapesete; tanú zártan kezelt névvel, tehát a zárt kezelés minősített esete; és a különösen védett tanú. A tanú nevének zárt kezelése a javaslat szerint kivételesen indokolt esetben lehetséges - egy ilyen általános megfogalmazás szerepel. Mivel az iratok kezelését az e harmadik fokozathoz kapcsolódó követelmények következetes és maradéktalan érvényesítése igen megnehezíti, ezért ennek a különlegesen indokolt esetnek a konkrétabb megfogalmazását célszerű lenne megtenni.

A módosítás 12. §-a határozza meg a tanú különösen védetté nyilvánításának feltételeit. A c) pont szerint feltétel, hogy a tanú személyét és tartózkodási helyét a gyanúsított és a védő nem ismeri. Eszerint elképzelhető olyan értelmezés, amely a különösen védetté nyilvánítást csak olyan személy esetében engedné meg, akit a gyanúsított és a védője egyáltalán nem ismer, és a cselekménynek csak véletlen folytán vált tanújává. A szabályozás célja nem lehet ilyen megszorítás! A különösen védetté nyilvánítást lehetővé kell tenni az ismeretségi körbe tartozó személy esetében akkor is, ha feltehető, hogy vallomásának felhasználása nem vezet feltétlenül kilétének felfedéséhez, vagyis a cselekménynek nem szükségképpen vált tanújává. Ennek megfelelően az említett pontban elegendő lenne azt előírni, hogy a gyanúsított és védője ne szükségképpen tudjon arról, hogy az érintett személy tanúként számításba vehető.

A különösen védett tanúra és a fedett nyomozóra vonatkozó szabályozást összevetve nem lenne törvényi akadálya fedett nyomozó különösen védett tanúként történő kihallgatásának. A javaslatnak nem tárgya az ügyészség alkotmányos helyzete, amelynek megváltoztatását a Magyar Igazság és Élet Pártja egyébként támogatja, de fel kell hívnunk a figyelmet egy később lehetséges ellentmondásos helyzetre. A fedett nyomozó igénybevételére a kormánynak alárendelt nyomozó hatóságok tesznek előterjesztést. Ha az ügyészség nem független, hanem szintén a kormánynak alárendelt, akkor fennáll a veszélye annak, hogy egy garanciális szűrő kiesik. Az ügyész utasítást kaphat, hogy az előterjesztés alapján engedélyezze fedett nyomozó bevetését, majd a büntetőperben különösen védett tanúként, tehát korlátozottan ellenőrizhető bizonyítékként használja föl a nem bíróság előtt tett vallomást.

(12.20)

A tanú személyi védelmére a javaslat szerint különösen indokolt esetben kerülhet sor. Megint egy ilyen generálklauzulával állunk szemben, ami így önmagában felesleges is. Ennek alkalmazásával nem érhető el, hogy a mérlegelés megfelelő szempontok alapján történjen. Az intézkedésnek egyébként is anyagi kihatásai vannak, és ezek mindig szűkösen állnak rendelkezésre, ami az elrendelésre jogosultat egyébként is arra fogja szorítani, hogy erre csak különösen indokolt esetben kerüljön sor az egymásnak ellentmondó érdekek mérlegelése alapján.

A törvényhozónak abban viszont állást kellene foglalnia, hogy a személyi védelemnek helye van-e akkor, ha a tanú nem kéri. Ezért a javaslatot ki kellene egészíteni a "tanú kérelmére vagy hivatalból", avagy a "tanú kérelmére" kifejezéssel. A tanú szabadságjogának tiszteletben tartása a mellett szól, hogy az intézkedésre a tanú kérelmére kerüljön sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül említést kell tennem a törvényjavaslat tárgyalási technikai nehézségeiről, ami abból származik, hogy a kormány a beterjesztéskor még nem döntött az ítélőtáblák létrehozásának elhalasztásáról, és ennek megfelelően a javaslat a törvény több szakaszát is az ítélőtáblák feltételezett működésének megfelelően alakítja át. Ennek visszavonása nyilván megfelelő módosító indítványokkal oldható meg, aminek jogalapját viszont a jövő héten tárgyalandó jogszabályok fogják megteremteni. Így jelenleg csak bízhatunk abban, hogy a zsúfolt törvényhozási menetrendben mindez megfelelő módon megoldható lesz.

Visszatérve a tartalmi kérdésre: a Magyar Igazság és Élet Pártja a beterjesztett törvényjavaslatban foglaltakat a bűnözés és különösen a szervezett bűnözés elleni küzdelem fontos eszközének tekinti, és ezért a törvényjavaslat elfogadását támogatja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu